Ügyvéd ügyvédnek farkasa - Módosult az ügyvédi törvény

2015.10.26. Jogi Fórum / Novák Adrienn

Egy hete módosították az ügyvédi törvényt, mely a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe utalta az Budapesti Ügyvédi Kamara feladatainak ellátását, mivel a BÜK-nek egyelőre nincs legitim vezetése. Hogyan keletkezett ez az ex-lex állapot? Mi vezetett a gardírozáshoz?

“Jól jegyezzék meg, még mielőtt belekezdünk a filozófiai tanulmányaikba: jogász jogásznak, de méginkább ügyvéd ügyvédnek farkasa!” - Így hangzott egyetemi tanulmányaim első félévében filozófiatanárunk bevezetője. Ez jutott eszembe, amikor megtudtam, hogy módosították az ügyvédi törvényt...

A Budapesti Ügyvédi Kamara - a honlapja szerint -, a magyar ügyvédség legrégebbi és – mind társadalmi jelentőségét, mind taglétszámát tekintve - legjelentősebb köztestülete. Közel 140 éve áll a jog szolgálatában. Ez hosszú idő, és bár ez a testület képviseli a folytonosságot, a stablitást, többen úgy vélik, hogy ez inkább autokrácia és ideje meghallani az idők szavát: változni és változtatni kell. Kinek van igaza?

A BÜK közel 6000, azaz hatezer tagot számlál, míg vannak olyan megyék, ahol csupán száz fő körüli az állomány. Kezelhető ekkora létszám egyetlen szervezeten belül? A 2014-es kamarai választások után ez a kérdés is felmerült - többek között. De miért is volt ilyen fontos és sokat emlegetett ez a választás? Miben volt más, mint az azt megelőzőek? Hogyan végződött a BÜK választási eredménye bírósággal, érvénytelenítéssel és törvénymódosítással?

A nagy taglétszám ellenére a 2014-es választást megelőzően a legtöbb kamarai választás - mondhatni - érdektelenségbe fulladt. Az ügyvédek nagy része nem tartotta fontosnak véleménye ily módon történő kinyilvánítását, nem érezte úgy, hogy szavazata változást hozhat a Kamara vezetésében. A szavazáson a közel 6000 ügyvédből 300-500 tag vett részt. 2014-ben azonban már közel 2500 ügyvéd gondolta úgy, hogy véleményt nyilvánít: ez annak volt köszönhető, hogy igazi kampány vette kezdetét, mivel a regnáló vezetésnek komoly ellenzéke lett: az Ügyvédi Összefogás nevű választási csoportosulás, amely utóbb egyesületté is alakult. Egyes hírforrások szerint a csoport célja csupán a zavarkeltés volt, más források egyszerűen egy madáchi fordulattal jellemezték az eseményeket: “Kutyáknak harca ez egy konc felett”. Az Ügyvédi Összefogás támogatói szerint azonban a csoportot az autoriter kamarai vezetéssel szembeni jogos és időszerű megújulás szándéka hívta életre. Mivel az Összefogás a kampányban, a kamarai hírforrásokban alig-alig kapott megjelenési lehetőséget, kénytelenek voltak más, új kommunikációs csatornákat igénybe venni a Megújulás 12 pontja elnevezésű programjuk megismertetéséhez.

A lezajlott szavazást követően a szavazatszámlálás szabályosságát az ellenzékiek megkérdőjelezték, mivel a szavazatokat nem dolgozták fel azonnal és egyhuzamban teljesen, hanem a szavazócédulákat éjszakára elzárták a BÜK épületében. Többek között ezen eljárás ellen a szavazatszámlálók egy csoportja kifogással is élt, ez azonban a helyzeten nem változtatott. Valószínűleg senki nem számított ekkora részvételre a korábbi évek tapasztalatai alapján, s nem gondolták, hogy több napig is tarhat a számlálás. A szavazatok számlálása döntően hétvégére esett, de nem fejeződött be ezen idő alatt. A számláló biztosok a hétfői napon munkanap lévén csak korlátozottan tudtak részt venni a számláláson. Hogy ne csússzon túl sokat a végeredmény, bevonták a kamarai dolgozókat is: titkárnők és egyéb alkalmazottak is számolták a leadott szavazatokat. Szabályos ez?

A végeredmény 'egyszer csak' kiderült. Egyesek elmondása szerint sokan a Facebook közösségi oldalról értesültek arról, hogy megvan az eredmény, és arról is, hogy ki nyerte a választásokat. Hogy ki nyert az kiderült, de hogy mi lett a tényleges és részletes eredmény, arról - állítják - máig nem lehet tudni. Az ellenzék választási jegyzőkönyvet sem látott. Az Ügyvédi Összefogás jelöltjeinek csak külön írásbeli kérésre, egyedileg adták ki a rájuk leadott szavazatok számát, más jelöltek eredményét azonban nem hozták nyilvánosságra.

Az ellenzékiek egy csoportja az ügyet bírósági útra terelte. Mind az első-, mind pedig a másodfok kimondta a válsztás eredményének megsemmisítését lényeges eljárási szabályok megsértése, így - többek között - a szavatszámlálásba bevont kamarai dolgozók esete miatt is.

A másfél éves persorozatot, és az eredmény megsemmisítését követően úgy látták jónak a Kamaránál, ha a korábbi tisztségeket “felélesztik”. Az ügyvédi törvény módosítását megelőzően a 2010-es tisztségviselőket kiáltották ki legitimnek, képviselve a folyamatosságot. Újabb kérdés fogalmazódott meg e döntést követően: jogszerű volt-e ez az eljárás? 

Ráadásul: a Kamaránál nyomozás folyik hűtlen kezelés miatt. A feljelentést Papp Géza, a BÜK főtitkára / titkára tette többszáz milliós kifizetésre hivatkozással. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a befizetett tagdíjakból a testület csaknem kétszáznegyvenmillió forintot költött el közel huszonháromezer – kommentárokat tartalmazó – cd-re, melyeket a mintegy 6000 ügyvéd számára vásároltak. A főtitkár az üggyel kapcsolatban egy autós hasonlattal élt, miszerint:  ha vásárolunk egy luxusautót, melynek megfizetjük az árát (valószínűleg a jogtárra gondolt) és kapunk mellé egy kiváló jégkaparót, akkor azt elfogadjuk ajándékba, de nem fizetünk ki érte jelentős összeget.

Egyes médiumok a feljelentést is az Összefogás húzásaként próbálták bemutatni, bár ahhoz - forrásaink szerint - az ellenzéki csoportnak nincs köze. Mindenesetre tény, hogy a Kamara a 2014-es évet fennállása óta előszor negatív mérleggel, vagyis veszteséggel zárta.

Fentiek fényében tényleg indokoltnak tűnhet az ügyvédi törvény módosítása, garantálhatja a rendet és a folyamatos működést. Nem kizárt, hogy az 'ügyvédek mérkőzése' még nem értek véget, a Kamara mindenesetre be van biztosítva, a módosítás ugyanis "egyéb, más okokból előálló helyzeteket is kezelni tud, tehát, hogy ha természeti csapás vagy egyéb okból kerül sor olyan működési nehézségekre, amelyek miatt az Országos Ügyvédi Kamara beavatkozása szükséges, ugyanígy alkalmazható."

Az e törvény szerinti köztestületek, kamarák feladatellátásához kiemelkedő igazságszolgáltatási érdek fűződik.

A módosítás új 125/A. §-a szerinti opció azt a helyzetet kívánja megoldani, ha a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörének gyakorlása következtében keresetet indít, és ezzel a kamara közfeladatainak ellátása veszélybe kerül, sérül a folyamatosság. Ilyen esetekben a bíróság döntéséig feltétlenül szükséges olyan szabályok megalkotása, amelyek biztosítják a közfeladatok zökkenőmentes ellátását, az állandósságot és folytonosságot. Ezekben az átmeneti időszakokban – a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből kiindulva – a javaslat a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, elnöksége kezébe adja a döntést, annak a ténynek a megállapítását, hogy fenti feltétel bekövetkezett, valamint az ellátandó feladatok „szétosztását”. A módosítás a köztestület autonómiájával és szervezeti felépítésével összhangban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, elnökségét jogosítja fel az arra, hogy az ilyen átmeneti időszakokban - a feltétlenül szükséges ideig - tegye meg az intézkedéseket az ellátandó feladatok pontos megjelölésével, és biztosítsa az átmenetileg működésképtelenné vált területi kamara közfeladatainak ellátását.

"Mi verseny ez, hol egyik kardosan
Áll a mezetlen ellenek szemében,
Mi függetlenség, száz hol éhezik,
Ha az egyes jármába nem hajol.
Kutyáknak harca ez egy konc felett.
Én társaságot kívánok helyette,
Mely véd, nem büntet, buzdít, nem riaszt,
Közös erővel összeműködik,
Minőt a tudomány eszmél magának,
És melynek rendjén értelem virraszt."

(Madách Imre)

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
JOGALKOTÁS