Jogosan köthetjük feltételhez a karácsonyi ajándékot - Közokiratba foglalt szerződés segítheti a bizonyítást

2016.12.12. Jogi Fórum / dr. Kuti Szilvia / MOKK

Amikor ajándékozásról beszélünk, akkor minden esetben arra gondolunk, hogy az ajándékozó valamilyen dolgot juttat a megajándékozott részére, és ezért cserébe semmit sem kér. Azt is mondhatjuk tehát, hogy az ajándékozásnak fogalmi eleme az ingyenesség.

Anikó és Tibor úgy döntöttek, segítik tanulmányaiban jól haladó keresztfiukat, Pétert, ezért tavaly Karácsonyra egy használt autóval ajándékozták meg, hogy a fiú könnyebben közlekedhessen a lakhelyétől távoli egyetemére. A kulcs átadásakor azonban figyelmeztették: az autót azért kapja, hogy ezzel is egyszerűbb legyen elvégezni az iskolát, így csak abban az esetben tarthatja meg az ajándékot, ha a terveknek megfelelően, tavasszal lediplomázik. Péter azonban elhanyagolta tanulmányait, így a diplomáját még a mai napig sem vette át. Keresztszülei most úgy gondolják, hogy bár csak szóban egyeztek meg az ajándékozás feltételeiről, az autó részükre visszajár.

Amikor ajándékozásról beszélünk, akkor minden esetben arra gondolunk, hogy az ajándékozó valamilyen dolgot juttat a megajándékozott részére, és ezért cserébe semmit sem kér. Azt is mondhatjuk tehát, hogy az ajándékozásnak fogalmi eleme az ingyenesség. A példa szerinti esetben is az történt, hogy a keresztszülők adományban részesítették keresztfiukat és ennek ellentételezéseként, a maguk számára semmi nem kértek, az ajándékozást azonban feltételhez kötötték. A feltétel nem volt más, mint az, hogy a fiatalember annak rendelt idejében lediplomázzon, ellenkező esetben nem szerezheti meg az ajándék tulajdonjogát és az autót vissza kell adnia az ajándékozók részére. A felek a karácsonyfa alatt, szóban állapodtak meg, és – bár a megállapodással még nem szerezte meg az autó tulajdonjogát – az ajándékot Péter átvette és azt használni is elkezdte. A keresztszülők által támasztott feltételt azonban Péter nem teljesítette, ezért az ajándékot Anikó és Tibor jogosan kérték vissza. Az ajándék visszaszerzésének érvényesítése során – amennyiben a megajándékozott önként nem teljesít –az ajándékozóknak több nehézséggel is szembesülniük kell.

Mivel az ajándékozási szerződést a felek nem foglalták írásba, ezért annak tartalmának bizonyítása az ajándékozókra hárul. Az olyan ajándékozási ügyletek esetében továbbá, amikor az ajándékozó az ajándék tulajdonjogának átruházását feltételhez köti, és a már átadott ajándékot az ajándékozó azért szeretné visszaszerezni, mert a várt feltétel nem teljesül, még egy egyszerű magánokirat sem hoz gyors eredményt a jogérvényesítés során. Bár a családi kapcsolatok jó esetben bensőségesek, szeretet által vezéreltek, és ezért a felek a formális szerződéskötéstől gyakran idegenkednek, a példa szerinti esetben Anikó és Tibor mégiscsak akkor jártak volna el körültekintően, ha Péterrel együtt felkerestek volna egy közjegyzőt, aki minden fél számára érthetően és világosan megfogalmazva, közokiratba foglalta volna az ajándékozási szerződést. A közjegyzői okiratban rendelkezni lehetett volna arról, hogy az ajándékozók milyen feltétellel ajándékozzák keresztfiuk részére az autót, továbbá arról is, hogy a feltételnek, azaz esetünkben a diploma megszerzésének mely időpontig kellett volna teljesülnie. A közokiratba foglalt szerződés nem csupán egy magasabb rendű bizonyítási eszközként állt volna rendelkezésre az ajándékozók számára, hanem az ajándék visszaszerzése során közvetlenül végrehajtható okiratként is szolgált volna, mellyel minden esetben a hosszadalmas és költséges peres procedúrát lehet megelőzni. A közvetlen végrehajthatóság jogkövetkezménye a közjegyzői okirat esetében ugyanis azt jelenti, hogy adott esetben bírósági eljárás nélkül, rövid úton, végrehajtó közreműködésével lehet érvényt szerezni jogos követelésüknek.

dr. Kuti Szilvia


Magyar Országos Közjegyzői Kamara

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK