Őszi adócsomag - IFRS-átállással kapcsolatos módosítások

2016.11. 7. Jogi Fórum / MTI

Az őszi adócsomag egyik hangsúlyos eleme a nemzetközi pénzügyi szabályok (IFRS) szerint beszámoló társaságokra vonatkozó adószabályok pontosítása. Az IFRS mélyebb ismerete nélkül könnyen el lehet veszni a szabályozásban és annak értelmezésében, az esetleges adókockázatok elkerülése fokozottabb figyelmet igényel az adózási-számviteli szakemberektől - figyelmeztet a Deloitte.

Bizonyos társaságok 2016-tól választhatják először az IFRS szerinti beszámolást és adózást, az áttérés azonban várhatóan csak 2017-2018-ban történik meg széles körben. Az áttérésre vonatkozó döntéseket a Deloitte szerint eddig az is hátráltathatta, hogy tudni lehetett, az őszi adócsomag több ponton is módosítja majd a szabályokat.
    

A módosítások egyrészt orvosolják az eredeti szabályozásban megbúvó pontatlanságokat és anomáliákat, másrészt eddig nem szabályozott kérdésekről is rendelkeznek. Ezek közül kiemelten fontos, hogy az áttérő társaságoknak adó szempontból miképp kell kezelniük az eszközöket és kötelezettségeket érintő, a számviteli törvény és az IFRS szerint megállapított egyedi értékkülönbségeket - ismerteti a közleményben Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere.
    

jogszabályalkotó e téren választási lehetőséget ad. Az egyik opció szerint a meglévő eszközöket és kötelezettségeket adó szempontból úgy lehetne kezelni, mintha az IFRS áttérés nem történt volna meg. A szakértő szerint ez érdekes helyzetet teremt az áttérést követő években, amikor az adóalapban az új eszközök és ügyletek IFRS bekerülési érték szerint, az áttérés előttiek pedig a korábbi szabályok szerint adóznának.
    

A társasági adóval kapcsolatos módosítások emellett korábbi problémákat szüntetnek meg többek között a számviteli politika-változások, céltartalék korrekciók, apportként átvett/átadott eszközök és tőkeleszállítás témakörökben.
    

Speciális, az IFRS-re vonatkozó szabályokat a helyi iparűzési adó is tartalmaz, amelyeket szintén pontosítottak, egy részük itt is az egyértelműsítést, valamint a korábbi számviteli törvény szerinti fogalmakból levezetett adóalaphoz való közelítést és szimmetriát célozza. E változások nem jelentenek tartalmi módosulást a jelenlegi, IFRS alapján megállapított adóalaphoz képest. A változások másik része korábban nem szabályozott kérdésekre tér ki, így tartalmi változást jelent. Ilyen lehet például a saját követelés értékesítésével kapcsolatos új rendelkezés a pénzügyi szektor esetében.
    

Az IFRS specifikus szabályok első ránézésre nagyon különböznek az IFRS-ek sokszínű, és a számviteli törvény megközelítéséhez képest gyakorta teljesen más elveken alapuló ügyleti elszámolásának következtében. 
    

Veszprémi István szerint a módosítás révén kialakuló adózási környezet már egy stabilabb és kiforrottabb szabályozási hátteret képvisel, így adókérdés többé nem lehet akadálya az IFRS-re történő áttérésnek. Ugyanakkor a mögöttes szabályok és értelmezések várhatóan folyamatosan alakulni fognak még az elkövetkező évek során - hangsúlyozza a szakértő.
 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS