Indokolt az elkülönült munkaügyi szakbíráskodás fenntartása – hangsúlyozta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének (MBOE) elnöksége.

Az önálló közigazgatási bíróság felállításával összefüggő törvénytervezetre reagáltak, amely megfogalmazásuk szerint “végső soron a munkaügyi bíráskodás felszámolására” irányul.
    

Azt írták, a törvénytervezetben indokként szerepel, hogy az új közigazgatási perrendtartás miatt szükségessé vált a bírósági szervezet átalakítása. A szakmai nyilvánosság előtt ugyanakkor többször elhangzott, hogy a munkaügyi bíráskodást nem érinti a szervezeti rendszer átalakítása – tették hozzá.
    

Felidézték, hogy csupán három éve hajtották végre azt a bírósági reformot, amelynek értelmében az évtizedek óta külön bíróságként működő munkaügyi bíróságok talaján létrejöttek a közigazgatási-munkaügyi bíróságok.
    

A reformra éppen az elkülönült és szakmailag megerősített közigazgatási bíráskodás létrehozása miatt került sor – hangsúlyozták. A rendszer azóta megerősödött, működése biztosított, komoly szakmai eredményeket mutat fel – emelték ki.
    

“A jelenlegi átalakítás koncepciójában szó sem esik a munkaügyi bíráskodásról, így az új struktúra teljesen felszámolná” azt, holott a munkaügyi perek különleges eljárási szabályok szerinti elbírálásának hosszú időre visszatekintő hagyományai vannak Magyarországon és Európában is – írták.
    

Megjegyezték: egy jól működő piacgazdaságban különösen fontos a gyors és szakbíró általi eljárás, a kiszámítható, egységes ítélkezés. A munkaügyi perekben hozott döntések hamar ismertté válnak, és ezek alapján országosan perek ezrei indulnak.
    

“Mindezek az elkülönült munkaügyi szakbíráskodás fenntartását indokolják, nem pedig a felszámolását” – szögezték le.
    

Külön megemlítették a közszolgálati jogvitákat, amelyeket a közigazgatási perrendtartás tervezetében a közigazgatási ügyek között helyeztek el, pedig “a teljes jogászi szakma egyetértett abban, hogy a közszolgálati jogviták munkaügyi jogviták”.
    

“A munkaügyi bíráskodás teljes felszámolása a jól működő szakma teljes ellehetetlenülését eredményezi és súlyosan veszélyezteti a jogegységet” – hangsúlyozták.
    

“A jelenlegi koncepció munkaügyi bíráskodást érintő részét alapvetően elhibázottnak, az európai jogállamisági elvekkel és gyakorlattal ellentétesnek tartjuk” – áll az MBOE közleményében.