A diploma megszerzése után a jogvégzettek mindössze 3,7%-a vállal külföldön munkát, ráadásul jelentős részük nem is jogi munkakörben helyezkedik el. Ez azért is érdekes, mert miközben a felsőfokú évek alatt a hallgatók 9,8%-a folytat külföldi tanulmányokat, ez az arány a joghallgatók esetében 13,3%.
Egy 29 éves, Londonban élő jogász kétévnyi keresgélés és több munkahelyi próbálkozás után egy belvárosi pénzügyi tanácsadó cégnél kapott állást. Jelenlegi munkájához nincs szüksége a jogi egyetemen tanultakra, annál inkább angol nyelvtudásra. De nem panaszkodik, hiszen hetente a másfélszeresét keresi egy magyarországi frissdiplomás jogász havi fizetésének.
A diplomás pályakövetési kutatások szerint a jogi diplomások 3,7%-a dolgozott külföldön, és további 2,9%-a a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről számolt be. Ezek a számok azonban jóval alacsonyabbak az átlagnál, ugyanis a frissdiplomások átlagosan 6,2%-a dolgozott már külföldön, és további 6,6 százalékuk a megkeresés időpontjában is a határon túl kereste a kenyerét.
A frissen jogvégzettek 17,2 százaléka azt tervezte, hogy a következő öt évben külföldi munkát vállal. Ez utóbbi arány a többi képzési területhez viszonyítva alacsonynak mondható, hiszen például a természettudományi szakterületen végzettek 41,4 százaléka tervezte, hogy öt éven belül külföldön keresi majd a boldogulását.
A külföldi tanulmányok gyakoriságával kapcsolatban érdekes adat, hogy míg a felsőfokú évek alatt átlagosan a hallgatók 9,8%-a folytat külföldi tanulmányokat, ez az arány a joghallgatók esetében 13,3%. A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészettudományi és jogi képzési területek jellemezhetők. Külföldi tanulmányaikhoz a többség Erasmus-ösztöndíjat (is) igénybe vett. A hallgatók harmadánál viszont a családi finanszírozásnak volt meghatározó szerepe. Az egyetem alatti nemzetközi mobilitási tapasztalatok a későbbi munkaerő-piaci kilépésen is éreztetik hatásukat, hiszen a külföldi tanulmányokat folytatók a végzés után jóval magasabb jövedelmet érnek el. Ugyanígy anyagilag és szakmailag is kifizetődő, ha valaki jogi diplomával a zsebében külföldön szerez tapasztalatokat, amiket aztán itthon kamatoztat.
Fülöp Botond egy évig tartó (!) sikeres versenyvizsga után, 2005-ben került be azon magyar jogászok közé, akik uniós csatlakozásunkat követően elsőként kaptak állást az Európai Unió intézményeiben. Az európai közösségi jog iránti érdeklődése már pécsi egyetemi évei alatt kialakult: szakdolgozatát az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenységéről írta, és európai jogi témakörben több publikációja is megjelent. Ezután került Luxembourgba, ahol a Bíróság hivatalának német és magyar nyelvű ügyekért felelős tanácsosaként hat éven át figyelhette „testközelből” az európai jog „működését”. A Bíróságon eltöltött idő nem csak a jogi szakmai gyakorlat megszerzését, hanem nyelvtudásának fejlesztését is lehetővé tette: meglévő német és angol nyelvismeretét kiegészítve elsajátította a Bíróság munkanyelvét, a franciát is. Ma ügyvédként hasznosítja külföldi tapasztalatait.
Takács P. Pál ügyvéd, akinek irodája elnyerte a Chambers Europe „Az Év Ügyvédi Irodája 2013” díját, egy interjúban elmondta: – Az a tapasztalatunk, hogy akik hozzánk jelentkeznek, már régóta tudják, hogy pusztán az egyetemi képzés nem elég. Olyan fiatal kollégák jönnek, akik legalább két nyelvet beszélnek, szinte mindenki tanult külföldön hosszabb-rövidebb ideig, és a praxis valamelyik részén már gyakorlatot is szereztek. Még a kilencvenes években is sokszor gond volt a fiatalok nyelvtudásának szintje, ez manapság már egyáltalán nincs így, ráadásul sokan nagyon komolyan elmerültek már egy-egy jogterület elméleti és gyakorlati tanulmányozásában.
Miközben aránylag kevés jogász tervez külföldi munkát, jóval nagyobb arányban számolnak be külföldi tanulmányi terveikről. Több példát találunk arra is, hogy valaki a hazai és külhoni diplomáját, majd szakvizsgáját egyaránt gyümölcsözteti. Csavlek Ágnes előbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd Spanyolországban az Universidad de Alcalá de Heneres egyetemen. Magyarországon 2007-ben tette le ügyvédi szakvizsgáját, amely után magyar, spanyol, német kereskedelmi és ingatlanjogi tanulmányokat folytatott. Másodmagával ügyvédi irodát alapított Barcelonában, ahol többek közt jogi tanácsadással segítik spanyol ügyfeleiket a magyar, illetőleg magyar ügyfeleiket a spanyol piacra való bejutásban. Az ügyvédnő ma Budapesten és Barcelonában is praktizál.
A külföldi jogászi karriert kereső magyar ügyvédek egy része német nyelvterületen igyekszik boldogulni. Korábban ez igen bonyolult volt, hiszen a helyi szabályozás alapján egy bírósági vagy közigazgatási eljárás teljes tartama alatt az eljáró külföldi ügyvéd mellett egy német ügyvédnek is jelen kellett lennie. Az Európai Bíróság elmarasztaló döntése nyomán aztán megváltoztak a német „ügyvéd” („Rechtsanwalt”) szakmai cím megszerzésének jogszabályi alapjai. E szerint a külföldi ügyvédek ezt a címet alkalmassági vizsga letételével szerezhetik meg. Füsthy Zsolt ügyvéd tájékoztatása szerint ezzel elnyerik a német ügyvédeket megillető valamennyi jogot, és a szakmai címet Németországban és hazájukban is viselhetik. Kérelemre azon kötelezettség alól is mentesülhetnek, hogy ügyvédként Németországban telepedjenek le. Az alkalmassági vizsgákat Németországban évente négy alkalommal tartják. 1991 óta az Európai Unió minden tagállamából több száz ügyvéd vesz rajtuk részt. A német nyelvű alkalmassági vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli két zárthelyi dolgozatot foglal magába. Az első dolgozat polgári jogból, a második pedig a pályázó által választható tantárgyból teendő le. Lehetséges választott tárgyak: kereskedelmi jog, munkajog, család- és öröklési jog, büntetőjog, közjog. A zárthelyi dolgozatok gyakorlati feladatokat ölelnek fel, például szakvélemény, keresetlevél, viszontkereset, illetve ellenkérelem készítése. A zárthelyi dolgozatok megírására öt-öt óra áll rendelkezésre. A szóbeli vizsgára azokat a pályázókat engedik, akik legalább az egyik írásbeli vizsgát sikeresen leteszik. A szóbeli vizsga egy rövid előadásból és a vizsgabeszélgetésből áll. A rövid előadás időtartama tizenöt percnél nem lehet hosszabb. A vizsgabeszélgetés minden pályázónál hozzávetőlegesen negyvenöt percet tesz ki.
Az álláskereső jogászok egy része külföldön nem jogi munkakörben helyezkedik el. Akadnak egészen extrém történetek is. Szegedi László, aki a nyolcvanas évek végén az ELTE jogi karán végzett, 53 éves korában pályamódosításra szánta el magát. Otthagyta utolsó hazai munkahelyét, az Országos Széchenyi Könyvtárat, ahol jogi vezető volt, és tavaly októberben feleségével Londonba költöztek. Manapság egy csomagolóüzemben dolgozik. Elmondása szerint jogi vezetőként itthon bruttó 320 ezer forintot keresett, míg gyári munkásként az angol fővárosban mintegy 800 ezer forintot.
