Ítélet a Livejasmin ügyben - Visszaélésszerű gyakorlat kérdése a Gattyán György ügyben

2015.12.18. Jogi Fórum / Európai Bíróság

A livejasmin.com erotikus internetes oldal működtetését lehetővé tevő know-how-nak Magyarországról az alacsonyabb héamértéket alkalmazó Madeirára történő átvitele önmagában nem minősül visszaélésszerű gyakorlatnak - az Európai Bíróság ítélete.

A C-419/14. sz. ügyben hozott ítélet a WebMindLicenses Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság

Ezzel szemben ez visszaélésszerű gyakorlatnak minősül, amennyiben az átvitel célja annak leplezése, hogy az internetes oldalt valójában Magyarországról működtetik

A WebMindLicenses (WML) Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amelynek tulajdonosa Gattyán György magyar üzletember. A WML 2009 ben egy licenciaszerződéssel bérbe adta a „livejasmin.com” internetes oldal működtetését lehetővé tevő know how t a madeirai (Portugália) székhelyű Lalibnak. Ez az internetes oldal a világ különböző pontjain tartózkodó természetes személyek között létrejövő valós idejű, erotikus jellegű, interaktív audiovizuális szolgáltatásokat nyújt.

Miután az elsőfokú adóhatóság utólagos adóellenőrzést folytatott le a WML nél, megállapította, hogy a WML know how jának a Lalibra történő átruházása nem minősült valós gazdasági ügyletnek, mivel e know how t valójában a WML hasznosította Magyarország területéről. E körülmények között ezen adóhatóság úgy vélte, hogy az e hasznosításhoz kapcsolódó héát Magyarországon, nem pedig Portugáliában kellett volna megfizetni, ezért a WML t különböző összegek, így héa címén 10 293 457 000 magyar forint (HUF) (körülbelül 33 145 618 EUR), adóbírság címén 7 940 528 000 HUF (körülbelül 25 568 574 EUR), késedelmi pótlék címén pedig 2 985 262 000 HUF (körülbelül 9 612 602 EUR) megfizetésére kötelezte.

A WML keresetet nyújtott be az adóhatóság határozatával szemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Ez utóbbi arra vár választ a Bíróságtól, hogy mely körülményeket kell figyelembe venni annak értékeléséhez, hogy az érintett internetes oldal működtetését lehetővé tévő know how Magyarországról Portugáliába történő átvitele érdekében alkalmazott szerződéses konstrukció visszaélésszerű gyakorlatnak minősül e. Arra vár választ továbbá, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája lehetővé teszi e a tagállamok adóhatóságai számára, hogy azok átvegyék és felhasználják a büntetőeljárások keretében titkos eszközökkel beszerzett bizonyítékokat.

A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is azt a választ adja, hogy annak megállapítása érdekében, hogy a szóban forgó licenciaszerződés visszaélésszerű gyakorlatból ered, amely a Madeirán alkalmazott alacsonyabb héamérték kihasználására irányul, a magyar bíróság előtt azt kell bizonyítani, hogy e szerződés teljesen mesterséges megállapodásnak minősül, amelynek célja azon tény leplezése, hogy az érintett szolgáltatást valójában a WML nyújtotta Magyarországról. Az e szolgáltatások tényleges teljesítési helyének megállapítására vonatkozó vizsgálat érdekében olyan objektív körülményeket kell figyelembe venni, mint a Lalib üzlethelyiségek, személyzet és berendezési tárgyak formájában megnyilvánuló fizikai jelenléte.

Ezzel szemben az a körülmény, hogy a WML vezető tisztségviselője és egyedüli tagja a szóban forgó know how megalkotója volt, hogy e személy befolyást vagy irányítást gyakorolt e know how fejlesztésére és hasznosítására, önmagukban nem tűnnek döntő jelentőségűnek. Hasonlóképpen az a körülmény, hogy az említett szolgáltatások nyújtásához szükséges pénzügyi tranzakciók, személyi állomány és technikai eszközök kezelését alvállalkozók végezték, valamint azok az okok, amelyek arra késztették a WML t, hogy licencbe adja a know how ját, ahelyett hogy azt maga hasznosította volna, önmagukban nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy teljesen mesterséges megállapodásról van szó.

Mindenesetre önmagában az a körülmény, hogy valamely lincenciaszerződést egy másik tagállamban letelepedett társasággal kötöttek meg, amely tagállam a licencbeadó társaság székhelye szerinti tagállaménál alacsonyabb általános héamértéket alkalmaz, további körülmények hiányában nem tekinthető visszaélésszerű gyakorlatnak.

Másodszor a Bíróság megállapítja, hogy nem ellentétes az uniós joggal, ha az adóhatóság egy párhuzamosan folyó és még le nem zárt büntetőeljárás keretében beszerzett bizonyítékokat használhat fel, feltéve hogy az uniós jog, különösen a Charta által biztosított jogokat tiszteletben tartják. E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy a távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehallgatása, valamint az elektronikus levelezés lefoglalása, amelyet a WML lel szemben alkalmaztak, a magán és családi élet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásába történő beavatkozásnak minősül, így azokat jogszabálynak kell előírnia, valamint azokat az arányosság elvének tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen ügyben teljesültek e ezek a követelmények, és hogy az ilyen eszközökkel beszerzett bizonyítékok adóhatóság által történt felhasználását jogszabály írta e elő, és az szükségesnek bizonyult e. Szintén e bíróság feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy a WML nek lehetősége volt e arra, hogy hozzáférjen e bizonyítékokhoz, és hogy meghallgassák e bizonyítékokkal kapcsolatban.

Amennyiben a nemzeti bíróság megállapítja, hogy a WML nek erre nem volt lehetősége, vagy hogy a szóban forgó bizonyítékokat A C-419/14. sz. ügyben hozott ítélet
WebMindLicenses Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság
A C-419/14. sz. ügyben hozott ítélet
WebMindLicenses Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság
vagy ha e bíróság nem jogosult e vizsgálat lefolytatására, e bizonyítékokat ki kell zárnia, a megtámadott határozatot pedig, amennyiben az ebből következően megalapozatlanná válik, hatályon kívül kell helyeznie.
 

 

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA