Panaszcunami - Júliusi Ab-mustra

2016.07.31. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Egy esztendő leforgása alatt csaknem megduplázódott az Alkotmánybíróságra érkezett alkotmányjogi panaszok száma: míg 2015. június 30-án 142, ez év júniusának végén már 267 ilyen indítvány volt az alkotmánybírákra kiszignálva.

Legfrissebb Ab-statisztika – 59 különvélemény

Az Alkotmánybíróság legfrissebb ügyforgalmi statisztikája szerint 2016 első felében 193 ügyet fejeztek be, ebből 51-et érdemi határozattal. (2015 első hat hónapjában 192 ügyet zártak le, közülük 49-et érdemi határozattal.) A befejezett ügyekből 135 alkotmányjogi panasz, 48 bírói kezdeményezés, kettő előzetes, illetve három utólagos normakontroll volt.

A testület június végéig két jogszabályi rendelkezést és négy bírói döntést semmisített meg, 9 ügyben alkalmazási tilalmat, egy-egy ügyben pedig alkotmányos követelményt, illetőleg megsemmisítés nélkül alaptörvény-ellenességet állapított meg. Ez idő alatt főtitkári előkészítő eljárás során 228, egyesbírói végzéssel 121 ügyet fejeztek be.

A legtöbb befejezett ügy előadója Sulyok Tamás (24) volt, akit Lenkovics Barnabás (22) és Varga Zs. András (20) követett. A különvélemények terén Czine Ágnes (8) bizonyult a legaktívabbnak, Salamon László (7), valamint Pokol Béla és Stumpf István (5-5) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában Czine Ágnes és Varga Zs. András (6-6) végzett az élen, Dienes-Oehm Egont és Sulyok Tamást (5-5) megelőzve.

Június 30-án 292 ügy maradt folyamatban az Alkotmánybíróságon. Közülük a legtöbb Sulyok Tamásnak (71), Juhász Imrének (27) és Salamon Lászlónak (23) volt kiszignálva.

Az ügyforgalom döntő többségét az alkotmányjogi panaszok adják: az év első hat hónapjában befejezett ügyek 70 százaléka ebből a körből került ki, illetve a június 30-án folyamatban lévő ügyek (292) több mint 90 százaléka (267) alkotmányjogi panasz volt.

Ítélkezési szünet július 25-től augusztus 28-ig

Az Ab az ügyrendje 12. §-a alapján július 25-től augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tart. Az ítélkezési szünet időtartama az ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének júliusi főbb döntései

A gyülekezési jog és a magánszférához való jog ütközése – 13/2016. (VI. 18.) AB határozat

Az Ab július 12-én, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezéshez való jog és a magánszférához való jog kollíziója esetén az ütköző alapjogok feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget. Az Ab azt is megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése nem alaptörvény-ellenes, ezért az annak megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az indítványozó 2014. december 19-re egész napos tüntetéssorozatot jelentett be Budapest különböző helyszínein gyülekezés, és az egyes helyszínek közötti felvonulásra. A rendőrség a bejelentést tudomásul vette, de három helyszín tekintetében tiltó határozatot hozott, melyet a bíróság is helyben hagyott. Az Ab szerint konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a békés gyülekezés gyakorlása során a gyülekezési jogukat gyakorló és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Salamon László és Stumpf István különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

A gyülekezés garanciális szabályai – 14/2016. (VI. 18.) AB határozat

Az Ab július 12-én megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.45041/2014/3. számú végzése, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság 01000/2033-2/2014.ált. számú közigazgatási határozata alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette. A testület – hivatalból eljárva – azt is megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem szabályozta az 1989. évi III. törvényben a gyülekezések békés jellegét biztosító garanciákat, valamint az alapjogok összeütközésének feloldását. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának december 31-ig tegyen eleget. Az ügy háttere: Budapest rendőrfőkapitánya megtiltotta az indítványozó által bejelentett rendezvény megtartását 2014. február 8-án Budapest I. kerületében, Vérmezőn, mert fennáll annak veszélye, hogy a rendezvény a második világháború áldozatainak, illetve élő hozzátartozóinak az emberi méltósághoz való jogát sértheti. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az Ab szerint a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltson meg gyülekezést. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

A 75 százalékos különadó – 3146/2016. (VII. 22.) AB határozat

Az Ab július 12-én elutasította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 12/D. § (4) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró szerint a különadónak a támadott rendelkezésben rögzített 75%-os mértéke

indokolatlanul aránytalannak minősíthető, és a Római Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikkében foglalt tulajdonjog védelmébe ütközik. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy az új, a bírói kezdeményezésre okot adó ügyben érintett személyre nézve kedvezőbb szabály nemzetközi egyezménybe ütközik. A testület szerint a támadott rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása és megsemmisítése azzal a következménnyel járhatna, hogy nem törölnék a 98%-os adókötelezettséget. A határozathoz Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

Érintettség megállapíthatósága – 3150/2016. (VII. 22.) AB végzés

Az Ab július 12-én visszautasította a Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: a kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 14/2016. számú határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozatával helybenhagyta az NVB határozatát. Ezt követően az Országgyűlés a 8/2016. (V. 10.) OGY határozatával elrendelte az országos népszavazást az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben. Az indítványozó érintettségét arra alapozta, hogy Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező cselekvőképes magyar állampolgárként a népszavazáson részt vehet. Az Ab soron kívül eljárásban megállapította: önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó Magyarországon állandó lakcímű, cselekvőképes magyar állampolgár, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a Kúria NVB határozatot helybenhagyó végzése tekintetében érintett. Az érintettség megállapíthatóságához az szükséges, hogy a hitelesített kérdés, illetve az alapján megalkotandó jogszabály az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogaira – a cselekvőképességen és állampolgárságon túlmutató – különös tulajdonsága következtében legyen kihatással. A végzéshez Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Szanyi Tibor indítványa – 3151/2016. (VII. 22.) AB végzés

Az Ab július 12-én visszautasította a Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy előzménye: a kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 14/2016. számú határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozatával helybenhagyta az NVB határozatát. Ezt követően az Országgyűlés a 8/2016. (V. 10.) OGY határozatával elrendelte az országos népszavazást az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben. Szanyi Tibor indítványozó szerint a népszavazásra feltett kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, hanem az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárásába, ezért a Kúria döntése alaptörvény-ellenes. Az Ab soron kívül eljárásban megállapította, hogy az indítványozó nem hivatkozott egyetlen olyan Alaptörvényben foglalt jogra sem, amelyre alkotmányjogi panasz lenne alapítható. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak júliusi határozatai

Szolgálati időpótlékra való jogosultság – 3152/2016. (VII. 22.) AB határozat

Az Ab 2. öttagú tanácsa július 12-én elutasította a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 89. § (1) és (2) bekezdése elleni bírói kezdeményezéseket. Az indítványozók szerint a belügyminiszter nem kapott törvényi felhatalmazást arra, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben foglalt rendelkezéstől eltérően a tényleges szolgálati időre szűkítve határozza meg a szolgálati időpótlékra való jogosultság szempontjából beszámítandó szolgálati időtartamot. Az Ab szerint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter törvényben kapott felhatalmazás alapján járt el, mivel a kifogásolt rendelkezések a felhatalmazás tárgyához, a személyügyi igazgatáshoz tartoznak. A kifogásolt rendelkezés egy technikai szabály, amely a törvény hivatkozott kitételét pontosítja. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

A bírósághoz fordulás joga – 3153/2016. (VII. 22.) AB határozat

Az Ab 2. öttagú tanácsa július 12-én elutasította a Fővárosi Törvényszék 73.Pf.633.812/2015/7-I. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó – perbeli felperes – letéteményes ügyvéd részére ügyvédi letétet teljesített. A letéti szerződésben foglalt kiadási feltételek nem teljesültek, így az indítványozó kérte a letéti összeg visszafizetését, amelyre nem került sor, ellenben a letéteményes ügyvéd a letétet jogosulatlanul kifizette, amellyel az indítványozónak kárt okozott. Az indítványozó szerint a biztosító – perbeli alperes – köteles a kárért helytállni, tekintettel arra, hogy a letéteményes ügyvéd a perbeli alperesnél felelősségbiztosítással rendelkezik. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította. Az Ab szerint az indítványozó bírósághoz forduláshoz való joga azért sem sérülhetett, mert mind a korábbi szerződésben szerződő féllel, mind a biztosított ügyvéddel szemben jogerős fizetési, illetve bírósági meghagyás áll rendelkezésére, igényét velük szemben érvényesítette. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG