A férjek védelmében

2016.07.26. Jogi Fórum / Sereg András

Nagy felháborodás fogadta – elsősorban a nők részéről – annak az ügyvédi irodának a hirdetését, amely a „férjek és apák védelmében” férfiaknak ajánl válóperes ügyvédeket. Mindenesetre tény, hogy a válások több mint kétharmadát a feleségek kezdeményezik, és a kiskorú gyermekek 90 százalékát az anyánál helyezik el.

„Válóperes Ügyvéd Férfiaknak Budapesten” címmel reklámozza magát egy ügyvédi iroda. A hirdetés élesen megosztotta a közösségi háló hozzászólóit. Egy érdi hölgy röviden így reagált: „Szegény férfiak. Az ártatlan áldozatok.” Az iroda nem várt sokat a válasszal: „Véleményünk szerint a férfiak pontosan ugyanolyan ártatlan áldozatok, mint a nők. A válás oka sokféle lehet, nem szabad általánosítani.” Egy budapesti ügyvéd meg úgy vélekedett, hogy a hirdetés „számos szakmai szabályt sért”, mint például a felhajtó tilalmát. Az iroda gyorsan igyekezett eloszlatni a kételyt: „A szakmai szabályok betartását e pillanatban 18 ügyvéd vizsgálta eddig, és minden vonatkozó jogszabályt és kamarai szabályt betart minden szereplő.”

Az ügyvédi etikai vitán túl különösen a nők körében váltott ki ellenszenvet a „férjek és apák védelmében” fellépő ügyvédi iroda. Egy középkorú hozzászóló maliciózusan megjegyezte: „Tartsd meg a házat, a lovét, a kölköket, öreg feleség mehet a levesbe…” A férjvédők most sem maradtak adósak a válasszal: „Messzemenőkig nem értünk egyet azzal a logikával, amit Ön leírt. Senki nem »mehet a levesbe«. Sem egy (ahogy ön írja) »öreg feleség«, sem egy »öreg férj«. Mi azért dolgozunk, hogy ha már válásra kerül a sor, akkor az méltányos legyen.”

Az újabb vádat egy fiatal családanya fogalmazta meg: „Ügyvéd férfiaknak??? Khm... mintha diszkriminatív szagú lenne ez a hirdetés. Ékes bizonyítéka annak, hogy az ügyvédek zöme – tisztelet a kivételeknek, mert kevés számban van – abszolút nem a gyermekek érdekeit nézik! Szomorúságos világ ez, ha ilyen nyíltan vállalják is.” Az ügyvédek felelete: „Nem látjuk be, hogy miért nem a gyerekek érdekeit nézzük. A weboldal több ponton is éppen a gyermekek megóvásáról szól. Sőt, a kiadványunkban külön fejezetet szenteltünk a kisebb gyermekek és a kamaszkorú gyerek megóvásának. Egy gyereknek alapvető érdeke, hogy legyen apja és anyja. Még akkor is, ha nem élnek együtt. Mi ezen dolgozunk.”

Az előítéletek és a statisztikák nem mindig esnek egybe. A tények ugyanis azt mutatják, hogy a válások 71 százalékát a feleségek kezdeményezik, és a kiskorú gyermekek 90 százalékát az anyánál helyezik el.

A házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján bonthatja fel. A bontóper a keresetlevél benyújtásával indul. A válóper illetéke 30 000 forint, amelyet a pert megindító fél, azaz a felperes fizet meg. Ha a békítés sikertelen, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, és felhívja a felek figyelmét, hogy ha az eljárás folytatását kívánják, a tárgyalást követő három hónapon belül ezt írásban kell kérniük. A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a kérelem benyújtását követő harminc nap eltelte után tűzhet ki. A jog tehát ad némi gondolkodási időt a feleknek, hátha meg tudják menteni házasságukat. William Shakespeare Troillus és Cressida című keserédes komédiájában Pandarus jegyzi meg bölcsen: „Az idő gyógyít, vagy öl.”

Ha a házasságot felbontják, és abból kiskorú gyermek származott, akkor dönteni kell az elhelyezéséről. Erről a szülőknek kell megállapodniuk, és egyezségüket a bíróság hagyja jóvá. Megegyezésen alapuló válás esetén nem lehet rendezetlen a gyermek elhelyezése. Sokszor az életközösség úgy szakad meg, hogy a házasságot nem bontják fel, és a különköltöző szülők gyermekének elhelyezéséről dönteni kell. A szülőknek a kiskorú elhelyezésének és további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítsa. Hiába nagy az egyetértés a szülők közt, ha az egyezség ellentétes a gyermek érdekeivel, a megállapodást a bíróság nem hagyja jóvá. Ha a szülők nem tudnak dűlőre jutni, a bíróság dönt. Elhelyezéskor mindig a gyermek érdekére tekintettel, jogait biztosítva kell eljárni. Annak a gyermeknek, aki befolyásmentesen tudja kialakítani véleményét, biztosítani kell, hogy álláspontját kifejthesse.

Házassági, illetve gyermekelhelyezési perben a kapcsolattartásról – csak szülői megegyezés hiányában – a bíróság dönt. A bíró általában az anyánál helyezi el a gyermeket. Válás után gyakoriak a láthatási viták. Megtörtént, hogy az anya minden nem apás héten elmagyarázta gyermekének, hogy jön érte az apja. Fel is öltöztette őt, majd kiállította az ablak elé, noha jól tudta, a férfi ezúttal nem jön el. A kislány a sok hiábavaló várakozás miatt „feledékeny” édesapja ellen fordult. A történethez tartozik, hogy az anya ármánykodására végül is fény derült.

A bontóperek megelőzésére több ötlet is született az elmúlt években. A mediáció és a peren kívüli egyezség mellett felvetődött, hogy ha a felek megegyeztek a járulékos kérdésekben és a házasságból nem származik közös kiskorú gyermek, akkor a bontást elvégezhetné az illetékes jegyző is. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző (nem jegyző!) általi megszüntetésére egyébként 2009 óta lehetőség van. Ennél a megoldásnál is érdekesebbet javasolt 2007-ben Gabriele Pauli német politikusnő, aki a házasságkötés érvényességét hét évben szabta volna meg, azzal, hogy a frigy meghosszabbítható lenne. A kétszer elvált fürthi képviselő asszony szerint újításával sok pár megtakaríthatná a válóperi költségeket, vagy jobban igyekezne társa kedvében járni, hogy annak is legyen kedve élni a meghosszabbítással.

Hajnal Ágnes igazságügyi klinikai pszichológus a „Családi krízisek és gyermekelhelyezési perek” című tanulmányában a leggyakoribb válási okként említi a család közös pihenésének, kikapcsolódásának hiányát, az anyagi problémákat, az elhidegülést vagy a házasságban egy harmadik személy megjelenését. Évente huszonöt-harmincezer gyermeket sújt a szülők házasságának felbontása miatt bekövetkező lelki tortúra. Különösen nagy megpróbáltatás elé néznek azok, akiknek szülei a per során nem tudnak vagy nem akarnak megegyezni abban, hogy kihez kerüljenek a gyerekek. A két fél közötti harcban nagyon gyakran összemosódik a gyermekekért és a közös vagyonért folyó küzdelem.

Az igazságügyi szakértő száz válóperes esetet vizsgált meg, amely a kétszáz felnőtt mellett százötvennyolc gyermeket is közvetlenül érintett. A válni készülő felek átlagéletkora 36,5 év, a gyermekeké pedig 9,4 év volt. A vizsgált száz családban a válás előtt mindössze három gyermeknek volt valamilyen pszichiátriai problémája (két enyhén értelmi fogyatékos és egy epilepsziás), a peres eljárás miatt viszont ötvennégy kiskorúnál alakult ki valamilyen káros lelki tünet. Azokban a családokban, ahol több gyermek is volt, a testvérek között rivalizálás, ellenségeskedés is kialakult, attól függően, hogy melyik gyerek melyik szülő pártjára állt. A szülővel azonos nemű gyerekeknél előfordult, hogy gyűlölni kezdték az ellenkező nem minden képviselőjét.

Utoljára 1977-ben született több házasság, mint amennyi megszűnt. Míg korábban a felek 10-14 év után döntöttek a válás mellett,  a rendszerváltás óta ez kitolódott 20 évre. A statisztika hullámvasutat mutat: 2004 és 2008 között emelkedett, 2010 és 2014 között 18 százalékkal csökkent, majd 2015-ben ismét nőtt a felbontott házasságok száma. A bíróság által kimondott 20,6 ezer válás számszerűen több mint ezerrel, 5,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A válási többlet nem minden korcsoportra jellemző: 2015-ben a legnagyobb mértékű, az átlagosnál jóval nagyobb növekedés a középkorú és az idősebb házasfeleknél történt. A 45 éves és idősebb házas férfiaknál 12–13, a 40-es éveikben járó nőknél pedig 9–17 százalékkal emelkedett a válások gyakorisága az előző évhez képest.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
CSALÁDJOG