Az élelmiszer-termelők és feldolgozók védelme érdekében tett jelentős lépésként értékeli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Parlament tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó állásfoglalását, amelyben egyebek mellett uniós szintű keretszabályozást, az átlátható árképzés biztosítását és visszatartó erejű szankciókat javasolnak.
A Nébih az eljuttatott szerdai tájékoztatásában hangsúlyozta: magyar javaslatra került fel a tisztességtelen gyakorlatok listájára a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés tilalma.
A közlemény szerint a tisztességtelen forgalmazói gyakorlatok a kereskedelem számos területén előfordulnak, amibe az élelmiszerlánc különböző szintjei is beletartoznak. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalása szerint a nemzetközi szinten eddig megtett lépések nem elegendőek a probléma kezeléséhez. Uniós szintű keretszabályozásra van szükség, ami biztosítja a termelők és vásárlók számára a tisztességes értékesítési és vásárlási feltételeket.
Az EP felkérte az Európai Bizottságot egy, a nemzeti hatóságokat összehangoló hálózat létrehozására. Állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása érdekében egységes, önálló szabályozásra van szükség az unióban – idézte fel a Nébih.
A hatóság szerint az élelmiszer-előállítási láncban meglévő, a versenyképességet is akadályozó egyenlőtlenségek leginkább a kis- és közepes méretű termelőket, élelmiszer-feldolgozókat sújtják. Ez a teher arra is ösztönözheti az érintett vállalkozásokat, hogy a nyereség megtartása érdekében költségeiket akár az élelmiszerminőség rovására is csökkentsék.
A Nébih kiemelte: az EP állásfoglalásában javaslatot tett a tisztességtelen és tisztességes gyakorlatok példáit bemutató lista bővítésre. Megerősítették, hogy az árképzésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, az eladási árban megjelenítve az elsődleges termelők által hozzáadott értéket is. Kitértek arra is, hogy eddig nem fordítottak kellő figyelmet a saját márkák ipari márkákkal szembeni versenyére. Az EP álláspontja szerint erősíteni kell a szakmai szervezetek részvételét a kivizsgálások kezdeményezésében, és hangsúlyozták azt is, hogy a végrehajtási szerveknek visszatartó erejű intézkedéseket és szankciókat kell alkalmazniuk.
Magyarországon már 2010. január 1-je óta hatályos a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, ami alapján ezt a területet a Nébih felügyeli. Az egész országban végeznek ellenőrzéseket és már jelenleg is az EP elvárásainak megfelelő szabályozási, szankcionálási megközelítést alkalmazzák – hangsúlyozta közleményében az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal.
