Alkotmányos zajterhelés - Júniusi Ab-mustra

2016.07. 4. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az alkotmánybírák szerint a nyári időszakban megrendezett, többnapos kulturális fesztiválok megnövelt zajterhelése esetében nem bizonyítható a testi és lelki egészséghez való jog korlátozása. Az Alkotmánybíróság júniusban helybenhagyta az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének júniusi döntései

Zöld út a referendumnak – 12/2016. (VI. 22.) AB határozat

Az Ab június 21-én helybenhagyta az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatát. A kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 14/2016. számú határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozatával helybenhagyta az NVB határozatát. Az Országgyűlés ezt követően elrendelte az országos népszavazást az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben. Az OGY határozatot három indítványozó támadta meg. Az Ab szerint az a tény, hogy az Országgyűlés bizottságai közül kizárólag a törvényalkotási bizottság vett részt az eljárásban, nem eredményez alaptörvény-ellenességet. Azzal kapcsolatban, hogy az OGY határozatban szereplő kérdés nem tartozik az Országgyűlés Alaptörvényben felsorolt hatáskörei közé, rámutattak: az Ab nem vizsgálhatja érdemben azt az indítványi elemet, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető alkotmányossági aggályokra hivatkozik. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Visszautasított képviselői panasz – 3130/2016. (VI. 29.) AB végzés

Az Ab június 21-én visszautasította a Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozata ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Fodor Gábor országgyűlési képviselő szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) olyan népszavazási kérdést hitelesített, amely nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. Az Ab emlékeztetett: bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt az indítványozó alkotmányjogi panaszt kizárólag az Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmére alapítottan terjeszthet elő. Ezért a testület megvizsgálta, hogy az indítványozó megjelölt-e olyan, az Alaptörvényben számára biztosított jogot, amelyet a Kúria döntése megsértett, és amely egyedi ügyben való érintettségét megalapozná. A testület az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése kapcsán megállapította, hogy az abban megfogalmazott jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos követelménye nem minősül Alaptörvényben biztosított jognak. Alkotmányjogi panaszban erre való hivatkozás csak kivételes esetekben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – van helye. A végzéshez Pokol Béla és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Indokolt bírói döntés – 3115/2016. (VI. 21.) AB határozat

Az Ab június 13-án elutasította a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapított, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.325/2014/6. számú ítélete ellene irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó ingatlant vásárolt, amely után illetékmentesség illette meg, mivel vállalta, hogy az ingatlant mezőgazdasági célra hasznosítja. Az adóhatóság azonban megállapította, hogy nincs erdőgazdálkodóként regisztrálva, ezért illetékfizetési kötelezettséget állapított meg. Az elsőfokú hatóság határozatát másodfokon helybenhagyták, majd a keresetet a bíróság is elutasította. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A testület szerint az Alaptörvényből az indokolt bírói döntéshez való jog kapcsán sem vezethető le, ezért alkotmányossági szempontból sem kifogásolható, ha a bíróság nem ismétli meg a hatóság bizonyítási cselekményeit. A határozathoz Czine Ágnes különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)

Nyári fesztiválok zajterhelése – 3114/2016. (VI. 10.) AB határozat

Az Ab június 7-én elutasította a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. a) pontja megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott rendelkezés a nyári időszakban megrendezett, többnapos kulturális fesztiválok esetében az általános szabályokhoz képest kitolja a nappali időszakot, továbbá a zajterhelési határértéket is magasabban állapítja meg. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint ez a szabály indokolatlanul tág mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó hatóságnak. Az Ab nem osztotta az indítványozó álláspontját. A határozat indokolása szerint a testület által megismert információk alapján a csekély mértékben és rövid átmeneti időre megnövelt zajkitettség halláskárosodással oksági összefüggésbe nem hozható, s ilyen oksági összefüggést alátámasztó érv a szélesebb értelmű egészségkárosodás körében sem merült fel. Mivel a felülvizsgálni kért szabályozással nem bizonyítható a testi és lelki egészséghez való jog korlátozása, így a törvényi szintű szabályozás sem követelmény. A határozathoz Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak júniusi határozatai

Halmazati büntetés és összbüntetés – 3116/2016. (VI. 21.) AB határozat

Az Ab 1. öttagú tanácsa június 14-én elutasította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 94. § második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíróság szerint a jogalkotó azzal, hogy a megállapítható összbüntetés legkisebb mértékét ténylegesen is meghatározta, megsértette a hatalommegosztás, a bírói függetlenség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a tisztességes eljárás elvét. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint az összbüntetés kedvezménye nem alkalmas arra, hogy a büntetéskiszabás szempontjából az alkalmazásával érintett elítélteket teljesen azonos helyzetbe hozza azokkal, akikkel szemben halmazati büntetést szabtak ki. Erre figyelemmel a halmazati büntetéssel sújtott és az összbüntetés kedvezményében részesített terhelteket nem lehet homogén csoportnak tekinteni. (Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes)

A Keresztény Testvéri Közösség pere – 3137/2016. (VI. 29.) AB határozat

Az Ab 2. öttagú tanácsa június 21-én megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 14. § c) pont ca) alpontja és 14/A. § (1) bekezdése, továbbá az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. § d) pontja és 3. § (1) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontjai a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 9.K.30.483/2015. számú ügyben nem alkalmazhatóak. A Keresztény Testvéri Közösségnek az emberi erőforrások minisztere ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a bíróságnak olyan jogszabályt kellett volna alkalmaznia, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését a 23/2015. (VII.7.) AB határozat már megállapította. Az Ab a bírói kezdeményezést megalapozottnak találta. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

Jogszabály alkalmazásának kizárása 1. – 3131/2016. (VI. 29.) AB határozat

Az Ab 3. öttagú tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.21.006/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az 1/2016. (I. 29.) AB határozatra, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik, és megsemmisítette azt. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is a megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Jogszabály alkalmazásának kizárása 2. – 3132/2016. (VI. 29.) AB határozat

Az Ab 3. öttagú tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.20.999/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az 1/2016. (I. 29.) AB határozatra, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik, és megsemmisítette azt. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is a megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Jogszabály alkalmazásának kizárása 3. – 3133/2016. (VI. 29.) AB határozat

Az Ab 3. öttagú tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokúbíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.21.026/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az 1/2016. (I. 29.) AB határozatra, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik, és megsemmisítette azt. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is a megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Jogszabály alkalmazásának kizárása 4. – 3134/2016. (VI. 29.) AB határozat

Az Ab 3. öttagú tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.20.513/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az 1/2016. (I. 29.) AB határozatra, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik, és megsemmisítette azt. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is a megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Jogszabály alkalmazásának kizárása 5. – 3135/2016. (VI. 29.) AB határozat

Az Ab 3. öttagú tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.21.083/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az 1/2016. (I. 29.) AB határozatra, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik, és megsemmisítette azt. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is a megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Jogszabály alkalmazásának kizárása 6. – 3136/2016. (VI. 29.) AB határozat

Az Ab 3. öttagú tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 88.Mf.20.683/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az 1/2016. (I. 29.) AB határozatra, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik, és megsemmisítette azt. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is a megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG