Varsó büntethetővé tenné azokat, akik a lengyel nemzetet felelőssé teszik a náci Németország által elkövetett bűntettekért, kiküszöbölve ezzel egyebek között a nyugati sajtóban a náci német megsemmisítőtáborokkal kapcsolatban gyakran használt “lengyel haláltáborok” kifejezést.

Az erre vonatkozó tervezetet hamarosan a parlament elé terjesztik – jelentette be a keddi kormányülést követő sajtóértekezleten Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter.
    

Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítanák, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik “nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy “kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”.
    

A lengyel igazságügyi tárca már februárban előterjesztett egy hasonló tervezetet. Az akkori változat pénzbírsággal vagy 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtotta volna az ilyen tettet. A kormány által kedden elfogadott változat három évre csökkenti a kiróható börtönbüntetés felső határát.
   

 A tervezet emellett polgári jogi eljárás kezdeményezését is lehetővé tenné az ilyen ügyekben, mégpedig a Lengyelország jó hírnevének védelmével foglalkozó civil szervezeteknek.
    

Az új szabályozás egyaránt vonatkozna a lengyel és külföldi állampolgárokra, “függetlenül a tett elkövetésének helyszínén érvényes előírásoktól”. Nem számítana bűntettnek viszont, ha ezt “művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követnék el.
    

Az előterjesztők a törvénymódosítások révén mindenekelőtt a nyugati sajtóban néha alkalmazott fordulatok használatát akarják korlátozni, például a “lengyel koncentrációs tábor” típusúakét.
    

A lengyel diplomácia több éve próbálja felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy az ilyen megnevezés sértő és ellentmond az igazságnak, mert a táborokat a náci németek hozták létre a megszállt Lengyelország mai területén. A lengyel nagykövetségek 2009 és 2015 között több mint hatszáz alkalommal tiltakoztak ehhez hasonló megfogalmazások miatt, főleg az amerikai, a brit és a német lapok szerkesztőségeinél. Az esetek többségében a lapok helyreigazítást tettek közzé vagy bocsánatot kértek, a szóhasználaton azonban gyakran ezt követően sem változtattak.