Társtettesként elkövetett csalás bűntettében első fokon bűnösnek találta, és egy évre próbára bocsátotta Csuka Tamás dandártábornokot, protestáns tábori püspököt hétfőn a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. A püspök ügyvédje fellebbez az ítélet ellen.

Társtettesként elkövetett csalás bűntettében első fokon bűnösnek találta és egy évre próbára bocsátotta Csuka Tamás dandártábornokot, protestáns tábori püspököt hétfőn kihirdetett ítéletében a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. A bíróság ugyanakkor felmentette a püspököt a társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vádja alól. Az eljárás egy másfél évvel ezelőtti németországi utazás, illetve annak elszámolása kapcsán indult Csuka Tamás és két társa – a püspöki titkár és a püspökség gépkocsivezetője – ellen. A másodrendű vádlottat a katonai tanács társtettesként elkövetett csalás és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás bűntettében találta bűnösnek, és szintén egy évre próbára bocsátotta.

A gépkocsivezető ellen megszüntették a magánokirat-hamisítás vádjával indított eljárást, őt a bíróság megrovásban részesítette. A szóbeli indoklás szerint a protestáns tábori püspökség által szervezett, 2000 október 21-én indult németországi úton – két honvédségi állományú alezredes-lelkész helyett – két polgári személy vett részt, az ő nevük azonban nem szerepelt a Honvédelmi Minisztérium kiutazási engedélyén. A változást sem a napidíjak utazást megelőző átvételekor, sem visszatéréskor nem jelezték. Ezzel az első- és a másodrendű vádlott tévedésben tartotta a honvédséget, és a két napidíj jogosulatlan kifizetésével több mint 162 ezer forint kárt okozott a Honvédelmi Minisztériumnak.

A magánokirat-hamisítás vádjával kapcsolatosan a bíróság bűnösnek találta a püspöki titkárt, aki a napidíjak felvételét igazoló jegyzéken utólag aláírta az útról távollévő két lelkész nevét, és az indoklás szerint a harmadrendű vádlott terhére róható, hogy az utólagos elszámoláskor ezt a meghamisított okiratot használta fel. Enyhítő körülményként vették figyelembe egyebek mellett, hogy Csuka Tamást és a másodrendű vádlottat nem egyéni haszonszerzés szándéka vezette. Mindezek alapján esetükben a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges büntetés kiszabása. A katonai ügyész az esetleges fellebbezés tekintetében három nap gondolkodási időt kért. A védő ugyanakkor az ítélet kihirdetését követően a teljes felmentés érdekében mindhárom vádlott esetében fellebbezést jelentett be.