Postára adta Alkotmánybírósági beadványát a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete csütörtökön – tájékoztatta az egyesület elnöke Zara László, az MTI-t.
Az egyesület a múlt héten jelezte, hogy a könyvelők, és adótanácsadók védelme érdekében Alkotmánybírósági eljárást fognak kezdeményezni, mivel alkotmányossági aggályaik vannak a tavaly decemberben elfogadott pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatban. Az egyesület állásfoglalása szerint átgondolatlan lépés volt, hogy a törvény hatályát kiterjesztették több mint 30 ezer számviteli szolgáltatást végző társaságra és egyéni vállalkozásra. Az egyesület meggyőződése szerint a könyvelők azért kerültek a törvény hatálya alá, mert nem volt gondos szakmai fordítása a pénzmosás elleni uniós ajánlásnak.
Az egyesület úgy látja, hogy a tavaly elfogadott törvény a “féljen mindenki mindenkitől” hatást váltja ki mindazokban, akikre vonatkozik. A könyvelők kifogásolják, hogy a gyanú bejelentését állampolgári kötelezettséggé teszik, ami szerintük nem vezethető le az alkotmányból. A könyvelők azt is kifogásolják, hogy a törvény rendelkezésével ellentétben még mindig nem jelent meg az a mintaszabályzat, ami alapján fel kellene ismerniük a pénzmosásra utaló tényeket, körülményeket. Továbbá ellenzik, hogy az államellenes bűncselekmények feljelentésének szándékos elmulasztását meg lehet úszni két évvel, míg a pénzmosásra utaló puszta gyanú bejelentésének elmaradása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mindezek alapján az egyesület azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg azt a paragrafust, amely a könyvelőket a törvény hatálya alá helyezi. Emellett szeretnék a büntetőjogi szankciók április elsejétől életbe lépő szigorításának enyhítését. Az egyesület azt is kéri, hogy enyhítsenek a megszigorított ügyfél-azonosítási rendszeren és töröljék a rendőrséggel kapcsolatot tartó személy megjelölésének kötelezettségét.
