Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

A magyarok kétharmada szigorúbban büntetné a hamisítókat - A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Tárki közös kutatása

2015.11. 4. Jogi Fórum / MTI

Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekmény a magyar lakosság közel kétharmada szerint, és ugyanekkora arányban a jelenleginél szigorúbban büntetnék azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak - ezt állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása.

A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.

A kutatás szerint évek óta szűk sávban, 13-18 százalék között mozgott a hamis terméket az elmúlt évben legalább egyszer vásárló magyarok aránya a teljes lakosság körében, az idei felmérésben érte el az arány az eddigi legmagasabb értéket 18 százalékon.

Az egyes termékcsoportokat tekintve különböznek az arányok, a legnépszerűbb termék az idén is a hamis ruha volt: a válaszadók 20 százaléka vásárolt hamis ruhaneműt, ami 3 százalékpontos emelkedés 2014-hez képest. Hamis parfümöket csak 5 százalékuk, hamis gyógyszereket 3 százalékuk, míg hamis CD-t vagy DVD-t összesen 2 százalékuk vásárolt. A hamis illatszereknél nem történt változás tavalyhoz képest, míg a hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal nőtt a fogyasztók aránya, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel csökkent 2014-hez viszonyítva.

A kutatás a jogellenes letöltésekre külön is kitért: a válaszadók 10 százaléka vallotta be, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. A filmek esetében azonban a tavalyi 14-ről 10 százalékra csökkent azok aránya, akik legalább egyszer letöltöttek filmet az elmúlt egy évben, míg a zeneletöltés esetében ez az arány egy év alatt 15-ről 9 százalékra esett vissza. Az illegális könyv- és szoftverletöltések tekintetében viszont nem történt elmozdulás a tavalyi 5 százalékos arányról. Közben a legális letöltési lehetőségek ismertsége a folyamatos emelkedést követően a 2014-es 70 százalékról az idén 59 százalékra esett vissza.

A kutatás szerint tízből hét magyar csak azért vásárolt az idén hamis árucikkeket, mert olcsó volt.

A 2009 óta évente elvégzett kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar fogyasztók meghatározó többsége tisztában van a hamisítás által okozott gazdasági és társadalmi következményekkel: 70 százalékuk szerint a hamis termékek súlyos károkat okoznak a költségvetésnek. Minden második ember szerint a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ezzel is magyarázható, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az, aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Emellett 59 százalékuk a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, de a válaszadók egynegyede még a hamis termékek vásárlóit is felelősségre vonná. Több mint 60 százalékuk szerint a hamisítás elleni küzdelem legeredményesebb megoldása a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzése lenne.

A közlemény idézi Bendzsel Miklóst, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettesét, aki elmondta: a hamis árucikkek visszaszorítása elleni harcban a büntetőjogi szankciók is fontosak, emellett az emberek tájékoztatása és szemléletformálása hatékony eszköz. Kedvezőnek nevezte, hogy egyes szegmensekben jelentősen nőtt a fogyasztók tájékozottsága, például a gyógyszeripari termékeknél, ahol a veszélyek ismertsége a tavalyi adatokhoz viszonyítva duplájára emelkedett az elmúlt év figyelemfelkeltő kampányai hatására.

  • kapcsolódó anyagok
BŰNÜGY
HAMISÍTÁS
HAMISÍTÁS ELLENI NEMZETI TESTÜLET