Vizsgálható kvótarendszer - Novemberi Ab-mustra

2016.12. 8. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság az ombudsman indítványára adott, november 30-án elfogadott alaptörvény-értelmezése szerint vizsgálhatja, hogy az uniós kvótarendszer sérti-e az emberi méltóságot, Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének novemberi határozatai

Vizsgálható az uniós kvótarendszer – 22/2016. (XI. 30.) AB határozat

Az Ab november 30-án hozott határozatában megállapította: az Ab hatáskörei gyakorlása során, erre irányuló indítvány alapján vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén alapuló közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. Székely László ombudsman az eljárás alapját képező indítványában négy kérdést tett fel:

  • Mekkora terjedelmű az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdésében foglalt, a külföldiek csoportos kiutasítására vonatkozó tilalom?
  • Végrehajthatnak-e magyar állami szervek az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése alapján olyan uniós intézkedéseket, amelyek sértik az Alaptörvényben biztosított alapvető jogokat?
  • Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése korlátozhatja-e olyan uniós jogi aktus végrehajtását, amely nem alapul az alapító szerződésekben az Európai Unió részére átadott hatáskörökön?
  • Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése alapján a magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áthelyezésében?

Az Ab az első kérdést elkülönítette, így arról később dönt. Azt azonban megjegyezte, hogy erre vonatkozó indítvány alapján vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén alapuló hatáskörgyakorlás folytán sérül-e az emberi méltóság, más alapvető jog, Magyarország szuverenitása, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonossága. A fennmaradó három kérdés kapcsán a testület leszögezte, hogy az Ab nem mondhat le az emberi méltóság és az alapvető jogok védelméről, és biztosítania kell, hogy a közös hatáskörgyakorlás sem járhat az emberi méltóság vagy más alapvető jogok lényeges tartalmának sérelmével, továbbá nem sértheti Magyarország szuverenitását, és nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Bíró kizárása a büntetőügy érdemi elbírálásából – 21/2016. (XI. 30.) AB határozat

Az Ab november 28-án hozott határozatában megállapította: az Alaptörvény XXVIII. Cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Minderre tekintettel a testület a Kúria Bfv. I. 588/2015/5. sorszámú ítéletét alaptörvény-ellenesnek minősítette, és megsemmisítette. Az indítványozót az elsőfokú bíróság két rendbeli emberölés előkészülete, egy rendbeli testi sértés bűntette és egy rendbeli garázdaság vétsége miatt szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú bíróság az élet és köznyugalom elleni cselekményeket közveszéllyel fenyegetés vétségének minősítette. Az ügyészség felülvizsgálati indítványa alapján a Kúria az elsőfokú ítélet tartalmának megfelelően változtatta meg a jogerős döntést. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában sérelmezte, hogy a felülvizsgálati eljárásban olyan bíró vett részt, aki a vele szemben az előzetes letartóztatásának meghosszabbítását rendelte el. Az Ab megállapította, hogy az előzetes letartóztatás időtartamának meghosszabbításáról döntő bírónak a büntetőügy érdemi elbírálásából történő kizárása büntetőeljárási garancia. A határozathoz Juhász Imre és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

Jogvesztő határidő elmulasztása – 3230/2016. (XI. 18.) AB határozat

Az Ab november 8-án elutasította az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó az Igazságügyi Hivataltól nyugdíj megállapítása céljából hatósági bizonyítvány kiállítását kérte, mivel 1951 és 1953 között kitelepítés hatálya alatt állt. A kérelmét elutasították, mert az indítványozó a benyújtásra nyitva álló jogvesztő határidőt elmulasztotta. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert a nyugdíj-kiegészítés alapjául szolgáló élethelyzet igazolására mindenkinek joga volt a jogvesztő határidő bekövetkeztéig. A határozathoz Czine Ágnes, Juhász Imre és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának novemberi határozatai

Ki kezeli a kért közérdekű adatot? – 3252/2016. (XII. 6.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 29-én elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.906/2014/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék Fővárosi Ítélőtábla ítéletével helybenhagyott 62.P.23.503/2013/13. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez azon ingatlanok helyrajzi számának kiadása iránt, amely ingatlanok 1/1 arányú tulajdonjogát a Magyar Állam öröklés jogcímén szerezte meg. Adatigénylése elutasítását követően keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, amelyet másodfokon helybenhagytak. Az indítványozó szerint sérült a közérdekű adatok megismeréséhez való joga. Az Ab szerint ellenben a közérdekű adatok megismeréséhez való jog a közfeladatot ellátó szerv által ténylegesen kezelt közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot biztosítja. A konkrét adatigény kapcsán viszont a kért adatoknak a közfeladatot ellátó szerv általi kezelése a támadott jogerős ítélet értelmében nem volt megállapítható. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

Erdőfelújítási kötelezettség megállapítása – 3231/2016. (XI. 18.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 8-án elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.107/2015/9. sorszámú, valamint a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.501/2013/28. sorszámú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az elsőfokú közigazgatási szerv kötelezte az indítványozót, hogy gondoskodjon a tulajdonában álló erdő szakszerű felújításáról. Az indítványozó fellebbezését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elutasította, ahogy elsőfokú bíróság is a keresetét, miután abban a kérdésben kellett állást foglalnia: helytállóan állapították-e meg az indítványozó erdőfelújítási kötelezettségét? A Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta. Az Ab-nek azt kellett tisztáznia, hogy a határozat meghozatalának időpontjában volt-e érvényes körzeti erdőterv, ellenkező esetben alappal merülhet fel az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés szerinti indokolási kötelezettség megsértése. A földművelésügyi miniszter tájékoztatása szerint az ügy alapját képező határozat meghozatala idején – 2012. november 20-án – létezett érvényes körzeti erdőterv, amelynek érvényessége csak 2014. december 31-én járt le. A határozathoz Stumpf István és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)

A változtatási tilalom nem sérti a tulajdonjogot – 3232/2016. (XI. 18.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 8-án elutasította a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a Rákospalotai határút–János utca–Iglói út–József utca által határolt területrészen belül az I-XVI/L-2 és I-XVI/L-3-as övezetek területére változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2015. (VII. 30.) önkormányzati rendelete ellen irányuló indítványt. Az indítványozó szerint a támadott rendelet sérti a tulajdonhoz való jogát, mivel a tulajdonát képező ingatlant nem tudja értékesíteni. Az Ab szerint a változtatási tilalom önmagában nem akadálya az érintett területek értékesítésének, nem szünteti meg teljes mértékben a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogosítványait, ugyanis hosszú távon nem akadályozza a terület hasznosítását, éppen ellenkezőleg, annak beépítését célozza a szabályozási terv. A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG