Az Alkotmánybíróság 2015-ben számos nagy horderejű ügyben hozott határozatot: így a bankok fogyasztói kölcsönszerződéseiről, a földtörvényről vagy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről. Emellett foglalkoztak az alkotmánybírák az egyházak elismerésének szabályaival, de a nőket megillető külön védelemmel is.

Kezd kialakulni egyfajta új bizalom az Alkotmánybíróság iránt, egyre több beadvány érkezik a testülethez – jelentette ki december 15-én Lenkovics Barnabás, a testület elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Tájékoztatása szerint egy-egy alkotmánybírónál átlagban húsz alkotmányjogi panasz van. Emellett nőtt a bírói kezdeményezések száma is. Az elnök a folyamatban lévő fontosabb ügyek között említette az ellenzéki képviselők által a Paks II.-vel kapcsolatos közérdekű adatkérést, az ombudsman migránskvótákra vonatkozó indítványát, valamint az úgynevezett vénaszkenner-ügyet.

Az Ab 2015-ben is több, társadalmi szempontból nagy horderejű ügyben hozott döntést. Hagyományainkhoz híven összeállítottuk a tíz legjelentősebb határozat listáját.

Az Alkotmánybíróság Top 10 határozata 2015-ben

1.) A bankok fogyasztói kölcsönszerződéseiről – 2/2015. (II. 2.) AB határozat
Az Ab elutasította a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény egyes rendelkezéseit támadó bírói kezdeményezéseket. Az Ab rámutatott: a jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be. Mivel a tisztességtelennek minősített kikötések már a szerződések létrejöttekor semmisek voltak, azokhoz joghatás nem fűződhetett volna.

2.) A földtörvény alaptörvény-ellenességéről – 16/2015. (VI. 5.) AB határozat
Az Ab – Áder János államfő indítványa alapján – a kihirdetése előtt megvizsgálta az állami földvagyon kezelésének szabályait módosító törvény Alaptörvénnyel való összhangját. A nyilvánosan kihirdetett határozat szerint a jelen lévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára lett volna szükség a védett földterületek Nemzeti Földalapba való bevonásához. Az Ab alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a törvény egyes állami tulajdonú védett természeti területek esetében megszüntette volna a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelést.

3.) A Quaestor-károsultak kárrendezéséről – 32/2015. (XI . 19.) AB határozat
Az Ab szerint a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását. A testület a kárrendezést azonban nem találta alaptörvény-ellenesnek, mert a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van az újraszabályozásra.

4.) Az egyházak elismerésének szabályairól – 23/2015. (VII. 7.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény támadott rendelkezései, továbbá az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet egyes pontjai nemzetközi szerződésbe ütköznek, ezért felhívta a jogalkotókat, hogy 2015. október 15-ig tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az Ab döntésekor figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben 2014. április 8-án hozott ítéletére, amely szerint nem egyeztethetők össze a semlegesség és pártatlanság követelményével azok a feltételek, amelyeket az egyházként történő elismeréssel szemben a magyar szabályozás támaszt.

5.) A közérdekű nyilvános adatok minősítéséről – 4/2015. (II. 13.) AB határozat
Az Ab – hivatalból eljárva – megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a közérdekű nyilvános adat minősítése esetén a jogalkotó nem biztosította, hogy e nyilvánosságkorlátozással szemben a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot közvetlenül, az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás útján érvényesíteni lehessen. Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2015. május 31-ig tegyen eleget.

6.) A képviselőjelöltek alkalmasságának megvitatásáról – 5/2015. (II. 25.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.37.191/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A Kúria végzését Kész Zoltán támadta meg. Az ügy előzménye: a jelölttel szemben kifogást terjesztettek elő a választási alapelvek megsértése miatt, amit a helyi választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasított. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt a megváltoztatta, mert úgy találta, hogy az indítványozó a választási alapelveket megsértette. Az NVB határozatát a Kúria helybenhagyta. Az Ab szerint viszont társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak.

7.) A véleménynyilvánítási szabadság határairól – 1/2015. (I. 16.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 3. Bhar.16/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó ügyvéd mint magánvádló ismeretlen személy ellen tett feljelentése nyomán indult bírósági eljárásban rágalmazás vétsége elkövetésével vádolta az elkövetőt, aki az interneten elérhető felhasználói adatlapján a személyes adatok állatok rovatában a „Zizi, a gyönyörű magyarvizsla leány és X. Y. (teljes névvel kiírva) ügyvédutánzat” bejegyzést tette. Az Ab szerint a panaszos ügyvéd nem minősült közszereplőnek, így nem volt alkotmányos indoka annak, hogy az egyébként büntetendő cselekmény a sértett ügyvédi minőségére tekintettel ne lett volna szankcionálandó. Az ítélőtábla ítélete alaptörvény-ellenesen terjesztette ki a véleménynyilvánítás szabadságát, mely révén csorbult a panaszosnak az emberi méltósága, és jó hírnévhez való joga.

8.) A nőket megillető külön védelemről – 28/2015. (IX. 24.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú, a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenes. A testület szerint a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása. Márpedig a népszavazási kérdésből a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg emelését eredményező jogalkotás következik. Az Ab a nők és a férfiak egyenjogúsága kapcsán leszögezte, hogy a nőket külön védelem illeti meg, és a fokozott védelemre
tekintettel a nyugdíjra való jogosultságuk más lehet, mint a férfiaknak.

9.) Az önkormányzatok jogalkotási hatásköréről – 29/2015. (X. 2.) AB határozat.
Az Ab elutasította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának „és betartatni” szövegrésze, 8. § (2) bekezdése és a 143. § (4) bekezdés d) pontjának „továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit” szövegrésze ellen benyújtott indítványt. Szabó Máté ombudsman szerint a közösségi együttélési szabályok kapcsán nem tisztázott a helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelme. Az Ab szerint az Alaptörvény negyedik módosítása közvetve kibővítette a helyi önkormányzatok jogalkotási autonómiáját, és így lehetőségük van a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat, illetve törvényi felhatalmazás alapján az együttélés szabályait helyi szinten szabályozni.

10.) A szükségtelen zavarás jogellenességéről – 18/2015. (VI. 15.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A támadott rendelkezés kimondta, hogy a mobiltelefon-szolgáltatáshoz szükséges antennák működtetésekor bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak. Az Ab szerint a szükségtelen zavarás jogellenes magatartás, amely kártérítési felelősséget alapozhat meg.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének decemberi határozatai

A földértékesítésből származó bevétel felhasználása – 36/2015. (XII. 16.) AB határozat

Az Ab december 14-én – ötvenkét országgyűlési képviselő indítványára – megsemmisítette a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatnak az állami tulajdonú földterületek értékesítéséből származó bevétel felhasználásáról szóló rendelkezését. A határozat indokolása szerint a bevétel felhasználásáról a kormány nem rendelkezhet határozatban, mert az Alaptörvény csak törvényben meghatározott célból teszi lehetővé a nemzeti vagyon átruházását. A földrészletek hasznosításának részletszabályaira vonatkozó kezdeményezéseket az Ab elutasította. A határozathoz Lévay Miklós, Salamon László és Stumpf István párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Kiss László és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

A tisztességes eljáráshoz való jog garanciális eleme – 35/2015. (XII. 16.) AB határozat

Az Ab december 14-én megállapította, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2012. március 1-jétől 2014. június 30-ig hatályos 118. § (8) bekezdésének első mondata alaptörvény-ellenes volt. A testület azt is megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés a Pécsi Ítélőtábla előtt folyamatban lévő Ktf.V.40.326/2014. számú ügyben, valamint a jogerősen még le nem zárt, azonos tárgyú ügyekben nem alkalmazható. Az indítványozó bíró szerint sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot a támadott rendelkezés, amely a közzétételtől számított 15 napon belül enged fellebbezést a törlést elrendelő végzéssel szemben. Az Ab a bírói kezdeményezést megalapozottnak találta, mert a tisztességes eljáráshoz való jog garanciális eleme, hogy az érintettet értesíteni kell a bíróság rá nézve hozott döntéséről. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolását és Sulyok Tamás különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

A tulajdonos jogi autonómiájának korlátozása – 34/2015. (XII. 9.) AB határozat

Az Ab december 7-én megállapította, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/D. § (3) bekezdésének „illetve a (2) bekezdés szerinti megállapítása” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A támadott rendelkezés a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.084/2014/13. számú, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.830/2014/8. számú ügyében és a folyamatban lévő más ügyekben nem alkalmazható. Az Ab szerint az a tulajdonkorlátozás, amely a tulajdonos jogi autonómiáját annak beleegyezése nélkül egyoldalúan úgy korlátozza, hogy az a kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó jogalap keletkezését kifejezetten megtiltja, aránytalanul tulajdonkorlátozó. Azzal a vélelemmel szemben pedig, miszerint a tulajdonos kártalanítása már megtörtént, megnyitotta a kártalanítási igény érvényesíthetőségének lehetőségét. A határozathoz Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak decemberi határozatai

A fogolyszökés vétségi alakzata – 3258/2015. (XII. 22.) AB határozat

Az Ab tanácsa december 14-én elutasította a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 283. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró szerint a Btk. támadott rendelkezése – amely a fogolyszökés vétségi alakzataként a lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet szabályainak megszegését rendeli büntetni – az Alaptörvénybe ütközik, mivel a tényállás megfogalmazása nem egyértelmű. A testület nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést, mert a támadott rendelkezés megfogalmazás-módja nem gátja annak, hogy a törvényhozó által részletesen meg nem határozott fogalmakat a jogalkalmazók tartalommal töltsék ki, illetve értelmezzék. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

Az egyházként történő elismerés – 3257/2015. (XII. 22.) AB határozat

Az Ab tanácsa december 14-én megállapította: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 14. § c) pont ca) alpontja és 14/A. § (1) bekezdése, továbbá az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. § d) pontja és 3. § (1) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontjai a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 2.K.32.746/2015. számú ügyben nem alkalmazhatóak. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezések – a 23/2015. (VII. 7.) AB határozat alapján – ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A testület alkalmazási tilalmat rendelt el a folyamatban lévő ügyben, de az általános alkalmazási tilalom elrendelését mellőzte, mert hasonló bírósági ügyről nincs hivatalos tudomása. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

A per megszüntetésének megalapozottsága – 3238/2015. (XII. 8.) AB határozat

Az Ab tanácsa december 1-jén elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2013. június 1-jétől 2014. március 14-ig hatályos 130. § (1) bekezdés g) pontja, valamint 397/D. § (2) bekezdésében a „130. § (1) bekezdés g) pontjának,” szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó előadta, hogy fellebbezett a Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.403/2012/21. szám alatt hozott ítélete ellen, de a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20.903/2013/6. számú végzésében az I. rendű alperes tekintetében – a támadott jogszabályra hivatkozással – a pert megszüntette, és ezt a Kúria Pkf.IV.24.622/2014/2. számú végzésével helybenhagyta. Az indítványozó szerint több alapvető jogát megsértették a támadott bírósági határozatok. Az Ab megállapította, hogy nem sérti a bírósághoz fordulás jogát egy olyan perakadály megfogalmazása, amely alapján a bíróság a kereset teljesítésének konkrét eljárásjogi és anyagi jogi előfeltételeiről, az érvényesíthetőség elvi lehetősége felől dönt. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

Az özvegyi nyugellátás megállapítása – 3237/2015. (XII. 8.) AB határozat

Az Ab tanácsa december 1-jén elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó számára – a nők kedvezményes nyugdíjba vonulására tekintettel – saját jogán öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Ezután elhunyt férje után özvegyi nyugellátás megállapítását is kérte, de kérelmét a közigazgatósági hatóság, majd a bíróság is elutasította. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozóra hátrányos szabály ésszerű alapon tesz különbséget, amikor a jogosultsági feltételként az életkort és nem a saját jogú nyugellátásra jogosultságot szerzést jelöli meg. A határozathoz Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András