A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre a kormány sarkalatos törvények módosításával, migrációs csomaggal válaszolt. Hatékonyságra és gyorsaságra törekvő speciális szabályokkal módosult a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény.

A határzárral kapcsolatosan önálló büntetőjogi tényállásokat hozott létre a helyzet kezelése érdekében, mely tényállások a következőek: a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §). Az újonnan megjelent bűncselekmények eljárásjogi elbírálása a Be. szükségszerű módosítását is magával hozta, és az új büntetőjogi tényállások ügyében indult büntetőeljárásokra, újonnan bevezetett különös eljárásként az „Eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén” című XXVI/A. Fejezete alkalmazandó, mely így a törvény speciális büntetőeljárásainak (Fiatalkorúak elleni eljárás, katonai büntető eljárás, magánvádas eljárás, stb.) körét bővítette.

A jogalkotó szerint a Be. módosításának nem titkolt célja az volt, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt megindult büntetőeljárások minél rövidebb idő alatt érdemi döntéssel fejeződjenek be. Mindezek okán a Be.-ben már létező két eljárási forma bíróság elé állítás (XXIV. Fejezet), illetve a lemondás a tárgyalásról (XXVI. Fejezet) rendelkezéseinek alapul vételével, továbbá illetékességre, az ügyek elkülönítésére, illetve az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó előírásokat is tartalmazó új rendelkezéseket iktattak be a törvénybe.

A „különös előírások” egy része a fent megjelölt bűncselekmények elbírálásakor minden esetben alkalmazandóak, más részük viszont csak az ún. tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát itthon a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása vezette be, amelynek 80/A. § (1) bekezdése szerint “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha

a) a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
aa) egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
ab) két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy
ac) egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt
meghaladja,
b) a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –
ba) egy hónap átlagában a napi ezer főt,
bb) két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy
bc) egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt
meghaladja,
az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.

Az elbíráláskor minden esetben alkalmazandó fontosabb szabályok az alábbiak: kizárólagos illetékességgel bír a Szegedi, Zalaegerszegi, Pécsi Járásbíróság illetve Törvényszék, továbbá az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt egyesbíró eljárása.

A szabályozás pikantériája, hogy a megnövekedett eljárások, hirtelen leterheltség okán a Szegedi Ítélőtábla szeptemberben bejelentette: bekapcsolódik az ügyek elbírálásába. Az illetékes bíróságokon a létszám növelése, információs infrastruktúra fejlesztése vált szükségessé. A terheltek nagy száma esetén az ügyeket főszabályként kötelező elkülöníteni, mely szabály célja, megakadályozni, hogy az egyszerre elfogott főképpen nagyszámú terhelt ellen indult azonos eljárás túlzottan elhúzódjon. Az eljárások során kötelező a védői részvétel, a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok alkalmazhatósága kizárt, az ismeretlen helyen tartózkodó (belföldi lakcímmel nem rendelkező) terhelt esetén pedig az eljárás megszüntetésre kerül. Utóbbi szabály célja szintén a gyorsaság, és a hatékonyság növelése, vagyis megelőzni azt, hogy felesleges eljárási cselekmények kerüljenek foganatosítására. Kivétel e szabály alól, ha a cselekmény halált okozott, vagy másodfokú eljárás van folyamatban.

Speciális rendelkezések továbbá a bíróság elé állítás esetén: büntetési tételtől független alkalmazhatóság, beismerés esetén 15 napos, tettenérés esetén 8 napos határidő, amely határidők csökkentésével, a jogalkotó megint csak az eljárás gyorsaságát kívánta elérni. A tárgyalásról lemondás alkalmazásakor szintén lecsökkentették a határidőt 15 napra, az eljárást az ügyész általi gyanúsítotti kihallgatás jellemzi, az eljárás pedig a védő által is kezdeményezhető.

Kizárólag tömeges bevándorlás esetén alkalmazandó szabályok közül ki kell emelnünk, a mindent felülíró soron kívüliséget, mely szabály a minél rövidebb idő alatt való elbírálás lehetőségét tűzi ki céljául. A törvény a kiskorúak érdekében kényszerintézkedésként elsősorban menekültszálláson foganatosítandó házi őrizet alkalmazását teszi lehetővé, továbbá a módosítás elfogadásával a rendőrségi fogdában, illetve menekültszálláson is foganatosítható előzetes letartóztatás.

A különleges eljárások közös szabályai a határzárrral kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó eljárásokra is alkalmazandóak, vagyis, hogy azok hivatalból, illetve az ügyész, a terhelt, illetve a védő indítványára indulnak meg, az alapügyben ügydöntő határozatot hozó bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, fellebbezési joga az ügyésznek, a terheltnek, a védőnek van, másodfokon tanácsülés tartandó, illetve a harmadfokú eljárás jelen ügytípus esetében is kizárt.