Megszabadulna üdülési jogától? Ezekre ügyeljen! - A Budapesti Békéltető Testület ajánlásai

2016.07.25. Jogi Fórum / Budapesti Békéltető Testület

Közel négy és fél millió forintot fizetett ki a fogyasztó a vállalkozásnak előre, amelyik megígérte, hogy ezért cserébe eladja három üdülési jogát. Egy évig semmi sem történt, a cég még csak nem is válaszolt a levelére. Ekkor derült csak ki, hogy futhat a pénze után a panaszos, hiszen tizenegy különböző végrehajtási eljárás volt folyamatban a vállalkozással szemben.

A Budapesti Békéltető Testülethez érkező, üdülési joggal kapcsolatos kérelmek jól mutatják azt, hogy a fogyasztók sérelmei általában a már meglévő üdülési joguk eladásával, továbbértékesítésével függenek össze. Rendszerint csak később szembesülnek azzal, hogy a szóbeli ígéretek ellenére a vállalkozások írásban nem is a már meglévő üdülési jog értékesítésére, hanem csak hirdetési, például promóciós tevékenységre vállaltak kötelezettséget. A Testület ezért összeállította aranyszabályait a fogyasztók és az érintett cégek számára, mit tegyenek a gyakori viták elkerülése érdekében.

Ajánlás a fogyasztók számára

1. Válasszák meg gondosan a fogyasztók annak a vállalkozásnak a személyét, amelynek megbízást adnak üdülési joguk eladására! A www.e-cegjegyzek.hu internetes oldalon, illetve személyesen a cégjegyzéket vezető cégbíróságon is (Budapesten a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán) könnyen utánanézhetnek annak, van-e folyamatban olyan jogi eljárás, amely vita esetén veszélyezteti a vállalkozásnak átadott akár több millió forintos összeg visszatérítését.

2. Soha ne adjanak át előre a fogyasztók jutalékot vagy megbízási díjat a vállalkozásnak, amely vállalja az üdülési joguk eladását! A megbízási díj csak később, a megbízás teljesítésekor jár a megbízottnak, kivéve, ha a szerződésben erről másképp rendelkeztek. Kezeljék azt is fenntartással a fogyasztók, ha a jogügylet célja (a készpénzhez jutás) ellenére épp olyan kérést kapnak a vállalkozástól, amely még további befizetésekre vonatkozik.

3. Ne fogadják el a fogyasztók a vállalkozás azon hivatkozását sem, ha az eladással felmerülő költségeik miatt kérik előre a pénzt az üdülési jog értékesítésére! Megbízás esetén ugyanis a vállalkozásnak kell megelőlegeznie ezeket a költségeket, kivéve, ha ettől a szerződésben eltértek.

4. Ne bízzanak vakon a fogyasztók az előzetesen szóban megkapott tájékoztatás tartalmában és azt vessék össze az eléjük tett írásbeli szerződés tartalmával! Ha ellentmondást tapasztalnak, ne írják alá a szerződést!

5. Ne írják alá rögtön a fogyasztók a szerződést akkor sem, ha a vállalkozás szerint az ajánlat csak aznapra érvényes! Nyugodtan vigyék haza, olvassák át alaposan, mások – esetlegesen jogász végzettségűek – szintén nézzék azt meg. További sürgetés esetén pedig inkább álljanak el a szerződés aláírásának szándékától.

6. Csak akkor vállalják a kreditrendszerbe történő belépést, amennyiben értik e szerződéses konstrukció lényegét és előre ellenőrizték azt, hogy a befizetett összegért járó pontokat számukra valóban hasznos termékekre, szolgáltatásokra tudják levásárolni! A jól hangzó akciók, kedvezmények mit sem érnek akkor, ha azokat kizárólag felesleges dolgokra tudnák beváltani.

7. Ne feledjék a fogyasztók, hogy kérésre a vállalkozás köteles információt adni a megbízás, azaz az üdülési jog értékesítésének állásáról, sőt arról is rögtön, ha a vállalt adásvétel sikeresen létrejött. A fogyasztó felhívására a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy megtette a szerződés szerinti vállalásait, ellenkező esetben a fogyasztó pénz visszatérítésére vonatkozó igénye megalapozott lehet.

8. Kizárólag írásba foglalt szerződés alapján adjanak a fogyasztók megbízást az üdülőhasználati jog eladására és ellenőrizzék annak tartalmát, hogy az nem csupán marketing, promóciós vagy egyéb feladatokra, így az üdülési jog reklámozására vonatkozik-e! Ezt is annak tudatában tegyék meg, hogy az írásba foglalt és ténylegesen az eladásra szóló megbízás sem garantálja a legtöbb esetben az üdülési jog sikeres értékesítését. Tehát a megbízási díjat akkor is ki kell fizetniük, ha az eladni kívánt jog mégsem kerül később értékesítésre (kivéve, ha erre a vállalkozás felróható magatartása miatt került sor).

9. Tartsák észben, hogy elállhatnak - ha pedig a szolgáltatás teljesítése már megkezdődött, úgy felmondhatják a szerződést - indokolás nélkül az üdülési jog eladására irányuló megbízástól is akkor, ha a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségén kívül került sor, és csak később szembesültek azzal, hogy a cég valójában nem is eladást, hanem kizárólag az üdülési jog hirdetését, adminisztrációs vagy egyéb reklám feladatok ellátását vállalta.

10. Vita esetén írásban, igazolható módon nyújtsák be panaszukat a vállalkozásnak. Ha a cég egyáltalán nem lelhető fel, elköltözött vagy egyszerűen nem veszi át a küldeményeket, gyanú esetén éljenek rendőrségi feljelentéssel is az ügyben, ugyanis büntetőjogi felelősség merülhet fel akkor, amennyiben kiderül, hogy szándékosan nem veszik át a fogyasztók írásos megkereséseit.

 Ajánlás a vállalkozások számára

1. A viták elkerülése érdekében ne támasszanak a vállalkozások azonnali fizetési igényt akkor, ha a szerződés a fogyasztó üdülési jogának továbbértékesítésére irányul és csak annak teljesítésekor kérjék a megbízási díjat!

2. Tájékoztassák megfelelően a vállalkozások a fogyasztókat szerződéses jogaikról, kötelezettségeikről mind az ügylet megkötését megelőzően, mind pedig a szerződés fennállása alatt, annak írásba foglalt tartalmával egyezően!

3. Gondoskodjanak arról a vállalkozások, hogy a fogyasztók maradéktalanul gyakorolni tudják törvényes panasztételi jogaikat és felelősségteljesen járjanak el az ügyfélszolgálatok működtetése során!

4. A fogyasztók ilyen irányú megkeresése esetén adjanak teljes körű és bizonyítékokkal alátámasztott tájékoztatást a vállalkozások arra nézve, hogy milyen pontos lépéseket tettek a megkötött szerződésben foglalt kötelezettségeik teljesítése érdekében!

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK