A vádbeszéddel folytatódik a hat évvel ezelőtti privatizációs botrány kapcsán 804 milliós sikerdíjáról ismerté vált, csalással vádolt Tocsik Márta és nyolc társának a megismételt büntetőpere hétfőn a Fővárosi Bíróságon.
A vádiratot 1997-ban nyújtották be a FB-hez, amely első fokon 1999-ben bűncselekmény hiányában mentette fel Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt egykori igazgatótanácsi tagjait; ugyanakkor kimondta a bűnösségét a befolyással üzérkedés bűncselekményével vádolt Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőnek, a párt akkori pénztárnokának, valamint Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletembernek.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) azonban 2000 áprilisában megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a FB-t.
A megismételt eljárás 2000 novemberében indult, és a főügyészség a LB iránymutatásának megfelelően befolyással üzérkedés helyett a lényegesen súlyosabban minősülő zsarolással vádolta meg Boldvait és Budait.
A megismételt elsőfokú eljárás során 2001 első félévében azonban nem tudott tárgyalást tartani a FB Tocsik Márta egészségi állapota miatt.
A vádlottak az eljárás során kivétel nélkül, következetesen tagadták bűnösségüket. Tocsik Márta azonban 1996. október 15-én éjjel a BRFK Gyorskocsi utcai épületében tartott kihallgatásán Boldvaira és Budaira terhelő nyilatkozatot tett, mondván: ők vették rá, hogy sikerdíjából több mint 340 millió forintot utaljon át az általuk megjelölt cégeknek, pedig azok semmifajta tényleges munkát nem végeztek.
Ezt a vallomását a jogásznő hónapok múlva visszavonta, és az azóta eltelt öt évben egyszer sem nyilatkozott Boldvai és Budai szerepéről, a védelem pedig vitatja, hogy a megítélése szerint furcsa körülmények között, szabálytalan módon felvett vallomás egyáltalán felhasználható-e a büntetőeljárásban.
Tavaly júliusban első fokon, nem jogerősen elutasította a FB a Legfőbb Ügyészségnek (LÜ) felperesként Tocsik Márta és az ÁPV Rt. alperesek ellen benyújtott keresetét. A polgári perben a LÜ azt kéri a bíróságtól, mondja ki a sikerdíj alapjául szolgáló szerződések érvénytelenségét, mert jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütközőek, és kéri az eredeti állapot helyre állítását, azaz a sikerdíj visszafizetését.
Az elsőfokú ítélet indoklása szerint a szerződések jogszerűek voltak, nem ütköztek a jó erkölcsbe, és azt sem jelenthető ki, hogy Tocsik Márta nem végzett munkát.
