Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A Kúria elemzése segíthet az áfalevonási perek megelőzésében - Az adózok javára mozdulhat el az ítélkezési gyakorlat

2016.06.17. Jogi Fórum / MTI

A Kúria minden eddiginél átfogóbban elemezte az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, ami segítheti a vállalkozásokat abban, hogy minél kockázatmentesebben bonyolítsák le ügyleteiket. A bíróságok ítélkezési gyakorlata a jövőben az adózók javára mozdulhat el - hívja fel a figyelmet a Deloitte Legal adóperes szakértője.

A közlemény ismerteti: a Kúria egy évvel ezelőtt állította fel tíz bíróból és öt külső szakértőből álló joggyakorlat-elemző csoportját az áfa levonhatóságával összefüggő perek gyakorlatának átfogó elemzésére, amely nyolc év bírósági joggyakorlatát tekintette át és 279 egyedi ügyben hozott döntést vizsgált meg részletesen.
    

A Kúria honlapján közzétett összefoglaló szerint a vizsgált adóperek 60 százalékát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyerte, az ügyek 40 százalékában a bíróságok részben vagy egészben helyt adtak az adózók jogorvoslati kérelmének.
    

Az adóhivatal a legtöbb esetben azért büntette meg az adózókat, mert az ellenőrzés során nem álltak rendelkezésre az áfalevonást megfelelően alátámasztó dokumentumok. A második leggyakoribb eset az volt, amikor a NAV a számlakibocsátónál végzett ellenőrzés alapján tagadta meg az áfa levonását, tipikusan azért, mert a számlakibocsátó nem rendelkezett bejelentett alkalmazottakkal vagy a számlázott ügylet teljesítéséhez szükséges eszközökkel. Csupán csekély arányban fordult elő, amikor a NAV az adózó adókijátszásban való részvételére alapozta az adólevonás megtagadását.
    

Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes szakértője a közleményben kifejti: az adózók számára hatékony jogorvoslatot jelent a NAV-határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálat, a Kúria áfaperek elemzésére létrehozott munkacsoportjának jelentése szerint ugyanakkor az adóhatóság és a bíróság jogértelmezése továbbra is az, hogy elsősorban az adózóknak kell kiszűrniük maguk közül az adókijátszó üzleti partnereket.
    

A bíróságok szerint a NAV-nak nem kell bizonyítania az adózók gondatlanságát vagy rosszhiszeműségét, ha a számlázott ügylet nem valós. Így például, amikor a számlabefogadó a számlán szereplő terméket vagy szolgáltatást valójában nem is vásárolta meg, nem lehet a kellő körültekintés hiányára hivatkozni. Ha azonban a számlázott ügylet valós, és a számlát kiállító fél az ügyletet igazolhatóan teljesítette, az áfalevonás csak akkor tagadható meg, ha a NAV bizonyítja, hogy a számlát befogadó adózó adókijátszásban vett részt, vagy ilyenre rálátása lehetett.
    

Nehézséget okoz ugyanakkor azoknak az ügyeknek az elbírálása, amikor a számlázott ügylet teljesült ugyan, de nem igazolható, hogy azt a számlát kiállító adóalany teljesítette. Ilyen eset lehet, ha a számlabefogadó által megrendelt munka elkészült, de nem az számlázza ki, aki a munkát elvégezte, vagy a termék vásárlásáról a számlát nem a valós eladó állítja ki. A bíróságok elé vitt ügyek több mint fele ilyen esetről szól. A többségi bírósági álláspont szerint ilyen helyzetben a NAV-nak nem szükséges bizonyítania, hogy a szabálytalanságról tudott a számlát befogadó vagy tudnia kellett volna, azaz a jóhiszemű számlabefogadó is megbüntethető.
   

Sok bíró azonban másképpen látja, és nem tekinti jogszerűnek a jóhiszemű adózók megbüntetését. A Kúria összefoglaló véleményéből kiderül, hogy ezekben az esetekben rugalmas a bíróságok álláspontja, így elképzelhető és kívánatos, hogy az ítélkezés a jövőben az adózók javára mozduljon el.
    

Harcos Mihály kifejti: a Kúria honlapján közzétett összefoglaló vélemény az első olyan dokumentum, amiből részletesen megismerhetők azok az objektív körülmények, amelyek alapján a bíróságok jogszerűnek vagy jogszerűtlennek minősítik az áfalevonási jog megtagadását, ezért az adózóknak eligazodási alapot adhat adókockázataik csökkentéséhez. Ahhoz, hogy adókijátszó üzleti partnereiket kiszűrjék, a vállalkozásoknak saját belső ellenőrzési eljárásokat kell bevezetniük.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
KÚRIA