Az Alkotmánybíróság októberben több bírósági döntést is alaptörvény-ellenesnek talált. Így megsemmisítette a rendőrök képmásának közzétételével, valamint a népszavazási kampányban sugárzott társadalmi célú reklámok minősítésével kapcsolatban hozott két-két határozatot is.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének októberi határozatai
A társadalmi célú reklám határai I. – IV/1754/2016.
Az Ab október 25-én megállapította, hogy a Kúria Kvk.IV.37.934/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó TV2 Média Csoport Kft. által közzétett társadalmi célú reklám ellen egy magánszemély kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amely azzal utasította el a kifogást, hogy a műsorszám nem a választói akarat befolyásolását célozta, így közérdekű üzenetnek minősül. A magánszemély az ügyben a Kúriához fordult, amely kimondta, hogy az indítványozó megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénynek (Ve.) a politikai reklám közzétételére vonatkozó rendelkezését. A TV2 Média Csoport Kft. szerint a Kúria végzése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt. „Az a körülmény, hogy a részvételre ösztönzés a népszavazás érvényességét szolgálja, nem ad alapot arra az értelmezésre, hogy az Alaptörvény értelmében a közlés a kérdésnek a Kormány – mint kezdeményező – által kívánt módon való megválaszolására irányulna.” A Kúria a végzésben foglalt jogértelmezésével megsértette a műsorszolgáltató médiatartalom-szerkesztésre vonatkozó szabadságát. A határozathoz Czine Ágnes, Pokol Béla, Stumpf István, Sulyok Tamás és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
A társadalmi célú reklám határai II. – IV/1782/2016.
Az Ab október 25-én megállapította, hogy a Kúria Kvk.IV.37.935/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. „M4 Sport” nevű médiaszolgáltatásában közlésre került társadalmi célú reklám ellen egy magánszemély kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amely azzal utasította el a kifogást, hogy a műsorszám nem a választói akarat befolyásolását célozta, így közérdekű üzenetnek minősül. A magánszemély az ügyben a Kúriához fordult, amely kimondta, hogy az indítványozó megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénynek (Ve.) a politikai reklám közzétételére vonatkozó rendelkezését. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szerint a Kúria végzése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt. „Az a körülmény, hogy a részvételre ösztönzés a népszavazás érvényességét szolgálja, nem ad alapot arra az értelmezésre, hogy az Alaptörvény értelmében a közlés a kérdésnek a Kormány – mint kezdeményező – által kívánt módon való megválaszolására irányulna.” A Kúria a végzésben foglalt jogértelmezésével megsértette a műsorszolgáltató médiatartalom-szerkesztésre vonatkozó szabadságát. Az Ab elrendelte a Ve. 232. §-ának hivatalból eljárva és elkülönítve történő alkotmányossági vizsgálatát. A rendelkezés a fellebbezési eljárás során hozott határozat közzétételét szabályozza. A határozathoz Czine Ágnes, Stumpf István, Sulyok Tamás és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
A rendőr képmásának közzététele I. – 16/2016. (X. 20.) AB határozat
Az Ab október 18-án, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó sajtóorgánum a bírósági végrehajtási cselekményt biztosító rendőrről készült felvételt anélkül tette közzé az internetes honlapján, hogy az érintett hozzájárulását kérte. Az elsőfokú bíróság az eljáró rendőrt nem tekintette közszereplőnek, ezért megállapította, hogy képmásának engedélye nélkül való felvétele és felismerhető módon történt közzététele jogsértőnek minősült. Az ítéletet a Fővárosi Törvényszék helyben hagyta. Az indítványozó szerint a bírósági döntés sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. Az Ab az indítványt megalapozottnak találta. A testület indokolásában utalt a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatra, miszerint amíg a tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. A nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az engedélye nélkül nyilvánosságra hozható, feltéve, ha az nem esik a sajtószabadsággal való visszaélés alá, illetve amikor az emberi méltóság védelme fontosabb. A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)
A rendőr képmásának közzététele II. – 17/2016. (X. 20.) AB határozat
Az Ab október 18-án, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.20.283/2015/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. Az indítványozó online tartalomszolgáltató a felperes rendőr hozzájárulása nélkül hozzáférhetővé tette képmását honlapja képgalériájában. Az érintett rendőr szerint ezzel megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. A bíróság megállapította a jogsértést, és elégtételre kötelezte a tartalomszolgáltatót. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítéletében, majd a Kúria a Pfv.IV.20.283/2015/4. számú ítéletében helyben hagyta. Az indítványozó szerint a bírósági döntések sértik a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. Az Ab az indítványt megalapozottnak találta. A testület indokolásában utalt a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatra, miszerint amíg a tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. A nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az engedélye nélkül nyilvánosságra hozható, feltéve, ha az nem esik a sajtószabadsággal való visszaélés alá, illetve amikor az emberi méltóság védelme fontosabb. A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)
Alaptörvény-ellenes szabály a földforgalmi törvényben – 18/2016. (X. 20.) AB határozat
Az Ab október 18-án meghozott és nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (2) bekezdése utolsó mondatának „a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája indítványában a törvénynek azt a rendelkezését kifogásolta, amely meghatározza, hogy az önkormányzati képviselőtestület földforgalmi tárgyú döntését kivel kell közölni. Az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. A határozat indokolása szerint az értesítendők körét szűkítő szabály sérti a jogorvoslathoz való jogot. A testület egyúttal elrendelte, hogy a megsemmisített rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben nem lehet alkalmazni. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást fűzött. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
A bányaszolgalmi jog tartalma – 3195/2016. (X. 11.) AB határozat
Az Ab október 4-én elutasította Kúria Kfv.III.37.633/2015/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az indítványozónak bányaszolgalmi joga volt a bírósági döntéssel érintett ügyben szereplő ingatlanokon, amelyeken gázkutakhoz bekötővezetékeket létesített. Az illetékes erdészeti igazgatóság kötelezte az indítványozó jogelődjét a bekötővezetékek kialakítása miatt igénybe vett területen az erdő eredeti állapotának visszaállítására. Az elsőfokú hatóság határozatát másodfokon helybenhagyták. A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kereseti kérelmet elutasította, a Kúria pedig az ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó szerint az ítélet sérti a tulajdonhoz való jogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert az indítványban felhozott érvek alapján a bírói ítélet nem sértette a panaszos tulajdonhoz való jogát, ráadásul a bányaszolgalmi jogról a bíróság által felülvizsgált határozatok nem is rendelkeztek. A határozathoz Czine Ágnes és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának októberi határozata
Választási gyűlés a szavazás napján – 3211/2016. (X. 26.) AB határozat
Az Ab tanácsa október 19-én elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 245. § (1) bekezdés második mondata Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó Párbeszéd Magyarországért Párt 2016. október 2-án, az országos népszavazás napján 16 órára bejelentett rendezvényt szervezett Budapest V. kerület Kossuth Lajos térre. A Nemzeti Választási Bizottság 93/2016. számú határozatában, illetve a Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján a Kvk.III.37.931/2016/2. számú végzésében a bejelentett rendezvényt választási gyűlésnek minősítette, ezért okszerűen megállapítható volt a rendezvény Ve. 145. § (1) bekezdésbe ütközése, amely szerint a szavazás napján választási gyűlés nem tartható. Az indítványozó szerint sérült a gyülekezéshez való joga. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a békés gyülekezés szabadságának néhány óráig tartó korlátozása nem érinti az alapjog lényeges tartalmát. A korlátozást a választások zavartalan lebonyolítása és a választói akarat megvalósulása indokolja. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)
