A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az ENSZ első szakosított szerve, melynek munkája az évente megtartásra kerülő konferencián (ILC) teljesedik ki. A konferenciát funkciója okán az ILO parlamentjének is szokás hívni. A 105. ILC idén 2015. május 30. és június 10. napja között került megtartásra fokozott biztonsági intézkedések mellett. Az ülés a tavalyihoz hasonlóan tehát kéthetes időtartamban, lerövidítve végezte a feladatát.
Feszített volt a tempó az idei ILC-n
A rövidített ülések az egyes szakbizottságok munkáját eltérő mértékben érintették. Láthatóvá vált, hogy míg a deklarációk elfogadására elegendő idő áll rendelkezésre, addig a jogalkotó munkát (71. sz. ajánlás felülvizsgálata), illetve a jogsértések feltárását (CAS bizottság) csupán éjszakába nyúló ülésekkel lehetett teljesíteni. Az ILC ülésén idén közel 6.000 delegált vett részt, s jelenlétével tisztelte meg több magas rangú Európai Uniós politikus, közöttük Jean-Claude Juncker (https://www.youtube.com/watch?v=Z9VPGkzzYHk). Az ILC keretében az ILO szokásához híven néhány újabb ratifikációt ünnepélyes keretek között jelentettek be. Így tudhattuk meg, hogy Belgium ratifikál két egyezményt: az építőipari munkavédelemről szóló 167.sz. egyezményt, és a részmunkaidőről szóló 175.sz. egyezményt.
Az ILC ezeken a területeken tevékenykedett idén
Az idei ülés keretében négy szakbizottságban és egy állandó bizottságban folyt munka, melyek a következők:
1. Az Application of Standards (CAS) bizottság az ILO egyik legfontosabb, állandó bizottsága, mely ebben az évben 24 ország jogsértéseit vizsgálta. A kényszermunka tilalmáról szóló 29.sz. egyezmény megsértése 2 ország, az egyesülési jog és a szervezkedési szabadság védelméről szóló 87.sz. egyezmény megsértése 10 ország (közöttük az Egyesült Királyság), az egyesülési szabadság és a kollektív alkuhoz való jog védelméről szóló 98.sz. egyezmény megsértése 5 ország (közöttük Írország), a kényszermunka eltörléséről szóló 105.sz. egyezmény egyetlen ország, a diszkrimináció tilalmáról szóló 111. sz. egyezmény két ország (közöttük Csehország), a foglalkoztatáspolitikáról szóló 122.sz. egyezmény, a foglalkoztatás minimális korhatáráról szóló 138.sz. egyezmény, a bennszülött törzsek foglalkoztatásáról szóló 169.sz. egyezmény, valamint a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 182.sz. egyezmények megsértése egy-egy ország esetében került kivizsgálásra. A vizsgálatokról szóló jelentések ezen a linken érhetőek el:
http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/—ed_norm/—relconf/documents/meetingdocument/wcms_489124.pdf
2. A háborúból a békébe való átmenet foglalkoztatási aspektusairól szóló 71.sz. ajánlás felülvizsgálata (Employment and Decent Work for the Transition to Peace) az 1944-ben elfogadott dokumentum jelen körülményekkel való összhangba hozását célozta. Tekintettel a jogalkotó munkára, kétfordulós menetben történik az ajánlás felülvizsgálata. Az első fordulóra idén került sor, a szöveg véglegesítése pedig 2017-ben fog várhatóan megtörténni. Az első hallásra elméletinek tűnő témának a háborúk miatti bevándorlási hullám különös aktualitást adott. Az ajánlást alapelvi szinten fekteti le a társadalmi, gazdasági újjáépítés munkaerő-piacra vonatkozó lépéseit, benne a társadalmi párbeszéd egyes szereplőinek elkülönült feladatait. Az ajánlásra vonatkozó első körös konklúziók megvitatása az érzékeny témára tekintettel számos vitával tarkított volt, sok esetben a fejezetcímek elfogadása is majdnem két órát vett igénybe. Egyes tárgyalási pontokon pedig csupán úgy lehetett átlendülni, hogy azok a következő évre kerültek áttolásra. Erre példa a bevándorlókkal, hontalanokkal foglalkozó X. fejezet egésze. Sok teendő van tehát a 2017. évi ülésszakig, amikor a szöveget végleges formában kell majd elfogadni. A jegyzőkönyv ezen a linken érhető el:
http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/—ed_norm/—relconf/documents/meetingdocument/wcms_489044.pdf
3. A globális ellátó láncokkal (Global Supply Chains) foglalkozó szakbizottság munkája szintén izgalmas és vitákkal tarkított volt. Az informális foglalkoztatás visszaszorítását célzó, tavaly elfogadott 205.sz. ajánlás tárgyalásakor ugyanis éppen ezt a kérdést kellett az ajánlás tervezetéből kivenni, mivel az eltérő érdekek miatt kibontakozó vita időbeli kiterjedtsége nem tette lehetővé az ajánlás keretében történő tárgyalást. A globális ellátó láncok bizonyos szektorok jellegzetességei. Ide tartoznak a textilipar, cipőgyártás, élelmiszeripar, halászat, építőipar, járműgyártás, valamint a turizmus is. Az elfogadott konklúziók szerint a globális ellátó láncok pozitív és negatív hatásokat is gyakorolnak a munkaerő-piacra. Pozitív hatásukként az állások számának a növelésére, a nők munkaerő-piaci integrációjára, és a gazdaság fehérítésére szokás hivatkozni. Ezzel együtt gyakran nem biztosítják a munkavállalók számára az alapvető munkajogi és munkavédelmi standardokat, sok esetben tiltott gyermekmunkát alkalmaznak, nem teszik lehetővé a kollektív alkut, széles körben alkalmaznak megkülönböztető bánásmódot, valamint sok esetben atipikus foglalkoztatási formákba kényszerítik a munkavállalókat. Az ILO az érintett területet szabályozni kívánja a jövőben, a tripartit (háromoldalú) egyetértés hiánya azonban ennek akadályát képezheti. Ameddig kötelező erejű dokumentum nem születik, az államok a munkaügyi felügyeletek aktivitásának a növelését ígérték. A szükséges anyagok ezen a linken érhetőek el:
http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/—ed_norm/—relconf/documents/meetingdocument/wcms_489115.pdf
4. A 185.sz. Tengerészeti egyezmény (Maritime Labour Convention: MLC) módosítása keretében két módosítás került elfogadásra. A módosítások a munkavédelem, illetve az azonosító dokumentumok területét érintették. Részletek az alábbi linken érhetőek el:
http://www.ilo.org/global/standards/maritime-labour-convention/lang–en/index.htm
5. Végezetül a 105. ülésszak keretében a szociális igazságossággal összefüggésben is elfogadásra került egy nyilatkozat (Social Justice Declaration), melynek célja a 2008-ban elfogadott ILO Declaration on Social Justice and Fair Globalization elnevezésű nyilatkozatban foglalt célok megerősítése volt. A deklaráció és a kapcsolódó anyagok itt érhetőek el:
http://www.ilo.org/global/about-the-ilo/mission-and-objectives/WCMS_099766/lang–en/index.htm
A gyermekmunka ellen is küzd az ILO
Az ILO vezetője, Guy Rider, beszédet mondott 2016. június 12. napján a gyermekmunka világnapján. Kiemelte, hogy hozzávetőlegesen 170.000.000 gyermek dolgozik a világon, mintegy felük kifejezetten veszélyes munkakörülmények között. Az ENSZ és szakosított szerve az ILO feladatának tartja a gyermekmunkával kapcsolatos határozott nemzetközi fellépést is. A gyermekmunka rejtelmeibe betekintést enged az AlJazeera alábbi adása:
https://www.youtube.com/watch?v=Z9VPGkzzYHk http://www.aljazeera.com/programmes/insidestory/2016/06/160612193954607.html
