Mikor lehet elállni a munkaszerződéstől - És ez miért nem felmondás?

2016.04. 5. Jogi Fórum / dr. Rátkai Ildikó / Rátkai Ügyvédi Iroda

Kevéssé ismert tény a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai Ildikó munkajogász segít megérteni.

Mi is pontosan az elállás?

A Munka Törvénykönyve bár szűk körben, de lehetővé teszi, hogy a felek – akár a munkáltató, akár a munkavállaló – a már megkötött munkaszerződéstől elálljon még a munkaviszony kezdetét megelőzően.

Ez akkor fordulhat elő, ha a felek aláírják a munkaszerződést (például december 15-én), de a munkaviszony kezdetének napja későbbi időpontra esik (például január 1-jére). A munkaszerződéstől történő elállás tehát nem a munkaviszony megszüntetése, hiszen a felek között még nem kezdődött el a munkaviszony, csupán egy munkaszerződést írtak alá. Ezért a munkaszerződéstől történő elállás jogát kizárólag a munkaszerződés aláírása és a munkaviszony kezdő napja között lehet gyakorolni. Fontos kiemelni, hogy ha a munkaviszony már elkezdődött, elállásnak nincs helye. Ilyen esetben már csak közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással lehet a munkaviszonyt megszüntetni.

Milyen szabályok vonatkoznak az elállásra?

Mivel az elállás nem felmondás vagy azonnali hatályú felmondás, ezért azok szabályai sem alkalmazandók: nincsen felmondási tilalom vagy korlátozás, nincs határidő (kivéve, hogy az elállásnak a munkaviszony kezdetéig meg kell történnie). Például, ha a munkavállaló a munkaszerződés aláírását követően, de a munkaviszony megkezdése előtt várandós lesz, ettől még a munkáltató által közölt elállás jogszerű, hiszen még nincsen munkaviszony, ezért a várandós nőkre vonatkozó felmondási tilalom sem érvényesül.

„Az elállási jog akkor gyakorolható, ha a munkaszerződés megkötését követően akár a munkáltató, akár a munkavállaló körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. Ilyen lehet például, ha egy munkáltató adott projektre kap megbízást egy külső megrendelőtől és e projekt feladatainak végzésére veszi fel a munkavállalót. A munkaszerződés megkötését követően azonban a megrendelő a projektet elvonja a munkáltatótól, így a leendő dolgozó foglalkoztatása lehetetlenné válik. Ilyen esetben célszerű a helyzetet munkáltatói elállással rendezni, elkerülve ezzel a beléptetéssel, majd kijelentéssel járó szükséges madminisztrációt.” – mondta el dr. Rátkai Ildikó.

Mikor állhat el a munkavállaló a munkaszerződéstől?

A munkavállaló részéről is felmerülhet, hogy valamilyen ok miatt számára a munkaviszony megkezdése lehetetlenné válik vagy aránytalan sérelemmel járna. Álláspontunk szerint ilyen lehet az, ha a munkaszerződés megkötését követő időszakban kiderül, hogy a munkavállaló gyermeke tartósan súlyos beteg és emiatt 24 órás gondozásra szorul, amely mellett értelemszerűen a szülő nem tud munkát végezni. Ugyanakkor a bírói gyakorlatra vár annak kidolgozása, hogy elállhat-e a munkavállaló pusztán azért, mert jobb állásajánlatot kapott? Mivel a Munka Törvénykönyve szerint a felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná, ezért ha ebben az időszakban küldi el a mleendő munkavállaló pályázatát a másik cég részére, ez a munkavállalótól függő körülmény, tehát maga a munkavállaló „tehet” arról, hogy a már megkötött munkaszerződés szerinti munkaviszonya lehetetlenné válik, meghiúsul. Más lehet ugyanakkor annak megítélése, ha a munkavállaló jóval korában pályázott a kecsegtető állásra, de csak akkor kapott pozitív visszajelzést, amikor már aláírta a munkaszerződést egy másik cégnél. Hangsúlyozni kell azonban, hogy e körben jelenleg nincs még megbízható bírói iránymutatás.

Mikor kell átadni az elállási nyilatkozatot?

Mivel a Munka Törvénykönyve egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az elállási jogot a munkaviszony kezdetéig lehet gyakorolni, ezért megítélésünk szerint az elállásnak a munkaviszony kezdő napjáig meg kell érkeznie a másik félhez. E körben sincs még kialakult gyakorlat, jelenleg csak a jogszabály szövegéből lehet kiindulni. Célszerű az elállást írásban és az átvételt bizonyosan igazoló módon (pl. személyesen vagy tértivevényes levélben) közölni a másik féllel. Szintén kérdéses lehet, hogy kell-e indokolni az elállást? Ez nem vezethető le a Munka Törvénykönyvéből, azonban jogvita esetén bizonyosan szükséges azt alátámasztani – azaz bizonyítani -, hogy mi volt az az ok, amely a munkaviszonyt megkezdését ellehetetlenítette volna vagy az aránytalan sérelmet jelentett volna.

Ki felel a kárért?

További kérdés lehet a gyakorlatban, hogy ha a felek megtettek már bizonyos előkészületeket a munkaviszony érdekében (például a munkáltató új számítógépes munkaállomást és szoftvert vásárolt –ez adott esetben milliós nagyságrend is lehet), akkor ennek költségeit miként lehet rendezni. „Sajnos ebben sincsen még kialakult gyakorlat, azonban kiemeljük, hogy a Munka Törvénykönyve alkalmazni rendeli a Polgári Törvénykönyv –magyarázza dr. Rátkai Ildikó ügyvéd. 

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG