Népszavazás gyerekcipőben

2016.05. 5. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az elmúlt hetekben két népszavazási kezdeményezés körüli vita is megmutatta, hogy a politikai elit egy része nem ismeri a hatályos szabályozást. A bizonyítványt rontja, hogy a „félremagyarázók” közt jogvégzett politikusok vannak. A képet csak színesíti, hogy a jelenlegi eljárási rendben ráadásul joghézagok is tátongnak.

Az elmúlt időben két népszavazási kezdeményezés körül is heves viták bontakoztak ki. Az egyik az úgynevezett vasárnapi boltzárat érintette. Mint ismeretes, az Országgyűlés 2014. december 16-án megalkotta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, amely egyebek közt kimondta, hogy az üzletek – meghatározott kivételekkel – vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak. A jogszabály születésétől fogva támadások kereszttüzében állt.

Ahogy azt az elmúlt negyedszázadban már megszokhattuk, a vitás kérdés (több) népszavazási kezdeményezésben öltött testet. Az ügyben szinte egymás után záporoztak a hitelesítésre váró kérdések a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amely sorra megtagadta a hitelesítést.

Az események február 23-án csúcsosodtak ki, amikor is a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai épületénél valóságos tömegjelenet alakult ki, mivel többen arra vártak, hogy a Kúria honlapján megjelenjen a végzés a vasárnapi boltzár ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezés elutasításáról. Az épületben lévők azon voltak, hogy elutasítás után elsőként adhassák le saját kérdésüket. Ezt a sajátos versenyfutást Erdősi Lászlóné nyerte, néhány másodperccel megelőzve Nyakó István MSZP-s politikust. A szocialisták szerint mindez úgy fordulhatott elő, hogy több „kopasz férfi” akadályozta politikusukat.

Pálffy Ilona, az NVI elnöke úgy határozott: bár a „párhuzamossági moratórium” indokolná, egyik kérdés esetében sem hoz elutasító döntést és mindkét kérdést az NVB elé terjeszti. Az NVB február 29-én hosszas tanácskozás, filmvetítés után hét igen, öt nem mellett hitelesítette Erdősi Lászlóné népszavazási kérdését, míg a szocialisták kezdeményezését elutasították a párhuzamosság miatt.

Az ügyben április 6-án fordulat állt be, a Kúria ugyanis megváltoztatta az NVB határozatát, és az MSZP-s Nyakó István kérdését hitelesítette, míg Erdősi Lászlóné kérdését „elkaszálta”. A Kúria a döntés után közölte, hogy a döntés meghozatalakor figyelembe vette, hogy az időbélyegzőnél Erdősi Lászlóné nem személyesen járt el, a népszavazási kezdeményezés aláírással is igazolt átadásakor Erdősi Lászlóné másodikként nyújtotta be a kérdést, továbbá figyelembe vette a 2016. február 23-án az NVI előterében történt eseményeket. A Kúria szerint a meglévő bizonyítékok alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy „Erdősi Lászlóné időbélyegző szerinti elsőbbségét az NVI előterében tartózkodó csoport jogellenes magatartása biztosította, függetlenül attól, hogy Erdősi Lászlóné ebben a jogellenes magatartásban bármilyen módon közreműködött-e vagy sem”. A Kúria másik döntésben hitelesítette a Nyakó István által benyújtott aláírásgyűjtő ívet. A bírák úgy ítélték meg, hogy a kérdés a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének megfelel, nem ütközik az Alaptörvényben meghatározott tiltott tárgykörök egyikébe se. És miután a döntés nyomán megszűnt a népszavazási eljárás akadálya, azaz lehetőség nyílt a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárvatartását érintő népszavazási ügyben aláírásgyűjtésre, ugyanebben a tárgyban újabb kérdést már nem lehetett benyújtani.

Ha kérdést nem is, törvénymódosítást igen. Április 12-én az Országgyűlés elfogadta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény alig több mint egy év után eltörölte a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket. A kormány szerint a vasárnapi boltzár megosztó intézkedésnek bizonyult és hasznosságáról az elért eredmények ellenére sem sikerült meggyőzniük az embereket.

A törvénymódosítás azonban nem győzte meg a szocialistákat, hiszen továbbra is gyűjtik a támogató aláírásokat a kérdésükhöz: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

Azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha a kérdéssel érintett ügyben az aláírásgyűjtés alatt a parlament új, a kezdeményezéssel megegyező tartalmú szabályozást fogad el, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény „hallgat”. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint az aláírásgyűjtés okafogyottá vált, miután a törvényhozás visszaállította a korábbi állapotokat. Hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényre is, amely egyebek közt előírja, hogy az adatkezelésnek minden esetben törvényesnek és tisztességesnek kell lennie, viszont – jegyezte meg – ha nincs egyértelmű célja az aláírásgyűjtésnek, akkor nem lehet tisztességes.

A másik népszavazási kezdeményezés az úgynevezett kötelező betelepítési kvótát érinti. A kormány képviseletében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője nyújtotta be a kérdést hitelesítés céljából az NVB-hez, amely február 29-én hitelesítette azt. A népszavazási kérdés így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem is érkezett a Kúriához, amely május 3-án elutasította a jogorvoslatokat. A kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve egyértelmű-e a kérdés.

A Kúria szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti. Megállapította: a kérdés „a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához”. A bíróság azt is rögzítette, hogy az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Márpedig az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam.

A Kúria a második kérdés kapcsán kifejtette, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozási területet a törvényalkotás körébe vonhat. Így annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak, alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik.

Harmadrészt a kérdés egyértelműségével összefüggésben a Kúria a „betelepítés” kifejezést olyannak találta, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintettek huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor. A bíróság szerint a feltett kérdés megfelel az egyértelműség követelményének, hiszen alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék.

A Kúria döntése alaposan kiverte a biztosítékot a jogvédő szervezetek körében, hiszen az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital a döntés másnapján közös közleményt adott ki, amelyben úgy vélekedtek, hogy a kérdés alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A legfurcsább reakció azonban a Magyar Liberális Párthoz (MLP) fűződik. Közleményükben ugyanis arra kérik az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy védje meg a népszavazás intézményét, „ne asszisztáljon a Fidesz propagandájához”, és ne hagyja, hogy olyan kérdésben írjanak ki népszavazást, „aminek semmi értelme”. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a párt jogvégzett elnöke, Fodor Gábor megerősítette: még az Alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy nem alkalmas a kérdés.

A kéréssel az a legnagyobb gond, hogy a Kúria döntése ellen nem lehet az Ab-hoz fordulni!

A Kúria határozatát közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a közzétételt követő öt napon belül a NVB elnökének tájékoztatnia kell róla az Országgyűlés elnökét.

Az Ab csak az országgyűlési határozat elfogadása után jöhet képbe. A 2011. évi CLI. törvény 33. § (1) bekezdése szerint „az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy elutasítás Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében bárki indítványára harminc napon belül felülvizsgálja”.

Elkerülte az MLP-nek és elnökének figyelmét a törvény 33. § (3) bekezdése is, amely kijelöli az Ab-nak az országgyűlési határozat vizsgálatával kapcsolatos hatáskörét. E szerint a testület „nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik”. A szabályozás értelmében az Ab ebben az eljárásában nem a Kúria, hanem az Országgyűlés által hozott határozat felülvizsgálatára kapott mandátumot.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NÉPSZAVAZÁS