Aktív élet a nyugdíjkorhatár eléréséig - A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Tanácsának jelentése

2015.10.14. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Egy friss jelentés szerint az uniós nyugdíjrendszerektől csak akkor várható el, hogy megfelelő színvonalú nyugdíjat biztosítsanak a jövő nemzedékei számára, ha kellően erélyes szakpolitikai fellépések segítik elő, hogy a munkavállalók a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig aktívak tudnak maradni.

Az uniós nyugdíjrendszerektől csak akkor várható el, hogy megfelelő színvonalú nyugdíjat biztosítsanak a jövő nemzedékei számára, ha a tagállamok kellően erélyes szakpolitikákkal segítik elő, hogy a lehető legtöbb munkavállaló a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig aktív tudjon maradni. Ez a nyugdíjak megfelelőségéről közzétett új jelentés egyik fő következtetése. A foglalkoztatási politikáknak több lehetőséget kell kínálniuk az idősödő munkavállalók számára, hogy azok hosszabb ideig a munkaerőpiacon maradhassanak. Ugyanakkor a nyugdíjrendszereknek védelmet kell nyújtaniuk azoknak is, akik nem tudnak megfelelő ideig megmaradni a munkaerőpiacon ahhoz, hogy elegendő nyugdíjjogosultságot szerezzenek. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Tanácsa jóváhagyta a nyugdíjak megfelelőségéről készített 2015. évi jelentés megállapításait.

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos üdvözölte a jelentést: „A közelmúlt nyugdíjreformjai arra összpontosítottak, hogy a nyugdíjrendszer az idősek jóval szélesebb rétegeit is el tudja látni anélkül, hogy az államháztartás egyensúlya felborulna. Ez csak akkor sikerülhet, ha a polgárok nagy többsége elég lehetőséget kap, hogy addig dolgozhasson, amíg el nem éri az egész EU-ban fokozatosan emelkedő rendes nyugdíjkorhatárt. Elsődleges célként arra kell törekedni, hogy az emberek készségeibe és egészségük megóvásába beruházva segítsük őket abban, hogy élni tudjanak e lehetőséggel. De egyúttal szolidárisak kell lennünk azokkal, akik erre nem képesek, és a nyugdíjkorhatár elérése előtt munkanélküli vagy rokkantsági ellátásra szorulnak."

A jelentés szerint a nyugdíjrendszerek jelenleg az egész EU-ban megfelelő védelmet tudnak nyújtani a polgárok többségének az elszegényedéssel szemben, és idős korukban kielégítően biztonságos jövedelmet biztosítanak nekik. Mindent összevéve az Európai Unióban az idősek életszínvonala megközelíti a fiatalabb népességét. Az EU-ban a 65 éves és annál idősebb polgárok egy főre jutó jövedelmének középértéke eléri a 65 évnél fiatalabbakénak 93%-át. Az idősebbek még a válsággal szemben is jobb védelmet élveztek a többi korcsoportnál. Több tagállamnak ugyanakkor még mindig jelentős erőfeszítéseket kell tennie az időskori szegénység kockázatának kezelése és az idősek jövedelembiztonsága érdekében.

Valamennyi tagállamban továbbra is rányomja a bélyegét a nyugdíjjövedelmekre a nemek közötti egyenlőtlenség, ami miatt a nők jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának és alacsonyabb nyugdíjakat kapnak a férfiaknál. Ennek oka főként a nők alacsonyabb munkajövedelme, illetve a gondozási kötelezettségek miatt lerövidülő karrierje. Emellett a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál, aminek következtében nagyobb az esély rá, hogy megözvegyülve kiszolgáltatottabb egyszemélyes háztartásban kell élniük. Az EU-ban átlagban a nők nyugdíjai 40%-kal alacsonyabbak a férfiakénál. A nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség csökkenthető, de ehhez gyakran hosszú távú szakpolitikai erőfeszítéseknek kell társulniuk, amelyek egyszerre valósítanak meg a nyugdíjkorhatár elérése előtt többfrontos esélyegyenlőségi politikákat, illetve törekednek a nyugdíjrendszer átalakítására.
A jövőben növekvő jelentősége lesz annak, hogy a polgárok teljes szolgálati idejüket kitölthessék, 40–45 év közötti nyugdíjjárulék-befizetéssel, ami biztosíthatja számukra a tisztességes nyugdíjat. Egyes tagállamokban a nyugdíjba vonulás utáni jövedelmek szintje egyre inkább függ majd a foglalkoztatói és magánnyugdíjrendszerek révén megvalósított egyéni megtakarításoktól. A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük a kiegészítő nyugdíjakkal kapcsolatban, ideértve azok lehetőségeit, elterjedtségét és fedezetének rendelkezésre állását. A szociális partnerek – nemzeti gyakorlatoktól függően – fontos szerepet játszhatnak ebben.

A közelmúltban végrehajtott nyugdíjreformok kitolták a nyugdíjkorhatárt, és szigorították a munkaerőpiacról való korai kilépés feltételeit. Sikerük nagy mértékben függ attól, hogy az idősödő munkavállalók a nyugdíjkorhatár emelkedésével párhuzamosan aktívak tudjanak maradni. 2012-ben a munkaerőpiacról távozóknak mindössze a fele érte el a nyugdíjjogosultság korhatárát. Számosan egészségügyi okokból, munkalehetőség hiányában, illetve gondozási kötelezettségeik miatt idő előtt nyugdíjba kényszerültek. Döntő fontosságú tehát, hogy az emberek rendelkezzenek a szükséges készségekkel, valamint egészségügyi és szociális támogatással ahhoz, hogy idősödve is foglalkoztathatók maradhassanak. A Bizottság több ilyen irányú kezdeményezést is útnak indított, ilyen például a tartós munkanélküliségről szóló ajánlás, melynek célja a tartós munkanélküliek hatékonyabb támogatása abban, hogy vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra és kikerüljenek az inaktív állapotból.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
NYUGDÍJ