A Magyar Nemzeti Bank négymillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra, mert a biztosító rosszul tájékoztatta ügyfeleit a kötelező biztosítás megszűnéséről – közölte a jegybank.
A jegybank közleménye szerint a Groupama nem az adott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb)-szerződés megszűnésének tényleges dátumát, hanem több nappal későbbi időpontot közölt 2013 októberétől egy negyedévet meghaladó időszakon át négyezernél is több fogyasztóval.
A biztosító törlésértesítő levelekben nyújtott tájékoztatása befolyásolhatta a fogyasztók új biztosítási szerződés megkötésére irányuló döntését, ők ugyanis nem rendelkezhettek valós információval a szerződés tényleges megszűnésének időpontjáról – írja az MNB.
Az MNB a bírság kiszabása során figyelembe vette, hogy a biztosító a jogsértést a korábbi években valósította meg, ugyanakkor a jogsértés jellege, valamint a jövőbeni ismétlődés megelőzése miatt indokolt volt a szankció alkalmazása.
A cselekmény súlyát enyhítette jegybank indoklása szerint, hogy a Groupama Biztosító minden olyan ügyfele számára jóváírja a szerződés megszűnése az újrakötés közötti időszakra vonatkozó fedezetlenségi díj összegét, akik a kgfb-szerződés megszűntetéséről szóló levél kézhezvételét követő 14 napon belül újrakötötték e szerződésüket a biztosítónál. Az érintett fogyasztóknak tehát nincs teendőjük.
Azon további ügyfelek, akik 14 napon át nem szerződtek vissza a Groupama Biztosítóhoz, a kockázatviselés nélküli időszakra fedezetlenségi díj fizetésére kényszerültek, mivel a díjnemfizetéssel megszűnt szerződéseket az ügyfelek az adott biztosítási időszak végéig csak a korábbi biztosítójuknál köthetik meg ismét.
A jegybank a közleményben felhívja a figyelmet: a kgfb-szerződés megszűnése jelentős hátránnyal járhat minden, a közúti közlekedésben részt vevő ügyfélnek, így a fogyasztó köteles folyamatosan fenntartani a biztosítási jogviszonyt. Emiatt a szerződés megszűnésének időpontjára vonatkozó pontos tájékoztatás mind a fogyasztó, mind a közlekedésben részt vevő más személyek elemi érdeke – írják.
