A biztosi testület közleményt fogadott el a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatának ismételt vizsgálatáról, amelyre a májusban több nemzeti parlament által indított szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében került sor. A nemzeti parlamentek véleményeinek körültekintő mérlegelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat nem sérti a szubszidiaritás elvét.
A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat nem sérti a szubszidiaritás elvét.
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „A nemzeti parlamentek véleménye nagy politikai jelentőséggel bír a Bizottság számára, és én személy szerint is rendkívül hálás vagyok aktív szerepvállalásukért. Gondosan megvizsgáltuk a nemzeti parlamentek által előterjesztett valamennyi érvet, és megvitattuk velük aggályaikat. Mindent egybevetve arra a következtetésre jutottunk, hogy javaslatunk teljes mértékben összhangban áll a szubszidiaritás elvével, így továbbra is fenntartjuk azt. A munkavállalók kiküldetése természeténél fogva határokon átnyúló kérdés. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság továbbra is szilárdan elkötelezett a személyek olyan szabályokon alapuló szabad mozgása mellett, amelyek mindenki számára egyértelműek és méltányosak, és amelyeket a gyakorlatban is alkalmaznak.”
A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv reformja a Juncker-Bizottság politikai iránymutatásában megfogalmazott azon egyértelmű kötelezettségvállalást váltja valóra, amelynek célja egy mélyebb és méltányosabb belső piac előmozdítása. A felülvizsgálat a következő három fő területen vezet be változtatásokat: a kiküldött munkavállalók javadalmazása, a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó szabályok, valamint a hosszú távú kiküldetés. A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra.
A Bizottság gondosan megvizsgálta a nemzeti parlamentek által a szubszidiaritással kapcsolatban felvetett aggályokat, és valamennyi felmerült kérdést nyílt politikai párbeszéd keretében vitatta meg velük, mielőtt levonta volna következtetéseit. A felhozott érvek felülvizsgálata azt a célt szolgálta, hogy a Bizottság megállapítsa, az irányelv javasolt módosításának célja valóban jobban megvalósítható-e uniós szinten. A mai napon a Bizottság megerősíti, hogy helyénvaló uniós szinten meghatározni a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat, ahogy az 1996 óta történik. A javaslat célja annak biztosítása, hogy az ugyanazon a helyen dolgozó munkavállalókat ugyanazok a kötelező szabályok védjék, függetlenül attól, hogy helyi vagy kiküldött munkavállalókról van-e szó. Azt a kötelezettséget, hogy valamennyi tagállam a gazdaság valamennyi ágazatában alkalmazza a szabályokat, nem lehet nemzeti szinten megállapítani, ezért uniós szinten kell meghatározni. A javaslat továbbá teljes mértékben és kifejezetten tiszteletben tartja a tagállamok azon hatáskörét, hogy a béreket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően állapítsák meg.
Míg a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmusnak megfelelően a Bizottság az érvek felülvizsgálatát a szubszidiaritás kérdésére korlátozta, addig a nemzeti parlamenteknek küldött egyéni válaszokban olyan konkrét észrevételeikre és aggályaikra is választ ad, amelyek nem függnek össze szigorúan a szubszidiaritással. A Bizottság a következő napokban ezen a weboldalon fogja közzétenni ezeket a leveleket. Tekintettel a nemzeti parlamentek politikai jelentőségére, a Bizottság az elkövetkező hónapokban a jogalkotási folyamat során végig folytatni fogja velük a politikai párbeszédet a javaslatról. A mai döntéssel lehetőség nyílhat arra, hogy a javaslattal kapcsolatban előre lehessen lépni a Tanácsban és az Európai Parlamentben.
Háttér-információk
A Bizottság 2016. március 8-án a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv (a 96/71/EK irányelv) célzott felülvizsgálatára irányuló javaslatot (COM(2016) 128 final) nyújtott be, amely a foglalkoztatási feltételekre vonatkozó, a kiküldött munkavállalók esetében alkalmazandó kötelező szabályokat határoz meg. A javaslat rendelkezései szerint a helyi munkavállalók viszonylatában alkalmazott egyenlő bánásmód elve a kiküldetésben dolgozó kölcsönmunkaerőre is érvényes lesz, azaz létrejön az összhang a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre vonatkozó jelenlegi jogi szabályozással.
Mivel számos országban kétkamarás parlamenti rendszer működik, ezért minden tagállam parlamentje két szavazattal rendelkezik a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében. Tizenegy tagállam (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) nemzeti parlamentjének 14 képviselőháza indokolással ellátott véleményt küldött a Bizottságnak azt állítva, hogy a javaslat sérti a szubszidiaritás elvét. Ez elindította a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmust (az ún. „sárga lapos” eljárást). Emellett öt tagállam (az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) nemzeti parlamentje olyan véleményt nyújtott be, miszerint a Bizottság javaslata megfelel a szubszidiaritás elvének.
A Bizottság a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmusnak megfelelően ismételten megvizsgálta javaslatát, hogy eldöntse: visszavonja, módosítsa vagy fenntartsa azt. A döntés meghozatala előtt a Bizottság – Frans Timmermans első alelnöknek és Marianne Thyssen biztosnak az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciájával (COSAC) való találkozói keretében – politikai párbeszédet folytatott a nemzeti parlamentekkel.
A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus azokon a területeken alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az Unió kizárólagos hatáskörébe. A parlamenteknek 8 hetük van arra, hogy „indokolással ellátott véleményt” nyújtsanak be, amennyiben úgy vélik, hogy valamely jogalkotási aktus tervezete nem felel meg a szubszidiaritás elvének. A nemzeti parlamentek szavazatai egyharmadának megfelelő küszöböt elérve elindul a „sárga lapos” eljárás, amelynek keretében a Bizottság köteles ismételten megvizsgálni javaslatát, és eldönteni, hogy visszavonja, módosítja vagy fenntartja azt, továbbá döntését indokolnia kell.
