Parlament előtt a versenyjogi törvény módosítása - Változnak a versenyjogi kártérítési keresetek szabályai

2016.11. 2. Jogi Fórum / MTI

A kormány beterjesztette versenytörvény módosítási javaslatát az Országgyűlésnek, amely egyebek mellett módosítja a vállalkozások összefonódásának és a versenyjogi kártérítési keresetek szabályozását.

Az indoklás szerint a változtatások többek között biztosítják a fúziós ügyek adminisztratív terheinek és ügyintézési idejének további csökkentését. Emellett a javaslat a versenyjogi kártérítési keresetekkel kapcsolatos uniós irányelv átültetéséhez szükséges rendelkezéseket fogalmaz meg.
    

A javaslat fúziós ügyekben kötelező bejelentést írna elő, kérelem benyújtása helyett, amelyet a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) haladéktalanul meg kell vizsgálnia. Ennek értelmében ha az összefonódás nyilvánvalóan nem csökkenti jelentősen a versenyt, akkor a GVH vizsgálója nem indít eljárást, és erről 8 napon belül hatósági bizonyítvány kiadásával értesíti a bejelentőt. A javaslat szerint ha a fúzió hatása a versenyre nem egyértelmű, a GVH 8 napon belül eljárást indít. Ellenkező esetben a bejelentett ügylet végrehajtható.
    

A módosított szabály szerint versenyfelügyeleti eljárás indítása esetén az ügyintézés 30 napos (illetve az összefonódás piaci hatásainak teljes körű vizsgálata esetén négyhónapos) határidejét nem a vizsgálat elrendelésétől, hanem az összefonódás-bejelentés megtételétől számítanák, csökkentve az ügyintézési időt.    
    

Csökkennek a szolgáltatási díjak is, egyszerűsített eljárás esetén négymillió forintról egymillió forintra, tekintettel arra, hogy el nem induló versenyfelügyeleti eljárás esetén a versenytanácsi szakasz elmarad és a GVH költségei is alacsonyabbak lesznek.
    

Abban az esetben, ha a hatóság 8 napon belül nem indít eljárást, és az összefonódás tudomásul vételét rögzítő hatósági bizonyítvány kiadásáról sem rendelkezik, akkor a megfizetett egymillió forintos igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell fizetni. Ha pedig a hivatal visszautasítja a bejelentést, akkor - a vizsgálati küszöbérték el nem érése miatti visszautasítás esetét kivéve - az igazgatási szolgáltatási díj fele jár vissza. Eljárásindítás esetén a díjak nem változnak.
    

Szintén változnak a 2005 óta hatályos forgalmi (nettó árbevételi) küszöbszámok, a törvényjavaslat értelmében a minimális 500 millió forintos küszöbérték - tekintettel az európai országok GDP arányos küszöbértékéhez képesti alacsony voltára - az infláció által indokoltnál nagyobb mértékben, egymilliárd forintra emelkedne, aminek eredményeként várhatóan 10-15 százalékkal kevesebb tranzakciót kell a GVH-hoz bejelenteni. Az összárbevételre vonatkozó 15 milliárd forintos küszöbérték nem változna. Az európai országok többségének gyakorlatához való közelítés érdekében a forgalomszámítás úgy változna, hogy a magyar vállalkozások esetében sem a világméretű, hanem csak a magyarországi forgalmat - a belföldi értékesítés nettó árbevételét - kell számításba venni. Mindazonáltal a jogbiztonság érdekében a GVH eljárást indíthat a küszöbértékeket el nem érő összefonódások esetében is.     
    

A javaslat egyúttal magában foglalja az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos kártérítési igényekre irányadó szabályozás átültetéséhez szükséges rendelkezéseket. Az uniós irányelv szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

  • kapcsolódó anyagok
GVH