A menekültügyi válság kezelése - Az európai migrációs stratégia keretében

2015.09.29. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Uniót próbatétel elé állítja, hogy gyorsan emelkedik azok száma, akiknek el kellett menekülniük otthonaikból, és akik menedéket keresnek. Az Európai Bizottság által májusban előterjesztett európai migrációs stratégia megállapította, hogy a migrációkezelés átfogó megközelítésére van szükség. A biztosi testület bejelentette azokat a sürgős intézkedéseket, amelyekre a következő hat hónapban szükség lesz.

Az Európai Uniót próbatétel elé állítja, hogy gyorsan emelkedik azok száma, akiknek el kellett menekülniük otthonaikból az erőszak elől és akik menedéket keresnek. Az Európai Bizottság által májusban előterjesztett európai migrációs stratégia megállapította, hogy a migrációkezelés átfogó megközelítésére van szükség. Az Európai Bizottság által májusban előterjesztett európai migrációs stratégia megállapította, hogy a migrációkezelés átfogó megközelítésére van szükség. Azóta több intézkedésre került sor – ideértve két szükséghelyzeti program elfogadását, amelyek értelmében 160 000 nemzetközi védelemre szoruló személyt helyeztek át a leginkább érintett tagállamokból más uniós tagállamokba. A mostani menekültügyi válság miatt azonban további azonnali lépésekre van szükség. A biztosi testület bejelentette azokat a sürgős intézkedéseket, amelyekre a következő hat hónapban szükség lesz. Juncker elnök ezeket egy nem hivatalos csúcstalálkozón ismertetette az európai állam- és kormányfőkkel.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a következőképpen nyilatkozott: „Bármennyire is sebezhetőek vagyunk és bármennyire is gyengének érezzük magunkat, a menedéket keresők és a száműzöttek ma Európába vágynak. Ez inkább büszkeségre és nem rettegésre ad okot. Az elsődleges feladat ma az, hogy választ adjunk a menekültügyi válságra. A leginkább érintett tagállamokból 160 000 ember áthelyezésére vonatkozó döntés történelmileg egyedülálló lépés, és egyben valós és dicséretre méltó kifejezése az európai szolidaritásnak. Ám ez még nem lehet a történet vége. További bátor, eltökélt és összehangolt lépéseket kell tennie az Európai Uniónak, az uniós intézményeknek, és valamennyi uniós tagállamnak.”

Milyen lépésekre került sor eddig?

Európa válasza átfogó és határozott volt az elmúlt hónapokban:

Megtriplázta tengeri jelenétét azáltal, hogy háromszorosára növelte a Poszeidón és a Tritón Frontex közös műveletek rendelkezésére álló forrásokat és eszközöket. Több mint 122 000 ember életét mentette meg azóta. Egyetlen áldozat is túl sok, ám mi a korábbiaknál sokkal több – 250%-kal több – embert mentett meg. Ezek az emberek egyébként ma már nem élnének.

Mozgósította az uniós forrásokat a leginkább érintett tagállamok megsegítésére – több, mint 70 millió EUR-t osztott szét sürgősségi finanszírozásként azon a 7 milliárd EUR-on túl, amelyet a 2014–2020-as időszakban kapnak a tagállamok a migráció és a határigazgatás terén kifejtett erőfeszítéseik támogatására (II. melléklet).

Megkétszerezte erőfeszítéseit az embercsempészekkel szemben és az emberkereskedő csoportok felszámolása érdekében. Ma már nem olyan könnyű olcsó hajóhoz jutni, így kevesebb ember teszi kockára életét rozoga, tengeri közlekedésre alkalmatlan lélekvesztőkön. Ennek eredményeként a Földközi-tenger közepén húzódó tengeri útvonalon átkelők száma stabilizálódott, számuk augusztus folyamán az előző év ugyanazon időszakával megegyező volt (mintegy 115 000 fő).

Az Európai Unió emellett az első számú donor a szír menekültválság enyhítésére irányuló globális erőfeszítések tekintetében is. Az Európai Bizottság és a tagállamok mintegy 4 milliárd eurót mozgósítottak humanitárius, fejlesztési, gazdasági és stabilizációs támogatásra a szíriaiak számára saját hazájukban és a szomszédos országok őket befogadó közösségeiben: Libanonban, Jordániában, Irakban, Törökországban és Egyiptomban. Az Európai Bizottság továbbá 1,8 milliárd EUR-t fordított az Unió rendelkezésére álló pénzügyi forrásokból az afrikai stabilitás és irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti uniós alap felállítására.

Együttesen több mint 22 000 Európán kívüli ember áttelepítésére vállalt kötelezettséget, kifejezésre juttatva ezzel szolidaritását szomszédaival.

A Bizottság áthelyezésre vonatkozó második javaslatának elfogadásával a tagállamok kimutatták szolidaritásukat és beleegyeztek 160 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésébe a leginkább érintett tagállamokból más uniós tagállamokba.

Sürgős lépések a következő hat hónapban

A legsürgetőbb szükség azon tagállamok támogatása, amelyek kiugróan sok menekülttel foglalkoznak területükön. Ehhez mind az EU-n belül, mind azon kívül fel kell lépni.

1. Műveletek

Az áttelepítési rendszerek teljes körű beindítása és a leginkább érintett területeken dolgozó migrációkezelési támogató csoportok felállítása:

A támogató csoportok azonnali hatást fognak kifejteni a lánc legkritikusabb pontjain, vagyis azokon a helyeken, ahol a leginkább érintett tagállamok számára az érkezők hatékony kezelése nehézséget okoz puszta számukra tekintettel. A más uniós tagállamokból származó, az uniós ügynökségek (a Frontex, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal [EASO], az Europol és az Eurojust) által telepített személyzet és nemzeti szakértők segíteni fognak az EU-ba belépő migránsok azonosításában, szűrésében és nyilvántartásba vételében, továbbá segítenek a visszatérési műveletek előkészítésében és megszervezésében azok tekintetében, akiknek nincs joguk a maradásra. A támogató csoportok csak a nemzeti hatóságokkal együttműködve tevékenykedhetnek. A nyomás alatt álló tagállamoknak sürgősen, a hét végéig a Bizottsággal közösen véglegesíteniük kell a leginkább érintett területeken tevékenykedő támogató csoportokra vonatkozó ütemterveiket, és meg kell kezdeniük azok végrehajtását. A tagállamoknak e hét végéig létre kell hozniuk továbbá az összekötő tisztviselők hálózatát valamennyi érintett helyi és országos államigazgatási szervnél, hogy az első áthelyezési döntéseket fennakadásmentesen végre lehessen hajtani.

A polgári védelmi mechanizmus vagy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok alkalmazása annak érdekében, hogy azonnal lehessen gyakorlati segítséget kérni az EU-tól vagy más uniós tagállamoktól:

  • Az uniós polgári védelmi mechanizmus különféle természetbeni segítségek, ideértve modulok (csapatok és felszerelés), szállás, orvosi ellátmányok és más nem-élelmiszercikkek, továbbá szakértő segítség mobilizálása érdekében aktiválható.
  • A tagállamok sürgős vagy kivételes migrációs nyomás esetén, azonnali határőr támogatás érdekében kérhetik gyorsreagálású határvédelmi csapatok telepítését. A mechanizmus műveleti segítséget nyújt egy korlátozott időszakra. A Frontex a tagállamoktól kapott nemzeti technikai- és humánerőforrásokat finanszírozza és telepíti.

A schengeni térség normalizálása és a belső határellenőrzések feloldása: Az, hogy az elmúlt hetekben egyes tagállamok ideiglenesen visszaállították a határellenőrzést, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex értelmében válsághelyzet esetén indokolt lehet. Azonban ez semmilyen körülmények között nem lehet több rövid távú intézkedésnél. Most cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül visszaállítsuk a migrációkezelés rendes folyamatát. Amennyiben ezeket az intézkedéseket meghosszabbítják vagy további intézkedéseket kérnek, a Bizottság hivatalosan értékelni fogja a helyzetet azáltal, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján véleményt fogad el.

A diplomáciai offenzíva fokozása és a harmadik országokkal folytatott együttműködés intenzívebbé tétele: a novemberben megrendezésre kerülő, migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó meghatározó pillanat lesz az EU afrikai partnereivel való kapcsolataiban a migráció, mint új prioritás bemutatására; a nyugat-balkáni útvonalról 2015 októberében rendezett magas szintű konferencia lesz a megfelelő keret a mostani nyomás kezelését és a nyugat-balkáni érkező migráció kezelés stabilitásának helyreállítását érintő közös feladatok megvitatására. Az EU továbbá továbbra is szorosan együtt fog működni az olyan kulcsfontosságú nemzetközi szervezetekkel, mint az UNHCR, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja, valamint az IOM és a Vöröskereszt annak érdekében, hogy segítsen globális szinten kezelni a menekültügyi válságot.

 

2. Költségvetési támogatás

A leginkább érintett tagállamok szükséghelyzeti finanszírozásának növelése: Az uniós költségvetésben e területen rendelkezésre álló szükséghelyzeti finanszírozás már a duplájára nőtt az év során, elérve az 73 millió EUR-t, azonban ez a keret már kimerült. A Bizottság a jövő héten egy javaslattal fog előállni, amelynek értelmében ezt a költségvetést ki kell egészíteni 100 millió EUR-val 2015-re.

A három érintett uniós ügynökség finanszírozásának növelése 1,3 millió EUR-val annak érdekében, hogy fedezzék a Frontex 60, az EASO 30 és az Europol 30 fővel kapcsolatos személyzeti költségeit 2015-re. Továbbá a leginkább érintett tagállamoknak nyújtott sürgősségi finanszírozás, és a Frontex, az EASO és az Europol finanszírozása 600 millió EUR-val nő 2016-ra. Az uniós ügynökségek nélkülözhetetlen szerepet játszanak az együttműködés és a rendelkezésre álló szakértelem lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása terén. Most azt kérjük tőlük, hogy legyenek sokkal hatékonyabbak a terepen, mint ahogy az az eredeti elképzelésekben szerepelt. Az uniós ügynökségek a migrációhoz kapcsolódó területeken tevékenykednek, ezért jelentős többletforrásokra van szükségük.

Az élelmiszersegély finanszírozásának visszaállítása a 2014-es szintre az Élelmezési Világprogramon keresztül. A legtöbb tagállam csökkentette az Élelmezési Világprogramnak nyújtott támogatását, egyesek akár 99 %-kal (III. melléklet). A Bizottság 2015-re 200 millió EUR-val fogja növelni a humanitárius sürgősségi segély és a polgári védelem forrásait annak érdekében, hogy azonnal forrásokat biztosítson az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más érintett szervezetek kérelmeire válaszul és a menekültek haladéktalan megsegítése érdekében.

A humanitárius segély 300 millió EUR összeggel való növelése 2016-ban annak érdekében, hogy készen álljunk a menekültek olyan alapvető igényeinek kielégítésére, mint az élelem és a szállás.

A szír menekülteknek nyújtott támogatás növelése: A Bizottság a jövő héten javasolni fogja, hogy 2015-ben az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt (ENI) erősítsék meg 300 millió EUR-val annak érdekében, hogy meg lehessen növelni a szíriai válság kezelésére létrehozott uniós vagyonkezelői alapotés hogy segítséget lehessen nyújtani a szíriai menekülteket befogadó harmadik országoknak. Ez – az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz forrásainak további átirányításával együtt – lehetővé fogja tenni, hogy az ebben a fázisban a vagyonkezelői alapnak nyújtott támogatás több, mint 500 millió EUR-t tegyen ki A tagállamok hozzájárulásainak arányosnak kell lenniük az uniós finanszírozással, hogy az alap elérje legalább az 1 milliárd EUR-t. Ez erőteljes kimutatása lenne globális szinten az EU arra vonatkozó elkötelezettségének, hogy segítsen a szír menekülteknek.

A szíriai válság kezelésére szolgáló finanszírozás hiányának orvoslása: A finanszírozási feltételeknek csak 38 %-a valósult meg. A hiány hatása drámai. AZ UNICEF jelentése szerint az elmúlt hónapokban akár 5 millió ember – körülbelül felük gyerek – szenvedett a vízellátás komoly zavaraitól, és ennek következtében esetükben jelentős volt a megbetegedés kockázata. Az EU-nak és a tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk e hiány felének fedezésére.

Együttműködés közvetlen szomszédainkkal: Évek óta nőtt a Törökországra, Libanonra és Jordániára nehezedő nyomás, ahogy milliók menekültek el Szíriából. A politikai zűrzavar kezelése összetett feladat, ám meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket: Az EU kész 1 milliárd EUR-t mozgósítani Törökország, és 17 millió EUR-t Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság részére annak érdekében, hogy segítsen szomszédainknak a migrációs kihívás kezelésében.

Segély Afrikának: Az 1,8 milliárd EUR indulótőkével rendelkező szükséghelyzeti alap létrehozása már érzékeltette az EU jövőbeni hozzájárulását, ezt a tagállamok hozzájárulásainak tovább kell fokozniuk.

 

3. Az uniós jog végrehajtása

A haladást hátráltatja, hogy a menekültügy terén csak kevéssé valósult meg az uniós jog végrehajtása. Az Európai Bizottság ma 40 kötelezettségszegési határozatot hozott 19 tagállam ellen (lásd IP/15/5699).

A Bizottság mindenekelőtt együtt fog működni a görög hatóságokkal annak érdekében, hogy a következő hat hónapban normalizálódjon a dublini átadások 2010-es felfüggesztése óta kialakult helyzet. Görögországnak konkrétan gondoskodnia kell megfelelő személyzet kinevezéséről menekültügyi szolgálathoz és az első fogadó szolgálathoz, hatékony visszatérési rendszert kell kialakítania; javítania kell az uniós alapok felvételét és kezelnie kell a megnövekedett migrációs áramlásokból származó fogadási szükségleteket.

 

4. Az előre vezető út: Egy erős rendszer létrehozása, amely kiállja az idők próbáját

Az Unió határainak védelme: Ez azt jelenti, hogy meg kell erősíteni a Frontexet, ki kell szélesíteni a hatáskörét, és ambíziózus lépéseket kell tenni egy teljes mértékben működőképes európai határ-és parti őrség létrehozása felé. Erre a Bizottság 2015 decemberében fog javaslatot tenni.

Hosszú távú, az egész Unióra kiterjedő áttelepítési és áthelyezési rendszer: A Bizottság 2016 márciusában javaslatot nyújt be egy állandó áttelepítési rendszerre. Az állandó áthelyezési mechanizmusra vonatkozó javaslat már tárgyalás alatt áll. A Bizottság továbbá 2015 márciusában meg fogja reformálni a Dublini Rendeletet.

Hiteles és hatékony visszatérési politika: A Bizottság legújabb, visszatérésekre vonatkozó cselekvési tervében szereplő intézkedések teljes körű végrehajtása helyreállítaná az uniós visszatérési rendszer hitelességét. Ehhez szükség van jobb információmegosztásra, több erőforrásra mind EU-s, mind nemzeti szinten, a Frontex szerepének fokozására, és új hangsúly helyezésére harmadik országokkal fennálló viszonyainkban a visszafogadásra.

A migráció legális csatornáinak létrehozása: A Bizottság 2016 márciusában a legális migrációra vonatkozó csomagot nyújt be, ideértve a kék kártya felülvizsgálatát is.

Háttér-információk

Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöki kampánya során 2014. április 23-án Máltán ötpontos bevándorlási tervet terjesztett elő, amelyben az uniós migrációs politika terén a szolidaritás megerősítésére hívta fel a figyelmet.

Hivatalba lépése után, az Európai Bizottság elnökeként Jean-Claude Juncker külön migrációs biztost bízott meg a Bizottság Európai Parlament általi megválasztásának alapjául szolgáló politikai program, apolitikai iránymutatás 10 prioritásának egyikét képező új migrációs politika kialakításának feladatával.

Az Európai Bizottság 2015. május 13-án európai migrációs stratégiát terjesztett elő, amelyben átfogó megközelítést határozott meg a migráció kezelésének javítása céljából.

Az Európai Bizottság már 2015. május 27-én bemutatta az európai migrációs stratégia végrehajtó intézkedéseit tartalmazó első csomagot, amely többek között áthelyezési és áttelepítési javaslatokat, valamint a migránscsempészekkel szembeni fellépésre vonatkozó uniós cselekvési tervet tartalmaz.

2015. június 25-én és 26-án az Európai Tanács elfogadta az Európai Bizottság által az európai migrációs stratégia keretében tett javaslatokat, az áthelyezésre és áttelepítésre, a visszatérésre, valamint a cél- illetve tranzit országokkal való együttműködésre összpontosítva.

2015. július 20-án a Bel- és Igazságügyi Tanács hozzájárult az európai migrációs stratégia keretében javasolt intézkedések végrehajtásához, különösen a nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból a következő két év folyamán történő áthelyezéséhez, első lépésben 32 256 személy áthelyezésével, valamint 22 504, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, harmadik országbeli személy áttelepítésével.

2015. szeptember 9-én a Bizottság új intézkedéscsomag elfogadására tett javaslatot, amely többek között egy 120,000 menekültre vonatkozó szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmust, valamint a tagállamok számára a kérelmek feldolgozásához, a gazdasági bevándorlók visszatéréséhez és a menekültügyi válság valódi kiváltó okainak kezeléséhez segítséget nyújtó konkrét eszközöket tartalmaz.

2015. szeptember 14-én a tagállamok elfogadták azt a határozatot, amely 40 000, Olaszországban és Görögországban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült áthelyezéséről rendelkezik.

2015. szeptember 23-án a tagállamok elfogadták a 120 000, Olaszországban, Görögországban, és a menekültügyi válságban közvetlenül érintett más tagállamokban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült áthelyezéséről szóló határozatot.

Az Európai migrációs stratégia keretében hat hónapon belül meghozandó kiemelt intézkedések:

Operatív intézkedések

A Bizottság és az uniós ügynökségek:

  • Segítséget nyújtanak a tagállamoknak ahhoz, hogy azok megtegyenek minden szükséges lépést az áthelyezésről szóló döntések végrehajtása, a helyszíni koordináció megszervezése és a nemzeti kapcsolattartó pontok felállítása érdekében. Nyomon követik az áthelyezés kérdéseiről a tagállamokkal e héten tartott találkozón elfogadott lépések végrehajtását.
  • Elősegítik azon célkitűzés teljesítését, hogy az „uniós fogadóállomások” munkáját támogató csoportok még a héten megkezdhessék működésüket. Az ügynökségek szerepe, hogy közvetlen szakértelmet biztosítsanak olyan területeken, mint például a migránsok helyes azonosítása; a Bizottság pedig a különböző szereplők közötti koordinációt végzi.
  • A következő két héten belül találkozót szervez a tagállamok és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) között az áttelepítési rendszer végrehajtásához szükséges gyakorlati tennivalók meghatározása céljából.

 

A nyomás alatt álló tagállamok:

  • Véglegesítik az áthelyezésre és az „uniós fogadóállomások” munkáját támogató csoportok felállítására vonatkozó ütemtervüket, és megkezdik annak végrehajtását; e hét végéig valamennyi releváns helyi és nemzeti államigazgatási szerv vonatkozásában összekötő tisztviselői hálózatot jelölnek ki.
  • Aktiválják a polgári védelmi mechanizmust vagy gyorsreagálású határvédelmi csapatokat kérnek annak érdekében, hogy azonnali gyakorlati támogatást kapjanak az Uniótól vagy más tagállamoktól.

 

A tagállamok mindegyike:

  • Meghatározza az áthelyezésért felelős nemzeti kapcsolattartó pontokat a jelöltek gyors azonosításának és átadásának lehetővé tétele érdekében; összekötő tisztviselőket küld Olaszországba és Görögországba a helyszíni szűréshez nyújtandó segítség céljából; felméri az áthelyezett személyek befogadására való kapacitást.
  • Az „uniós fogadóállomások” munkáját támogató csoportok felállítására vonatkozó ütemterv véglegesítésétől számított egy héten belül értesíti a Frontex-et és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt arról, hogy milyen nemzeti szakértőket tud biztosítani.
  • Szeptember végéig felméri, hogy milyen határokon átnyúló sürgősségi eszközállományt tud mobilizálni, amelyet az idén létrehozott gyorsreagálású határvédelmi csapatok felhasználhatnának.
  • Szeptember végéig közli a Bizottsággal, milyen polgári védelmi eszközállományt tud a polgári védelmi mechanizmus keretében telepíteni, ha erre ebben az évben felkérés érkezik.
  • Készenléti tervezési rendszert hoz létre arra az esetre, ha ebben az évben nőne a menedékjog iránti kérelmek száma.
  • Megerősíti a Frontex Triton elnevezésű közös műveletéhez nyújtott folyamatos támogatást, és haladéktalanul eleget tesz a Poszeidón művelet céljaira biztosítandó eszközökre vonatkozó felhívásnak.
  • Megkeresi a Frontexet a visszatérést bonyolító közös repülőjáratok és a visszatérést megelőző segítségnyújtás koordinálása és anyagi támogatása céljából.

 

A költségvetési támogatás fokozása

A hét folyamán a Bizottság benyújtja a szükséges javaslatokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Felkéri az intézményeket a 2015-re vonatkozó alábbi javaslatok gyorsított eljárásban történő elfogadására:

  • A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap támogatására létrehozott sürgősségi alap növelése 80 millió EUR-val, és a határokkal kapcsolatos Belső Biztonsági Alap növelése 20 millió EUR-val. Ezeket az összegeket a befogadási kapacitások növelésére, a menekültkérelmek elbírálásával kapcsolatos adminisztratív kapacitások bővítésére, valamint a külső határokra nehezedő nyomás kezelésére irányuló sürgős szükségletek fedezésére kell fordítani.
  • A három kulcsfontosságú uniós ügynökség teherbírásának javítása 2015-től 120 új álláshely révén: 2015-ben 60 álláshely létrehozása a Frontexnél, 30 az EASO-nál és 30 az Europolnál.
  • A humanitárius segítségnyújtási költségvetés keretében rendelkezésre álló összegek növelése 200 millió euróval annak érdekében, hogy azonnali források álljanak rendelkezésre az UNHCR és az Élelmezési Világprogram, valamint a menekültek részére azonnali segítségnyújtást végző más releváns szervezetek szükségleteinek fedezésére.
  • Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) növelése 2015-ben 300 millió euróval annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (Madad alap) növelése, valamint a szíriai menekülteket befogadó harmadik országok segítése. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) alapjainak átirányításával együtt ez lehetővé teszi az uniós vagyonkezelői alap teljes, 500 millió eurót kitevő uniós finanszírozását ebben a szakaszban.

 

A következő hetekben a Bizottság a 2016-ra javasolt költségvetés alábbi módosításaira tesz javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

  • Egy új, 600 millió eurós csomag létrehozása a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap támogatására létrehozott sürgősségi alap és a határokkal kapcsolatos Belső Biztonsági Alap növelésére, valamint a Frontex, az EASO és az Europol támogatásának növelésére annak érdekében, hogy azok készen álljanak a migrációkezeléssel, a befogadással, visszatéréssel és határellenőrzésekkel kapcsolatos sürgős feladatokra.
  • A humanitárius segítségnyújtásra fordított összegek növelése 300 millió euróval a menekültek alapvető szükségleteinek - például szállás és élelmezés - kielégítéséhez történő segítségnyújtás céljából.
  • Az Uniónak át kell rendeznie a Törökország számára folyósított uniós támogatások elosztását oly módon, hogy a 2015–2016-os időszakban összesen 1 milliárd EUR álljon rendelkezésre menekültügyi tárgyú intézkedések finanszírozására.

 

A tagállamok haladéktalanul kötelezettséget vállalnak az alábbiak tekintetében:

  • Az élelmiszersegélyezés az Élelmezési Világprogram keretében történő finanszírozásának visszaállítására a 2014-es szintre a szíriai menekültek élelmiszerellátásának stabilizálása érdekében.
  • A (bármely nem uniós országban tartózkodó) szíriai menekültek támogatására létrehozott, a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (Madad alap) részére az uniós költségvetésből nyújtott támogatás hasonló mértékű kiegészítésére összesen legalább 1 milliárd EUR-ra.
  • Az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti uniós alap részére előirányzott 1,8 milliárd EUR értékű uniós támogatás hasonló mértékű kiegészítésére.
  • A tagállamok részére a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a határokkal kapcsolatos Belső Biztonsági Alap keretében előirányzott nemzeti programok végrehajtása céljából jelenleg átirányított (több, mint 300 millió EUR értékű) előfinanszírozási források haladéktalan felhasználására.
  • A strukturális alapok jelenlegi programjainak a migrációval kapcsolatos intézkedések támogatására történő felhasználása lehetőségeinek azzal a céllal történő megvizsgálására, hogy módosításokat javasoljanak a Bizottságnak.

 

A uniós menekültügyi jogszabályok alkalmazása

A tagállamoknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy sürgősen átültetik, végrehajtják és maradéktalanul alkalmazzák az Európai Menekültügyi Rendszerre vonatkozó uniós jogszabályokat, ide értve a befogadási feltételekre, a menekültügyi eljárásokra és a menedékjogra jogosultak körére vonatkozó jogszabályokat is.

 

A következő jogalkotási lépések

Az Európai Parlament és a Tanács gyorsított eljárásban tárgyalja a Bizottság által benyújtott alábbi javaslatokat:

  • Biztonságos származási országok, Törökországot is ide értve
  • Az áthelyezési válságmechanizmus bevezetéséről szóló dublini rendelet módosítása

 

A Bizottság az alábbiakra vonatkozó új javaslatokat fogja benyújtani:

  • Az európai határőrség- és parti őrség megszervezése, és a Frontex mandátumának meghosszabbítása (2015. december)
  • A legális migrációról szóló csomag, ideértve a kék kártya reformját (2016. március)
  • A dublini rendelet további reformja (2016. március)
  • Strukturált áttelepítési rendszer létrehozására vonatkozó javaslat (2016. március)

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
JOGALKOTÁS
MENEKÜLTÜGY
MIGRÁCIÓ
KÖLTSÉGVETÉS