Alkotmányos a szavazási módok közötti különbségtétel - Az Alapjogok Központ állásfoglalása

2016.08. 3. Jogi Fórum / MTI

Az Alapjogokért Központ szerint alkotmányos a szavazási módok közötti különbségtétel az október 2-ai népszavazáson. A központ szerdán a kvótareferendummal összefüggésben az elmúlt napokban felmerült jogi kérdésekről tett közzé állásfoglalást a Facebook-oldalán.

Arról, hogy a határon túli magyarok levélben szavazhatnak, a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a népszavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok pedig csak a külképviseleteken, azt írták: a szavazási módot illetően a különbségtétel alkotmányos, annak alapja a lakcím hiánya, illetve annak megléte. 
    

Közölték: alkotmányjogi szempontból két jól elkülöníthető csoportról van szó, amelyek nincsenek összehasonlítható helyzetben, így eltérő szabályozás alkotmányosan vonatkozhat rájuk. 
    

Összehasonlítható helyzetben vannak viszont a lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik jelenleg akár belföldön, akár külföldön csak személyesen szavazhatnak - mutattak rá. 
    

Megjegyezték: ha a jogalkotó úgy módosítaná a szabályozást, hogy a lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok levélben is szavazhatnának, éppen azzal hozna létre alkotmányellenes helyzetet. Ilyen esetben ugyanis összehasonlítható helyzetben lévők között valósulna meg jogellenes diszkrimináció, mert a szavazás napján belföldön tartózkodó, lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnának levélben. 
    

Ezért a jogalkotónak az azonos státusú személyek választójogi szabályozásánál mindössze két egymást kizáró lehetősége van: vagy minden, lakcímmel rendelkező állampolgárnak biztosítja a levélben történő szavazás jogintézményét - ami átláthatatlan helyzetet eredményezne -, vagy egyiküknek sem, az alkotmányosság próbáját kiálló "köztes megoldásra" nincs lehetőség - tette hozzá a központ.
    

Kitértek arra is, jogi szempontból annak, hogy az országgyűlési választásokon a "határon túliak" egy, míg minden más magyar állampolgár két szavazattal rendelkezik, a népszavazás szempontjából nincs relevanciája, mert a szavazás módjában történő különbségtétel nem a népszavazásokhoz, hanem általában a szavazás módjához kapcsolódik. 
    

Jelezték, az említett kérdést korábban a Velencei Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság is az általános választójog szempontjából vizsgálta, és jogszerűnek találta a különbségtételt, kimondva, hogy ha a jogalkotó garantálja a választójogot mint alapjogot, akkor annak gyakorlása kapcsán a technikai-eljárási szabályokat az alkotmányos keretek között szabadon állapíthatja meg.
    

A központ szerint azt is szükséges látni, hogy a legtöbb állam a területén történő életvitelszerű tartózkodás esetére előírja az ottani állandó lakcím létesítését, amely értelemszerűen feltételezi, hogy egy másik államban korábban létesített állandó lakcímet szükséges megszüntetni. Hiszen életvitelszerűen az ember egyszerre egy helyen él. 
    

Ezt a magyar szabályok is előírják: tehát abban az esetben, ha a külföldön életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgárok bejelentik a magyarországi állandó lakcím megszüntetését, akkor lehetőségük nyílik a népszavazáson levélben szavazni - olvasható az állásfoglalásban.
    

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

  • kapcsolódó anyagok
NÉPSZAVAZÁS