Ezek a legfontosabb történések a foglalkoztatás területén - Minimálbér emelkedés, cafeteria szabályok változása

2016.12.16. Jogi Fórum / Dr. Kéri Ádám/KRS Ügyvédi Iroda

Folyamatosan érkeznek a jogszabály tervezetek a foglalkoztatás területén, melyeknek többsége az Országgyűlés által elfogadásra is kerül. Nem könnyű azonban követni a változások tömegét. A könnyebb eligazodás céljából az alábbiakban összefoglaljuk a foglalkoztatás területét érintő legfontosabb változásokat.

Kezdjük egy hasznos, összefoglaló táblázattal arról, hogy a legfontosabb jogszabályi változások mely időpontban léptek, illetve lépnek hatályba:

KÉSZENLÉTI JELLEGŰ MUNKAKÖR

2016.06.18., 2017.01.01.

FELMONDÁS VISSZAVONHATÓSÁGA, FELMONDÁSI VÉDELEM (APA)

2016.06.18.

VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓ

2016.06.18.

KIKÜLDETÉS, MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS

2016.06.18.

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ, Mvt.

2016.07.08.

5/1993. (XII.26.) MüM RENDELET: MUNKABALESET, MUNKAVÉDELMI SZAKKÉPESÍTÉSŰ SZEMÉLYEK stb.

2016.09.23., 2018.01.01.

ISKOLASZÖVETKEZET

2016.09.01

KOMPENZÁLÓ PIHENŐIDŐ

2017.01.01.

 

Feltehetően nem változik a munkaszüneti napok száma 2017-ben

Kormány határozat született arról, hogy munkaszüneti nap lesz Nagypéntek. A javaslatból azonban a kormányzat úgy tűnik gyorsan kihátrál. Ennek oka feltehetően az, hogy a munkáltatói oldal nem látná szívesen a munkaszüneti napok számának további bővülését, hiszen Magyarországon így sok munkaszüneti nappal találkozunk. Ezen túlmenően a béremelések (minimálbér, garantált bérminimum) jelentős terheit is a munkáltatók cipelik, mely tovább ronthatja versenyképességüket. Ezen pedig a munkaszüneti napok számának további emelése bizonyára nem segítene. Jövőre ezek lesznek a munkaszüneti napok:

2017. január 1. vasárnap, újév

2017. március 15. szerda Nemzeti ünnep

2017. április 14. péntek, Nagypéntek, a húsvét előtti péntek (hosszú hétvége) ?

2017. április 17. hétfő, Húsvét hétfő, a húsvét vasárnapját követő hét első napja (hosszú hétvége)

2017. május 1. hétfő, a Munka ünnepe (hosszú hétvége)

2017. június 5. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)

2017. augusztus 20. vasárnapra esik, államalapítás ünnepe

2017. október 23. hétfő, az 1956-os forradalom évfordulója (hosszú hétvége)

2017. november 1. szerda, Mindenszentek (hosszú hétvége)

2017. december 24. vasárnap, Szenteste, pihenőnap

2017. december 25. hétfő, Karácsony

2017. december 26. kedd, Karácsony másnapja

Munkaszüneti napon is járhat távolléti díj

A munkaszüneti napi munkavégzés elszámolása továbbra is sok munkáltató számára értelmezési problémát jelent. A munkaszüneti napon végzett munkáért a munkavállalónak  jelentős bérpótlék jár, ezzel mindkét fél tisztában szokott lenni. Bizonyos esetekben ugyanakkor a munkavállalónak abban az esetben is távolléti díjat kell fizetni, amennyiben nem is végzett munkát. Amennyiben pedig ilyen napon munkát is végzett, úgy a munkavállaló munkabérére is jogosult lehet. Nézzük hogyan is lehetséges ez. A törvény pontosan meghatározza mindazon eseteket, amikor munkaszüneti napon munkavégzés rendelhető el. A munkáltató ezt az Mt.102.§-a alapján könnyedén ellenőrizheti. Ilyen esetekben az Mt. 140.§ (4) bekezdés alapján 100% mértékű bérpótlék jár. Az Mt.146.§-a ugyanakkor akként rendelkezik, hogy óra-, illetve teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló távolléti díjra jogosult a munkaszüneti nap miatt csökkenő munkaideje kompenzálására is feltéve, hogy a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkanapra esik. Fontos, hogy a havibéres munkavállaló távolléti díjra ezen a jogcímen nem jogosult. Akik pedig erre jogosultak, azok a kieső munkaidő miatt és nem a munkavégzésük okán szereznek távolléti díjra jogosultságot. Amennyiben pedig munkát is végeznének, úgy a munkavégzésük után munkabérre, bérpótlékra, illetve a kieső munkaidejüket pótló távolléti díjra egyidejűleg jogosultak.

Több lépcsőben emelkedik a minimálbér

Beszámoltunk a korábbiak során arról, hogy 2017. január 1. napjával több lépcsőben emelkedni fog a minimálbér, és a garantált bérminimum. Az alábbi táblázat a tervszámokat mutatja be azzal, hogy a vonatkozó kormányrendeletek még nem jelentek meg. Ebből következően többféle tervszámmal is találkozhatunk, melyek közül az alábbiakban az eredeti kormányzati elképzelést mutatjuk be. A kormány ígéretet tett arra is, hogy a közfoglalkoztatási bérhez is hozzányúl, az emelkedés mértéke azonban nem lesz ilyen nagyságú.  A közfoglalkoztatás jelen mértékének fenntartása a továbbiakban ugyanis a kormányzat szerint nem célszerű és nem is kívánatos. Ezen túlmenően inkább arra kell ösztönözni a munkaerő-piac szereplőit, hogy az elsődleges munkaerő-piacon, és ne közfoglalkoztatás keretében végezzenek munkát.

 

JELENLEGI

2017.01.01-TŐL

2018.01.01-TŐL

Bruttó bér

KÖZFOGLALKOZTATÁSI BÉR

MINIMÁLBÉR

GARANTÁLT BÉRMINIMUM

 

79.155

111.000

129.000

 

 

127.650

161.250

 

 

137.862

180.600

Nettó bér

KÖZFOGLALKOZTATÁSI BÉR

MINIMÁLBÉR

GARANTÁLT BÉRMINIMUM

 

51.847

73.815

85.785

 

 

84.887

107.231

 

 

91.678

120.099

 

Változnak a cafetéria szabályai

A béren kívüli juttatások Magyarországon hagyományosan népszerű juttatási formáknak tekinthetőek. Újra kell azonban tanulnunk a szabályokat.  Az olyan népszerű juttatási formák, mint az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségei, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulások, jövőre kedveztőtlenebbül, 14 % helyett 27 %-os egészségügyi hozzájárulással (eho) fognak adózni. Ennek az az oka, hogy valamennyi béren kívüli juttatás 2017. január 1. napjával már „egyes meghatározott juttatásnak” fog minősülni. Ezek adóterhei várhatóan a következők szerint alakulnak: adóalap korrekció: 1.18%, 15% Szja, 27% eho. A tervek szerint azonban az eho mértéke lépcsőzetesen csökkenni fog (27%, 22%, 20%). Jövőre azonban megjelenik több új elem is: adhatóvá válik pénzbeli juttatás is 100.000,-Ft. összeghatárig, nyújtható egészségügyi szolgáltatás, valamint un. mobilitási célú lakhatási támogatás is. 

Ezek lesznek a 2017. év munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzési területei

A munkaügyi ellenőrzések első fázisa 2017 tavaszán a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő, a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások követésének betartatására irányul. A 2017 június-júliusra ütemezett ellenőrzések az  egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás területét vizsgálják. Végezetül 2017 októberétől novemberig a személy- és vagyonvédelem kerül terítékre. A munkavédelem területén 2017. II. negyedévében a hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységeket fogja vizsgálat alá venni. Ennek oka az, hogy ebben a szektorban kiemelkedően magas a súlyos munkabalesetek aránya, valamint jelentős számú munkavállaló dolgozik egészségkárosító kockázatok között. Ezt fogja követni a III-IV. negyedévben a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának, majd pedig az utolsó negyedévben a kereskedelmi szektorban tevékenykedő munkáltatók ellenőrzése. Fontos, hogy mind a munkaügyi, mind pedig a munkavédelmi ellenőrzés keretében komoly bírságok kiszabására is lehetőség van. 

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS