319.000 Ft-os összegről kapott telefonszámlát az a fogyasztó, akinek a vidéki nyaralójában távfelügyeleti riasztó működött. Mint kiderült, a készülék két napig folyamatosan hívásokat kezdeményezett, így állt elő a magas számla, amit persze az előfizető vitatott. Azonban ilyenkor neki is kell bizonyítania azt, hogy az összeg nem volt jogos, mert a szolgáltató zárt rendszerű tanúsított számlázási rendszerrel bírt. Mivel a bizonyítás elmaradt, igénye elutasításra került.
Egy hasonló ügyben viszont a panaszos sikerre vitte ügyét: a taxitársaság írásos nyilatkozata támasztotta alá, hogy nem lehetett szó a hírközlési cég által kiszámlázott 14.442 másodperces hívásról, amikor taxit rendelt. Épp ezért érdemes tisztában lenni azzal, mit tehetnek a fogyasztók, ha vitatják a hírközlési cég számláját: nem mindegy, kinek mit kell bizonyítania!
I. Sok olyan fogyasztó fordul a Budapesti Békéltető Testülethez, akik nem értenek egyet a megkapott telefonszámlával, mobilinternet-számlával és annak összegét vitatják, mert olyan hívásokat, üzeneteket, egyéb szolgáltatás megrendelést fedeznek fel rajta, amelyeket ők maguk nem is vettek igénybe.
Természetesen az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) alapján lehetőségük van arra, hogy kifogást nyújtsanak be a számla összege miatt. Ilyenkor pedig – egy jelentős kivétellel – a szolgáltatónak kell bebizonyítania azt, hogy a díj számlázása és megállapítása helyes volt. Azonban, ha miniszter által kijelölt tanúsítási szervezet igazolta a számlázási rendszer zártságát, akkor már nincsen jogi vélelem. Ekkor a fogyasztó állítása áll szemben a hírközlési szolgáltató állításával, amelyet, ha a kérelmező nem támaszt alá újabb bizonyítékkal, igénye megalapozatlan. Ellenkező bizonyításig ugyanis már nem terheli számlázási rendszere zártságának vonatkozásában külön bizonyítási kötelezettség a szolgáltatót, ha ezt tanúsítja a miniszter által kijelölt tanúsító szervezet.
II. Egy másik ügyben a fogyasztó sikerrel élt az ellenbizonyítás lehetőségével és körültekintő magatartásának köszönhetően hatékonyan érvényesítette jogait. Igaza bebizonyosodott a Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban.
A kérelmező a számlán egy 14.442 másodperces hívást vitatott, mivel az érintett időpontban csak egy taxit hívott, amely mindössze 47 másodpercig tartott. Kimutatást kért ezért a taxitársaságtól, amely igazolta, hogy valóban alig ötven másodpercet beszéltek, sőt maga a cég írta le azt is, hogy ugyanahhoz a kezelőhöz ezt követően nem sokkal már másik rendelés érkezett be telefonon.
Erre pedig nyilvánvalóan nem kerülhetett volna akkor sor, ha közel 14.500 másodpercen keresztül tart a hívás. A fogyasztó ebben az esetben sikerre vitte ügyét és a beszerzett bizonyítékkal megdöntötte a vélelmet. A szolgáltató pedig semmi mással nem támasztotta alá igényét és nem csatolt be más iratot, követelése ezért megalapozatlannak bizonyult.
III. Ha tehát a fogyasztók vitatják például telefonszámlájukat vagy akár mobilinternetük forgalmát, akkor az alábbiakra érdemes figyelniük:
1. Joga van a fogyasztónak vitatni a számla összegét. Ekkor a szolgáltatónak kell bizonyítania azt, hogy hálózata az illetéktelen hozzáféréstől védett és a számlázási rendszere zárt. Szintén a cégnek kell igazolnia azt, hogy a díj számlázása és összege is helyes volt. Ilyen esetben (kijelölt szervezet általi tanúsítás hiányában) tehát nem lehet elég a szolgáltató saját nyilatkozata a felelősség alóli kibújásra.
2. Ha a hírközlési cég viszont miniszter által kijelölt szervezet tanúsításával rendelkezik, akkor már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy valóban hibásan számlázott a szolgáltató.
Amennyiben ekkor az előfizető ellenbizonyítással él és olyan papírt tud bemutatni, amellyel kétség támad a szolgáltató állításában, úgy már ez utóbbinak ismét igazolnia kell, hogy helyesen számlázott. Ennek hiányában pedig a cég követelése megalapozatlan.
