A híres-hírhedt fotográfus, Andres Serrano retrospektív kiállítása még meg sem nyílt a MEO Kortárs Művészeti Gyűjteményben, s máris botrányt kavart. A tárlatot hirdető plakátokon ugyanis a művész egyik fotója szerepelt, amelyet egy meztelen idős nőről készített. A plakátok azonban csak néhány napig maradhattak a hirdetőtáblákon, mert Tarlós István III. kerületi polgármester kezdeményezésére közszeméremsértésre hivatkozva levetették azokat.

Andres Serrano művészete sohasem volt mentes a botrányoktól. 1989-ben például New York állam kormányzója, Alfonse D’Amato egy kongresszusi ülés alkalmából saját kezével tépte szét az egyik Serrano-kép reprodukcióját. A MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény február 9-étől rendez kiállítást Serrano munkáiból, amelyeket az utóbbi húsz évben készített. A tárlatot plakátok hirdették Budapest utcáin, igaz, nem sokáig. A III. kerület polgármestere, Tarlós István kezdeményezésére ugyanis levetették a hirdetést, melyen a művész egyik alkotása szerepelt. A képen egy idős meztelen nő látható, aki egyébként a Budapesti Iparművészeti Egyetem modelljeként tevékenykedett több mint negyven évig. A fényképet a művész Budapesten készítette 1994-ben, s a kiállítás szervezői többek között ezért is választották e képet a budapesti tárlat népszerűsítésére.

Tarlós István óbudai polgármester szerint ilyen esetben teljesen mindegy, művészeti alkotásról vagy egy közönséges fényképről van szó. A lényeg az, hogy a kép – és különösen az, hogy egy óvoda közelében is elhelyeztek egy ilyen hirdetést – közszeméremsértő, s törvénybe ütközik. A III. kerületi polgármester véleményéhez hamarosan Budapest több polgármestere is csatlakozott, így az Önszabályozó Reklámtestület felszólította a plakátcéget, az EURO AWK-t, távolítsák el a hirdetést a városból. Ez mára meg is történt. Kováts Lajos, a MEO igazgatója úgy vélte, amellett, hogy súlyos veszteséget könyvelhet el a galéria – merthogy magántőkéből létrejött intézményről van szó, és sokat költöttek a hirdetésekre -, hangsúlyozta, eddig egész Európában nem volt hasonló példa Serrano művészetével kapcsolatban. Az amerikai botrány után Serrano neve inkább húzóerő volt, s a galériák előszeretettel rendeztek kiállításokat fotóiból.

Babarczy Eszter esztéta szerint – aki a napokban előadást tartott az amerikai fotográfus munkásságáról – ez a tiltakozás diszkriminációnak is felfogható, hiszen fiatal, szép testű nők ezerszámra láthatók a reklámfotókon, s ellenük senki sem lázad. Véleménye szerint ez a modellre s minden idősebb nőre nézve sértés. Ha egy grafikán, festményen örökítették volna meg az idős hölgyet, mindenki elfogadta volna művészeti alkotásként. Babarczy szerint ez a reakció jellemző a magyar társadalomra, amely inkább betilt, minthogy beszéljen bizonyos dolgokról. Meg nem erősített információk szerint a plakátcéget a III. kerületi önkormányzat felszólította, ha nem távolítják el a hirdetést Budapest utcáiról, felbontják a velük kötött szerződést, mely a cég teljes csődjét jelentette volna.