A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2015 tavaszán kezdődtek a tripartit (háromoldalú: munkáltatói, munkavállalói oldal, kormányzat) tárgyalások az Mt. módosításáról a szociális partnerek kezdeményezésére. A munkavállalói érdekképviseleteknek számos, míg a munkáltatói érdekképviseleteknek néhány módosítási javaslatai voltak, melyek a várakozásoknak megfelelően nem estek egybe. A tárgyalások folyamán egyértelművé vált, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal lényegében egyetlen pontban sem tudnak megegyezni.
Ellentmondásos körülmények között születnek az új szabályok
Eközben az érdekegyeztetés keretein kívüli piaci szereplők is megjelentek, illetve feltehetően megjelennek igényeikkel. Multinacionális társaságok, illetve külföldi kereskedelmi kamarák a munkajogi szabályok további változtatását kérték a kormányzattól. Olyan igények merültek fel, mint például a rendkívüli munkavégzés éves korlátjának további emelése vagy annak a teljes eltörlése, vagy például a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korlátainak az eltörlése. Ebben az ellentmondásos helyzetben jelent meg tavaly ősszel a Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabály tervezete, mely meglehetősen racionális és kiegyensúlyozott módon végezte volna el a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szükséges korrekcióját. Figyelembe vette az Országos Bírósági Hivatal javaslatát a jogellenes ,munkaviszony megszüntetés szabályainak a szigorítására, egyértelműsítette, hogy valamennyi munkavédelmi képviselő felmondási védelem alatt áll, könnyítette a hatályban lévő kollektív szerződéshez való csatlakozás ,lehetőségét, illetve minimális mértékben a köztulajdonban álló munkáltatók szabályozásához is hozzányúlt. Ez az anyag azonban nem nyerte el végül a kormányzat támogatását. Az Mt. módosítás előkészülete azonban nem állt meg.
Nem lehet tudni mi kerülhet bele a törvényjavaslatba
A foglalkoztatásra vonatkozó joganyagot változtatni tervező törvényjavaslat (ok) tartalma nem nyilvános. Ezek egyike lehet a 2017. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény. Ezen túlmenően az anyag tartalmilag is jelentősen változhat, így a részletekkel akkor érdemes megismerkedni, amikor a kormányzat által támogatott javaslat (ok) az Országgyűlés honlapján megjelenik (feltéve, hogy erre sor kerül). Bizonyos, a korábbi tv. javaslatban szereplő elemek a törvénymódosítás körüli vitát feltehetően túlélik. Ebbe a kategóriába azok a módosítások tartoznak, amelyekre az Európai Uniós jogrenddel való összhang megteremtése miatt van szükség (pl: kompenzáló pihenőidő). A VDSzSz hétvégi sajtónyilatkozatából a közvélemény is megtudhatta, hogy a jelenlegi javaslatnak része az Mt.101.§ (3) bekezdésének a hatályon kívül helyezése, mely a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat érintené hátrányosan. Vannak azonban olyan, a korábbi törvényjavaslatban szereplő pontok, melyeknek a jelenlegi támogatottsága kérdéses. Ilyen például a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek a szigorítása, melyet az OBH kezdeményezett. Hasonlóképpen kérdéses, hogy a munkavédelmi képviselő védettségére, a munkavállalói képviselő fogalmára, a köztulajdonban álló munkáltatóra és a kollektív szerződésekhez való utólagos csatlakozásra vonatkozó javaslat elemek bekerülnek-e a végleges anyagba. Kérdés továbbá az is, hogy visszatükrözi-e a javaslat a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII.tv. 2016. április 16. napjával történő hatályon kívül helyezésével kapcsolatos változásokat.
