Kkv-k a Versenyhivatal fókuszában - Amit a kis- és középvállalkozásoknak tudni érdemes!

2016.10.26. Jogi Fórum / Mercz Ágnes

A versenytörvény módosítása értelmében a GVH a figyelmeztetés eszközét is alkalmazhatja, azzal a céllal, hogy a kis- és középvállalkozásokat a versenyjogi megfelelés irányába terelje. Most első alkalommal élt ezzel az eszközzel. De miért került erre sor?

A versenyjogi szabályok a beszerzésnek, értékesítésnek azokat a jogi, etikai normáira vonatkoznak, amelyek a piac egyensúlyát és tisztességét fenntartják, vagyis mindenkit érint, aki a piacon tevékenykedik. Nem mindenki ismeri fel azonban mennyire fontos, hogy az általa végzett piaci tevékenység a versenyjogi normáknak megfeleljen, és hogy a vállalkozónak legalább alapfokú ismerete legyen e téren. A piaci szereplők csak akkor szembesülnek a versenyjogi ismeretek fontosságával és hiányával, amikor valamilyen fogyasztói jelzés érkezik a hatóságokhoz, esetleg vizsgálat indul ellenük – mert nem gondolták, hogy a versenyjog ilyen fokban beleavatkozik a piaci viszonyokba, ha valamilyen anomáliát észlel.

A versenyjogi normarendszer független a vállalkozás méretétől. A magatartás számít, az úgynevezett versenyjogi megfelelés, vagyis hogy milyennek kell lennie a vállalkozásnak – az egyszemélyestől a multinacionális cégekig –, amely jelen van a piacon.

A versenyjogi tudatosság javarészt hiányzik még a hazai kis- és középvállalkozásokból, de előbb-utóbb rá fognak kényszerülni, hogy megismerkedjenek a területtel, és hogy szakemberekkel átnézessék a szerződéses kapcsolataikat. A probléma egyre égetőbb! Aki bármilyen szerződéses kapcsolatba akar lépni egy nagy cégekkel, nem vonhatja ki magát az alól, hogy átvilágíttassa a vállalkozását olyan szempontból, hogy nem sérti-e valahol a piaci normákat a működése, magatartása. Például, ha valaki beszállító akar lenni egy nagy cégnél, akkor igazolásokat, nyilatkozatokat kérnek tőle, melyek tanúsítják, hogy az adott vállalkozás a versenyjogi megfelelés szerint jár el. De egy kisvállalkozás, mint eladó olyan kartellmegállapodásban is részt vehet, amely a versenyjog szerint korlátozza a piacot. Vagy akár erőfölényes helyzetben is lehet, bármennyire is kicsi, ha olyan termék felvásárlásában vesz részt, ahol kevés a versenytárs, és ő domináns a piacon. Azért kell átvilágítani a cégeket, mert nem a vállalkozás nagysága, hanem a piaci súlya a meghatározó, és a szerződéses rendszerben is e szerint kell megfelelni a normáknak.

A kis- és középvállalkozásokat is érintő jellemző hiba például, amikor a verseny elkerülése érdekében a vállalkozások megállapodnak abban, hogy egy bizonyos terméket hasonló áron visznek a piacra. Ilyen volt például pár évvel ez előtt a húsvétisonka-kartellként emlegetett eset, amikor a húsvétisonka-gyártók állapodtak meg egymással annak érdekében, hogy a termékeiket közel azonos árszinten vegyék át a nagy áruházláncok. A résztvevő kisvállalkozások ellen kartellgyanú miatt indult eljárás, és marasztalás is történt – a piaci súlyuk ugyanis meghaladta az úgynevezett bagatellkartellnek megfelelő kvótát. Ilyen eljárások esetében a jogsértés időtartamát és a piaci szegmenst kell megvizsgálni. Az időtartam hosszúsága viszonylagos: a húsvétisonka-szezon ugyan csak pár hétig tart, de ez önmagában teljes időszakot jelent. Ott pedig, ahol a teljes piaci szegmensben tíz százalék fölött van a részesedés, már vizsgálat indulhat.

A kkv-k esetében a legtöbb hiba abból ered, hogy gyorsan szeretnének minél nagyobb bevételt elérni, és ennek érdekében a fogyasztót megtévesztő információt, reklámokat is közzétesznek. Ezek a gyors és sok esetben félrevezető kampányok pedig azt a hitet kelthetik az eléggé hiszékeny fogyasztókban, hogy az adott termék, szolgáltatás valóban valamiféle extratulajdonságokkal rendelkezik. A vállalkozások pedig nem is gondolnak arra, hogy ezzel komoly jogi normákat sértenek meg.

Az eljáró versenytanács a vállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - kivéve az Európai Unió jogába való ütközést, a közbeszerzési kartell keretében megvalósuló jogsértést, illetve, ha a jogsértést „ sérülékeny” fogyasztók (a betegek és a pénzügyi problémákkal küzdők) kárára követik el - bírság kiszabása helyett, figyelmeztetést is alkalmazhat.

A versenyhivatal megtévesztő reklámra hivatkozással az Aramis Pharma Kft. esetében megállapította, hogy a vállalkozás jogsértő módon reklámozta a Fluimucil nevű termékcsaládját, mert a vény nélkül kapható gyógyszereket nem az alkalmazási előírás alapján mutatta be. A GVH jogsértést állapított meg a Kőrös-Net Szolgáltató és Kereskedő Kft.-t érintő másik döntésében is, mert a vállalkozás megalapozatlan, és az ágazati szabályokban meghatározott reklámozási rendelkezéseknek nem megfelelő állításokat tett az általa forgalmazott étrend-kiegészítők vonatkozásában. A GVH az adott vállalkozásokat a figyelmeztetés keretében egyúttal kötelezte egy olyan versenyjogi megfelelési mechanizmus elfogadására, amely alkalmas arra, hogy megelőzze a jövőbeni jogsértést (megfelelőségi program).

A megfelelőségi programot a vállalkozásnak a belső eljárásrendjében kell rögzítenie, és ez alapján gondoskodnia kell arról, hogy a jövőben megjelenő reklámjait egy hozzáértő belső munkatárs és egy külső, független szakértő (például megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd/ügyvédi iroda, tanácsadó cég, független társadalmi szervezet) ellenőrizze azok megjelenése előtt, abból a szempontból, hogy a kampány megfelel-e a tisztességes kereskedelmi gyakorlat előírásainak.

Kötelező bírságot kiszabni, ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányult, vagy a részvevők összehangolt magatartást tanúsítottak. Szintén bírságolni kell - figyelmeztetés helyett -,  ha a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
GAZDASÁGI JOG
VERSENYJOG