A magyarországi zsidó közösség megsértése, megfenyegetése miatt a MIÉP, illetve ifjabb Hegedűs Loránt, a párt országgyűlési képviselője, alelnöke, református lelkész ellen indított személyiségi jogi próbaper kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon pénteken.
A Székely Gábor magánszemély által benyújtott keresetlevél hivatkozik ifjabb Hegedűsnek a MIÉP XVI. kerületi Ébresztő című lapjában megjelent Keresztyén Magyar Állam című írására, mely tartalmazza többek között, hogy “… a galíciai jöttmentek hada… nácikat is nem egyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán, még egyet rúgni a magyarba …” “Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!”.
A kereset hivatkozik továbbá Csurka Istvánnak, az elsőrendű alperes, a MIÉP elnökének a Magyar Fórumban megjelent számos írására, mint amelyek előkészítették ifjabb Hegedűs cikkét.
Keresetében a felperes a bíróságtól annak megállapítását kéri, hogy emberi méltóságához fűződő személyiségi jogait sértették meg a kifogásolt nyilvános kijelentések.
A pénteki tárgyaláson csupán a felperes jogi képviselője jelent meg, távol maradt ugyanakkor Székely Gábor, ifjabb Hegedűs Loránt, továbbá a MIÉP képviselője is.
A felperes jogi képviselője az alperesek első tárgyalásról való távolmaradására hivatkozva bírósági meghagyás kibocsátását kérte, ami egyenértékű az alperesek keresetben való elmarasztalásával. A bíróság azonban ezt megtagadta, és április 26-ra halasztotta a tárgyalást azzal, hogy megidézte Székely Gábort, akinek az esettel kapcsolatban személyesen elszenvedett sérelmeiről kell számot adnia.
Az eljáró bíró a tárgyaláson megjegyezte: a személyiségi jogi perekben eddig nem volt arra példa, hogy egy nagyobb csoporthoz tartozó személy közvetlenül érvényesíthette volna személyiségi jogait olyan esetben, amikor a kifogásolt kitételek az ő személyes megnevezése nélkül csak a csoportra vonatkoztak.
– A bíróságnak elvi döntést kell hoznia abban a kérdésben, hogy Székely Gábor egy közösség tagjaként egyáltalán indíthat-e pert a közösség megsértése miatt. Ehhez pedig szükséges Székely Gábor személyes meghallgatása – hangsúlyozta az eljáró bíró.
A kereset – melynek kimunkálásában Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök is részt vett a keresetet elkészítő ügyvédi iroda munkatársaként – hivatkozik a Polgári törvénykönyv mellett az alkotmányra, több alkotmánybírósági határozatra, továbbá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, illetve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezményre, melyeknek részese Magyarország is.
A kereset fejtegetései szerint az egyén saját nevében kérhet jogvédelmet, ha a csak közösségben gyakorolható jogai biztonságos és diszkriminációmentes gyakorlásában korlátozzák objektív fenyegetéssel.
A kereset álláspontja szerint közösség ellen irányuló jogsértés esetén a közösség bármely tagja felléphet, ha az egyén élethelyzetét alapvetően meghatározó közösséget éri a jogsértés, az adott közösséghez való tartozás miatt a közösség tagjait ért sérelmek a múltban a legalapvetőbb emberi szabadságjogok korlátozásához vezettek, és a társadalom értékítélete szerint a sérelem alkalmas arra, hogy az érintett közösség tagjaiban a jogsértés megismétlődése miatti félelmet keltsen.
Ifjabb Hegedűs Lorántnak az Ébresztőben megjelent és Székely Gábor keresetében is kifogásolt írása miatt az ügyészség büntetőeljárást indított, kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amikor ennek az Országgyűlés helyt adott, meggyanúsította ifjabb Hegedűs Lorántot közösség elleni izgatással. A gyanúsítás ellen ifjabb Hegedűs a Legfőbb Ügyészségen panaszt jelentett be, de azt februárban elutasították.
