A kölcsönkapott külföldi gépjármű használóját a kölcsönadás jogalapját képező dokumentumok közúti ellenőrzés során történő bemutatásának elmulasztása miatt a jogellenesen külföldi rendszámú járművet vezetőkre alkalmazandó szankciókkal sújtó magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal.
A Bíróságnak a C-583/14. sz. Nagy ügyben hozott ítélete
Ezen ügy sokban hasonlít a C-5/13. sz. Kovács ügyre, amelyben a Bíróság 2013 októberében kimondta, hogy a külföldi munkáltatója által rendelkezésére bocsátott, külföldön regisztrált gépjárművet jogszerűen használó magyarországi lakos nem sújtható a külföldi rendszámú járművet jogellenesen használókra kiszabandó bírsággal azért, mert a használat jogszerűségét nem tudja egy közúti ellenőrzés során igazolni.
A mostani ügyben megbírságolt személy azonban nem munkavállaló, hanem egy rokona osztrák cége ügyeit alkalomszerűen, szívességi alapon intéző, és a cég autóját e célból használó magyarországi lakos. A Kovács ügyben született ítélet alapját képező, a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó rendelkezések tehát a jelen esetben nem alkalmazhatóak. Az ügyet vizsgáló Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ezért arra kíváncsi, hogy vajon az uniós jognak az állampolgárság alapján való hátrányos megkülönböztetést tiltó, illetve az uniós polgárságra vonatkozó rendelkezéseivel is ellentétes-e a Kovács ügyben már vizsgált magyar szabályozás.
A meghozott ítéletében az Európai Bíróság emlékeztet arra, hogy mivel a gépjárművek határokon átnyúló ingyenes kölcsönadása tőkemozgásnak minősül, így a jelen ügyre az uniós jognak a tőke szabad mozgását érintő rendelkezései alkalmazandóak.
Ezt követően a Bíróság megállapítja, hogy az olyan, magyarországi illetőségű személy helyzete, aki e tagállam közúthálózatán e tagállamban nyilvántartásba vett és ingyenesen rendelkezésére bocsátott gépjárművet használ, objektív módon összehasonlítható az ugyanilyen, ugyanott illetőséggel rendelkező személy helyzetével, aki ugyanilyen feltételekkel használ egy másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművet. Márpedig az ingyenesen kölcsönadott gépjármű használatára nem vonatkozik a járműhasználat jogalapját bizonyító iratok közúti ellenőrzés során történő bemutatásának kötelezettsége, ha Magyarországon nyilvántartásba vett gépjárműről van szó. Következésképpen a vitatott magyar szabályozás a tőke szabad mozgásának a korlátozását jelenti.
Ugyan a Bíróság elismeri, hogy az adócsalás elleni küzdelem célkitűzése igazolhatja a tőke szabad mozgásának korlátozását, ugyanakkor kimondja, hogy a vizsgált magyar szabályozás meghaladja az e cél eléréséhez szükséges mértéket. E cél ugyanis a Bíróság szerint elérhető volna akkor is, ha a jogszerű járműhasználatot igazoló iratokat az érintettek nemcsak a közúti ellenőrzés során, hanem azt követően rövid időn belül is bemutathatnák, anélkül, hogy e késedelem miatt velük szemben a jogellenesen külföldi rendszámú járművet vezetőkre alkalmazandó bírságot szabnák ki.
Mindezek alapján a Bíróság kimondja, hogy a vitatott magyar szabályozás ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével.
