Külön fogja nyilvántartani az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a státustörvény, illetve a román-magyar egyetértési nyilatkozat alapján hazánkban munkát vállaló külföldiek által befizetett egészségbiztosítási járulék összegét.
Emellett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) havonta összesíti majd azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket a külföldi munkavállalók és családtagjaik igénybe vesznek. A külföldi munkavállalókkal kapcsolatos egészségügyi szolgáltatásokat az OEP minden hónapban összesíti majd. Azok, akik a kedvezménytörvény, illetve a román-magyar egyetértési nyilatkozat alapján érkeznek hazánkba, megkülönböztető társadalombiztosítási azonosító számot kapnak. A háziorvosok, rendelőintézetek, illetve a kórházak ezt a számot rendelik az elvégzett vizsgálathoz, beavatkozáshoz, és az egészségbiztosító ennek alapján nyomon tudja követni hol, mikor, milyen egészségügyi szolgáltatást vettek igénybe a külföldiek. A társadalombiztosítási azonosító számot, a személyazonosságot is igazoló kártyával a munkáltatótól kapják a külföldi munkavállalók. A hozzátartozók a megyei egészségpénztárnál kapnak ilyet. A kártya maximum három hónapig érvényes, ez azonban összeadódhat három egy hónapos munkavállalásból is. A lényeg, mint a főigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a munkáltatónak az érvényességet havonta meg kell hosszabbítania. Az egészségbiztosító csak akkor téríti meg a külföldiek egészségügyi ellátásának ellenértékét a kórháznak vagy a rendelőnek, ha az érvényességi időszak alatt történt a kezelés vagy a vizsgálat.
Külön fogja nyilvántartani az APEH a hazánkban munkát vállaló külföldiek járulékterheit – tájékoztatta lapunkat Walchné Kremlicska Katalin, az adóhivatal járulékfőosztályának vezetője. A Magyarországon élőkkel azonos összegű járulékok terhelik azokat a külföldieket, akik a kedvezménytörvény, illetve nemzetközi egyezmény alapján munkát vállalnak hazánkban. A különbséget egyedül az jelenti, hogy a járulékfizetési kötelezettség csupán azokra a román és ukrán munkavállalókra vonatkozik, akik munkaviszonyt létesítenek hazánkban, a megbízási szerződéssel rendelkezőkre nem. A külföldiek által befizetett egészségbiztosítási járulék összegét azonban külön összesíti az adóhivatal. Erről ugyanis az adóbevallási űrlapon külön rovatban kell számot adni. A főosztályvezető szerint így számszerűsíthető lesz a státustörvény és a nemzetközi egyezmények alapján nálunk foglalkoztatottak által befizetett egészségbiztosítási járulékok nagysága.
Ugyanakkor a külföldiek nyugdíj-biztosítási járulékának külön összesítésére nincsen szükség, hiszen erről csupán adatszolgáltatást nyújt a magyar fél az adott országnak, amely majd a munkavállaló nyugdíját folyósítja. Nem vezet viszont külön nyilvántartást az APEH a külföldi munkavállalók által befizetett személyi jövedelemadóról (szja) – tudtuk meg Gódor Sándornétól, a személyijövedelemadó-osztály vezetőjétől. A hazánkban munkát vállaló külföldiekre ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, mint a magyar állampolgárokra. Gódor Sándorné lapunknak elmondta: a törvény értelmében a külföldi munkavállalók – akár munkaviszonyt létesítenek, akár megbízási szerződést köt velük belföldi munkáltatójuk – az első naptól kezdve adókötelesek a magyarországi jövedelmük után, ellentétben a széles körben elterjedt tévhittel, mely szerint csupán 180 munkanap után lép életbe adófizetési kötelezettségük. A külföldiek által befizetett szja külön nyilvántartását azonban nem tervezi az adóhivatal.
