Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya kedvezőbb az előző évek féléves hiányadatainál – áll az Állami Számvevőszék friss költségvetési elemzésében. Az elemzésben számszerűsített többletbevételek, valamint többletkiadások eredményeként az államháztartás év végi egyenlege a tervezetthez képest 130-175 Mrd forinttal kedvezőbb lehet. A tervezett államadósság mutató a 2016. évi várható érték alapján teljesíthető, a feltárt jogszabályi és makrogazdasági körülmények alapján nem tekinthető kockázatosnak.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében a Költségvetési Tanács (KT) félévente véleményt nyilvánít a költségvetés végrehajtásával és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék szakértői elemzést készítettek a 2016. első félévi költségvetési folyamatokat befolyásoló főbb makrogazdasági körülményekről és a költségvetés bevételi és kiadási oldalán jelentkező kockázatokról. Az ÁSZ az elemzés elkészítésével is hozzá kíván járulni a KT véleményalkotó munkájához.
Kedvezően alakultak a makrogazdasági mutatók
A makrogazdasági mutatószámok kedvezően alakultak Magyarországon 2016. I. félévében.
A GDP az I. félévben 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A GDP volumennövekedését felhasználási oldalon 2016 első félévében a végső fogyasztás és ezen belül is a háztartások fogyasztásának növekedése határozta meg. Termelési oldalon ugyanakkor a szolgáltatások hozzáadott értékének 3,0%-os növekedése volt meghatározó – áll az elemzésben.
A bruttó átlagkeresetek szintén emelkedtek, 6,0%-os növekedés volt tapasztalható 2016. január és június között. A fogyasztói árak 2016 első félévében átlagosan az előző év hasonló időszakához képest 0,1%-kal csökkentek. A munkanélküliségi és a foglalkoztatottsági ráta változása is kedvező volt, hiszen a munkanélküliségi ráta 5,1%-ra mérséklődött. A makrogazdasági folyamatok összességükben várhatóan nem veszélyeztetik a költségvetési célok elérését – mutat rá az ÁSZ elemzése.
A költségvetés közvetlen bevételeinek alakulása
A 2016. év első hat havi költségvetési folyamatok alapján a 8129,1 Mrd forint előirányzattal rendelkező adóbevételeknél elmaradás várhatóan nem jelentkezik. A legjelentősebb adóbevételt jelentő előirányzatok – társasági adó, ÁFA, személyi jövedelemadó – teljesítését összességében nem tekinti kockázatosnak az elemzés.
A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél összességében minimális, 5,0-8,0 Mrd Ft bevételkiesés várható az előirányzathoz képest, amely az egyes adónemeknél tapasztalható többletbevételek és bevételkiesések egyenlegeként alakul ki.
Az egyéb költségvetési bevételeknél 35,0-38,0 Mrd Ft technikai jellegű többletbevétel valószínű az előző évek maradványai átcsoportosításának hatására.
Költségvetési fejezetek bevételeinek és kiadásainak alakulása
Az elemzés szerint a költségvetési szerveknél 2016. I. félévében a módosított bevételi előirányzat 68,3%-a, vagyis 809,8 Mrd Ft bevétel realizálódott, mely az időarányos mértéket 18,3 százalékponttal haladja meg. A fejezeti kezelésű előirányzatok módosított bevételi előirányzatának 21,1%-a, 191,5 Mrd Ft teljesült. Ebből a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai forrásból származó bevételei 62,8 Mrd Ft-ot tettek ki. A 13,5 Mrd Ft módosított előirányzatot a 2016. június 30-i teljesítési adat 49,3 Mrd Ft-tal haladta meg.
A költségvetési szervek 2016. I. félévében 2 033,9 Mrd Ft kiadást teljesítettek, amely a módosított előirányzat 56,2%-át jelenti. A felhasználás 6,2 százalékponttal haladja meg az időarányos mértéket, meghatározóan az előző évi maradvány terhére 2016. I. félévében teljesített kifizetések miatt.
A fejezeti kezelésű előirányzatok 2016. I. félévében 1 266,8 Mrd Ft kiadást teljesítettek, a módosított előirányzat 42,0%-át használták fel. Az előző évi maradvány 523,8 Mrd Ft-ot tett ki, melyből az alaptevékenység kötelezettségvállalással terhelt maradványa 445,1 Mrd Ft. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 799,4 Mrd Ft-ot jelentettek, mely a módosított előirányzat 50,5%-a, vagyis a teljesítés időarányosnak minősíthető.
A költségvetési fejezetek 2016. I. félévében az uniós előirányzatok nélkül a felülről nyitott előirányzatok 1673,2 Mrd Ft összegű módosított kiadási előirányzatának 43,5%-át használták fel.
Az Uniós programok teljesítésének alakulása
Az elemzés szerint az uniós szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok közül a 2014-2020-as pénzügyi ciklus operatív programjaihoz kapcsolódó kiadási előirányzatokból 2016. I. félévben 24,5%-os volt a kifizetés. Az időarányos előirányzathoz viszonyított elmaradás oka, hogy a programok felfutása 2016 júniusában kezdődött meg.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásának előirányzata év végére várhatóan teljesül. A teljesülés valószínűségét az operatív programok folyamatos kiírása, a fejlesztési keretek 2016 januárjától kezdődően az elemzés készítéséig folyamatos, kormányhatározatokban történő közzététele alapozza meg.
A 2016. évi hozzájárulás az EU költségvetéséhez éves előirányzata 44,2%-ban teljesült, ami 5,8%-os időarányos elmaradást jelent. Az előirányzat túlteljesítése nem várható 2016. második félévben sem.
Az Egyéb uniós bevételek előirányzaton 2016. I. félévében 46,2%-os volt a teljesülés. Az időarányostól való elmaradást nagyrészt az uniós támogatások utólagos megtérülése (visszatérítése) okozta – állapította meg az ÁSZ elemzés.
Az állami vagyon bevételeinek és kiadásainak alakulása
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesítése 2016. első félévében az időarányos értékhez képest 31,5%-ot jelentett. Ezen belül az értékesítési bevételek 1,8 százalékponttal magasabb értékben teljesültek. A hasznosítási bevételek esetén 2016. I. félévében teljesült az éves előirányzat 108,5%-a. Ennek fő indoka, hogy 2016. júniusban beérkeztek az osztalékbevételek. A teljesítési arányon tovább javított a Magyar Nemzeti Bank által befizetett 50 Mrd Ft osztalék – derül ki az elemzésből.
Az Egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek előirányzat vonatkozásában kockázatot hordoz, hogy az eredetileg tervezett 133,0 Mrd Ft-ból még nem történt teljesítés.
Az elemzés megállapította, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 172,4 Mrd Ft összegű előirányzata a tartalékok kormány által elhatározott átcsoportosításával, valamint a 2015. évi maradványból az állami vagyon kiadásaihoz csoportosított tételekkel 208,7 Mrd Ft-ra emelkedett. A tervezett kiadások 36,6%-os féléves teljesítése ellenére éves szinten nem számolunk megtakarítással, a kiadások 100%-os teljesítése várható 2016 második félévében.
A helyi önkormányzatok támogatása
A helyi önkormányzatok támogatása 2016. első félévében összesen 313,9 Mrd Ft-ban teljesült, ami a módosított költségvetési előirányzat 44,5%-a. Az önkormányzatok támogatásának alakulása előirányzatai a 2016. I-VI. teljesülési adatok elemzése alapján éves szinten várhatóan teljesülni fognak.
Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek és kiadásainak alakulása
Az elemzésből látható, hogy az Elkülönített Állami Pénzalapok (ELKA) esetén a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatokhoz viszonyítva az ELKA bevételei 54,4%-ban, kiadásai 43,0%-ban teljesültek. Az ELKA pénzforgalmi egyenlege a teljesítési adatok alapján a központi alrendszer egyenlegét 2016 első félévében 65,5 Mrd Ft-tal javította.
2016 első félévében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (TB Alapok) bevételeinek és kiadásainak teljesítése összességében az időarányosnál kedvezőbb volt. A keletkezett időarányos bevételi többlet 47,2 Mrd Ft volt, amely az államháztartás központi alrendszere egyenlegére kedvező hatást gyakorolt – áll az elemzés megállapításai között.
Várhatóan 2016 végén a TB alapok 13,5-43,6 Mrd Ft-tal javíthatják az államháztartás központi alrendszerének egyensúlyát. A TB alapok költségvetésének teljesítésében jelentős kockázati tényezőket az elemzés nem valószínűsít.
A Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) költségvetési bevételeinek és kiadásainak teljesítése 2016. június 30-ig megfelelt a törvényi előirányzatok időarányos felhasználásának és 22,3 Mrd Ft bevételi többlet keletkezett.
A Ny. Alap várhatóan a központi költségvetés egyensúlyát év végén 23,8 Mrd Ft-tal fogja javítani maximálisan.
Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) bevételeinek és kiadásainak teljesítése az időarányosnál kedvezőbben alakult. A 2016. évi gazdasági folyamatok és az első féléves teljesítési adatok tapasztalatai alapján végzett előzetes számítások szerint 72,3 Mrd Ft bevételi többlet és a kiadási előirányzatok 52,5 Mrd Ft-tal történő túllépése prognosztizálható maximálisan.
Központi tartalékok
2016. I. félévében a Kormány döntései alapján a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat 32,4%-a, 38,9 Mrd Ft, az Országvédelmi Alap 40,1%-a, 32,1 Mrd Ft került átcsoportosításra a fejezetekhez.
A Céltartalékok 161,4 Mrd Ft összegű módosított előirányzatából 2016. I. félévében összesen 135,8 Mrd Ft, 84,1% felhasználása történt meg. A 2016. I. félévi teljesítésről, valamint a II. félévében várhatóan felmerülő kiadásokról részletes adatok és információk nem állnak rendelkezésre. Azonban az elemzés megállapítása szerint 2016. II. félévében várhatóan a Céltartalékok előirányzat 100%-ban felhasználásra kerül.
A központi költségvetés adósságának alakulása és az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása
Az államadósság-mutató 2016. december 31-re tervezett mértéke, a 2016. évi költségvetési törvény alapján 73,3%. Az NGM előrejelzése szerint az államadósság mutató számlálójában szereplő konszolidált Gst. szerint korrigált államadósság értéke várhatóan 25 667,5 Mrd Ft összegben alakul, a nevezőben szereplő 2016. év végi várható GDP összege pedig 35 194,2 Mrd Ft lesz. Ezáltal az államadósság mutató 2016. év végére várható értéke 72,9% lesz, amely teljes mértékben megfelel a Stabilitási törvény szerinti kritériumoknak.
Az államadósság finanszírozásához szükséges kamatkiadások előirányzat teljesítése 2016. év végére várhatóan 1 053,9 Mrd Ft összegben alakul. Mindez az előirányzat 0,6 százalékpontos túllépését valószínűsíti, ami 5,8 Mrd Ft. A kamatbevételeknél várhatóan jelentkező 21,0 Mrd Ft összegű többletbevétel azonban ezt kompenzálja – derül ki az elemzésből.
Költségvetési hiány és államadósság
Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2016. első hat havi összesített adatai alapján 402,1 Mrd forintot tett ki, amely az éves előirányzat 52,8%-a. Ez kedvezőbb az előző évek féléves hiányadatainál – szögezi le az ÁSZ elemzés.
A 2016 első féléves költségvetési hiány összetevőinek ismeretében – a korábbi évekhez képest – az alacsony költségvetési hiány főként a TB alapok és az ELKA kedvező folyamatainak eredménye. Bevételi oldalon pozitív hatást gyakorolnak a kedvező gazdasági folyamatok, a dinamikusan bővülő foglalkoztatás, és a gazdaságfehérítési intézkedések (EKÁER, online pénztárgépek). Kiadási oldalon pedig a kiadások időarányos szinthez képesti kedvező teljesülése emelhető ki.
A 2016. első félév hiányadatának, annak összetevőinek ismeretében az ÁSZ elemzése szerint a költségvetési törvényben meghatározott 761,6 Mrd Ft-os hiánycél reális és biztonságosan teljesíthető.
Az elemzésben szereplő számszerű becslések alapján az év végére 163-212 Mrd Ft többletbevétel, és 33-37 Mrd Ft többletkiadás valószínűsíthető, ami az előirányzotthoz képest 130-175 Mrd Ft-tal kedvezőbb egyenleget jelent.
Az elemzés során készített becslés azonban nem tért ki
– az európai uniós támogatások bevételeinek alakulására az elemzés készítői által nem ismert bizonytalansági tényezőkre tekintettel, valamint
– az állami vagyonból származó âegyéb értékesítési és hasznosítási bevételek” előirányzaton tervezett 133,0 Mrd Ft alakulására, mivel az értékesítésre kerülő vagyon összetételét az elemzés készítői nem ismerik, illetve a Beruházási Alapban felsorolt beruházások indítása az értékesítési bevételek teljesülésétől függ, azaz a bevételek nem teljesülése elvileg a költségvetés egyenlegét nem érinti.
A teljes elemzés ITT érhető el!
Dr. Pulay Gyula – Dr. Simon József/Pénzügyi Szemle
