Szavazás levélben - Áprilisi Ab-mustra

2016.05. 3. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság áprilisban alkotmányosnak találta, hogy a magyarországi állandó lakcímű, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok nem szavazhatnak levélben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Vámos és társai kontra Magyarország ügyben az Ab-hoz hasonló következtetésre jutott.

Legfrissebb Ab-statisztika – Harmincnégy különvélemény áprilisig

Az Alkotmánybíróság legfrissebb ügyforgalmi statisztikája szerint 2016 első negyedévében 94 ügyet fejeztek be, ebből 27-et érdemi határozattal. (2015 első három hónapjában 79 ügyet zártak le, köztük 16-ot érdemi határozattal. A befejezett ügyekből 65 alkotmányjogi panasz, 24 bírói kezdeményezés, míg kettő-kettő előzetes, illetve utólagos normakontroll volt. (A múlt év azonos időszakához képest több mint duplájára nőtt a bírói kezdeményezések száma!)

Az alkotmánybírák megsemmisítettek két jogszabályi rendelkezést és négy bírói döntést, egy-egy ügyben pedig alkotmányos követelményt, illetőleg megsemmisítés nélkül alaptörvény-ellenességet állapítottak meg. Március végéig főtitkári előkészítő eljárás során 125, egyesbírói végzéssel 63 ügyet fejeztek be. A 2016. január 1-én folyamatban maradt és március 31-ig indult ügyek száma összesen 326 volt.

A legtöbb befejezett ügy előadója Lenkovics Barnabás (22) volt, akit Varga Zs. András (11) és Juhász Imre (10) követett. A különvélemények terén Czine Ágnes, Kiss László, Salamon László és Sulyok Tamás bizonyult a legaktívabbnak (4-4), Juhász Imre (4) és Lenkovics Barnabás (3-3) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában Kiss László (3) végzett az élen, Czine Ágnest, Dienes-Oehm Egont, Salamon Lászlót, Stumpf Istvánt és Varga Zs. Andrást (2-2) megelőzve.

Március 31-én 228 ügy maradt folyamatban. Közülük a legtöbb Juhász Imrének és Szalay Péternek volt kiszignálva (24-24), de Czine Ágnes és Salamon László (22-22) sem panaszkodhatott munkanélküliségre.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének áprilisi határozatai

Nem hátrányos megkülönböztetés – 3086/2016. (IV. 26.) AB határoza

Az Ab április 19-én megállapította: nem alaptörvény-ellenes az, hogy a választási eljárásról szóló törvény a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárnak nem biztosítja a levélben történő szavazást. Az indítványozónak azt az álláspontját, hogy a szabályozás hátrányos megkülönböztetést jelent, az Ab nem osztotta. A testület szerint az állandó magyarországi lakóhelyű választópolgárok szavazati joga teljes, hiszen a pártlistára és az egyéni választókerületi jelöltekre is szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat. Az Ab utalt arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Vámos és társai kontra Magyarország (48145/14) ügyben nem találta elfogadhatónak azt a kérelmet, amely az Emberi Jogok Európai Egyezménye sérelmét a jelen ügyhöz hasonló indokokkal állította. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt csatoltak. ((Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak áprilisi határozatai

A törvényes vád alkotmányos követelményei – 3074/2016. (IV. 18.) AB határozat

Az Ab 1. öttagú tanácsa április 12-én elutasította a Kúria Bhar.III.1659/2014/19. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók szerint a vádlottak kiválasztása sértette a törvény előtti egyenlőség elvét, továbbá a vádemelés előtt az ügyben az egyik vádlott esetében nem szerezték be a nyomozási bíró döntését, s ezzel elvonták őt törvényes bírájától. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert a bíróságok nem sértették meg az indítványozókkal szemben a törvényes vád alkotmányos követelményeit. A testület szerint nem tartozik feladat- és hatáskörébe sem a bírói gyakorlatnak a büntető anyagi jogot érintő, dogmatikai kérdések eldöntését célzó „felülvizsgálata”, sem egy adott bűncselekmény kapcsán az elkövetési magatartások lehetséges körének megállapítása, sem pedig a büntetéskiszabási gyakorlat kritikája. (Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes)

OVB-határozat megsemmisítése – 10/2016. (IV. 28.) AB határozat

Az Ab 2. öttagú tanácsa április 26-án megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 7/2012. (I. 16.) OVB határozatát és a Nemzeti Választási Bizottságot új eljárásra utasította. 2011-ben három magánszemély országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését kérte az alábbi kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2011. január 1-ig jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyűlés ne vonja el?” Az OVB előbb megtagadta a hitelesítést, majd az Ab új eljárásra utasítása után hitelesítette a mintapéldányt. Két magánszemély ezt a határozatot is megtámadta. Mivel a 2012. január 1-je előtt benyújtott népszavazási ügyek elbírálására az Ab-nak van hatásköre, a testület érdemi határozatában megalapozottnak találta a kizárt tárgykörbe tartozásra hivatkozó kifogást, mondván, a kérdés a költségvetési törvény módosítását vonná maga után. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

A bizalomvesztés összefüggései – 3087/2016. (V. 2.) AB határozat

Az Ab 2. öttagú tanácsa április 26-án elutasította a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.407/2014/5. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó a bűnösségét megállapító ítélet ellen fellebbezett. Az ítélet kézhezvételét követően munkáltatója bizalomvesztésre hivatkozva megszüntette munkaviszonyát. Emiatt munkaügyi pert indított, és keresetének az elsőfokú bíróság helyt adott, amit a másodfokú bíróság megváltoztatott. Az indítványozó szerint az ítélet megsértette az ártatlanság vélelmére vonatkozó jogát. Az Ab emlékeztetett: a munkáltatónak azért rendült meg a munkavállalóval szembeni bizalma, mert az ítélet szerint a munkaviszony létesítését megelőzően, a munkáltató sérelmére lopást követett el. A testület szerint a bizalomvesztés a felelősség megállapításával nincs közvetlen összefüggésben, nem a bűnösséget kimondó ítélet egyenes következménye, mint ahogy a bizalom helyreállása sem következik egy felmentő ítéletből. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

Kihallgatás védő jelenléte nélkül – 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat

Az Ab 2. öttagú tanácsa április 12-én elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 184. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a gyanúsítottat a nyomozás során védő jelenléte nélkül is ki lehessen hallgatni, ami az általános jogegyenlőségi szabályba ütközik. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést mert nem osztotta az indítványozó azon érvelését, hogy az Alaptörvényben biztosított védelemhez való joggal kizárólag az a jogalkotói megoldás van összhangban, amelyik a nyomozás során a terhelt szabályszerű kihallgatásához azt is megköveteli, hogy a védő minden esetben jelen is legyen a nyomozati cselekményen. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

Zajhatás a lőtér mellett – 3075/2016. (IV. 18.) AB határozat

Az Ab 2. öttagú tanácsa április 12-én elutasította a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.20.246/2015/4. számú ítélete, illetve a Dabasi Járásbíróság 7.P.20.442/2012/106. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó előadta: az ingatlana melletti lőtéren az alperesek által végzett átalakítások miatt elviselhetetlen zaj alakult ki. A birtokháborításra és a szomszédjogok megsértésére hivatkozó keresetét azonban az első- és másodfokú bíróságok is elutasították, mivel az élethez, az egészséghez és az egészséges környezethez való jogot állították szembe a lőtér működésének esetleges korlátozásából eredő gazdasági hátrányokkal. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat szerint az eljárt bíróságok annak tulajdonítottak döntő jelentőséget, hogy az indítványozó tisztában volt azzal, hogy lőtér mellé költözik, és e döntése során előre kellett volna látnia azt, hogy a jövőben megnövekedhet a zajhatás. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG