Tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózási szabályai - Változások augusztus 1-jével

2016.08.17. Jogi Fórum / MTI

Változtak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre, valamint az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályok - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

A személyi jövedelmadóról (szja) szóló törvény ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó új rendelkezései augusztus 1-jétől hatályosak, de a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazni lehet. 
    

A módosítás elsődleges célja az volt, hogy a NAV szerepeltetni tudja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet az szja-bevallás új módjaként 2017. január 1-jétől - elsőként a 2016-os adóévre - bevezetendő adóbevallási tervezetben. 
    

Ennek megfelelően módosultak a befektetési szolgáltató által a magánszemély részére kiadandó igazolásra, valamint a befektetési szolgáltatót terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások. 
    

A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatónak az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást kell kiállítania a magánszemély részére. Ennek tartalmaznia kell az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegét, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételét, továbbá az ügyleti ráfordítást. Az igazolásnak tartalmaznia kell az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is. 
    

A befektetési szolgáltatónak - ugyancsak az adóévet követő év február 15-éig - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság számára a magánszemély adóévi ügyleteinek bevételeiről, az összesített eredményről (nyereség, veszteség) és az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről.
    

A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania. Ez történhet a befektetési szolgáltató által kiadott igazolás alapján, vagy - ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, illetve a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg - a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is figyelembe véve. 
    

A jövedelmet és az adót az adóévről benyújtandó bevallásban kell bevallani, az adót pedig a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Az adóhatóság a bevallási tervezetben a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét pedig növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.
    

Augusztus 1-jétől további változás, hogy a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek, ha azt a társaság által ki nem fizetett, és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként szerezte meg. 
    

A módosítás indoka az volt, hogy a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény rendelkezései lehetővé teszik a társaság törzstőkéjének emelését a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére. Az Szja törvény rendelkezései alapján a pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség terhére történt szolgáltatása főszabály szerint egyéb jövedelemnek minősülne, de az új jogszabályi rendelkezés alapján a tőkeemelés e formája nem tekinthető a magánszemély bevételének. 
    

A belföldi székhelyű társas vállalkozásoknak a tőkeemelés e formájára vonatkozóan az adóévet követő január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS