Nem törölték a Politikatörténeti Intézet használati jogát - A Fővárosi Törvényszék ítélete nem jogerős

2016.12.21. Jogi Fórum / MTI

Elutasította a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletével a magyar állam és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. keresetét, amelyet a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.-nek és a Magyar Szocialista Pártnak az intézet épületére bejegyzett használati joga törléséért indítottak.

A törvényszék közleményében emlékeztetett: a két felperes azt kérte a bíróságtól, hogy érvénytelenség miatt törölje a budapesti Alkotmány utca 2. alatti ingatlanra a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. - az elsőrendű alperes - javára bejegyzett használati jogot, egyben kötelezze az intézetet, hogy az általa használt teljes ingatlan- és épületrészeket 30 napon belül adja a tulajdonos magyar állam birtokába.
    

A felperesek álláspontja szerint három érintett dokumentum semmis, érvénytelen. Ezek a dokumentumok a másodrendű alperes MSZP és az MSZP Párttörténeti Intézete közötti, használati jog alapításáról szóló 1990-ben kötött szerződés, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) - MSZP - Politikatörténeti Intézet 1996-os közös nyilatkozata, valamint a KVI, az MSZP és az intézet közötti, szintén 1996-os megállapodás.
    

Hangsúlyozták, hogy a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A használati jog törlését elsődlegesen az érvénytelenségre hivatkozva, másodlagosan pedig azért kérték, mert álláspontjuk szerint a bejegyzett használati jog megszűnt, ugyanis az elsőrendű alperes jogelődjének számító Politikatörténeti Intézet átalakulással történő megszűnése a használati jog mint személyhez kötődő jog megszűnését vonta maga után.
    

Az alperesek ellenkérelmükben kifejtették, hogy a megállapodás megkötésekor a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, az elsőrendű alperes ellenértékért - a használati jogért cserébe lemondott egy másik ingatlan használati jogáról -, jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartásban bízva szerzett használati jogot. 
    

A szerződés megkötésekor hatályos jogszabály alapján felpereseknek a bejegyző és a törlő határozatok kézbesítésétől számított 60 napon belül, egyébként pedig három éven belül volt lehetőségük törlési per indítására, ez a jogvesztő határidő pedig a kereset benyújtásakor már lejárt. A jogutódlással kapcsolatban kifejtették, hogy az átalakulással a Politikatörténeti Intézet nem megszűnt, hanem a jogszabály által biztosított lehetőséggel átalakult közhasznú társasággá.
    

Mivel a felperesek lényegében ingatlan-nyilvántartási törlési keresetet terjesztettek elő, a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett, hogy a törlési per jogszabályi előfeltételei fennállnak-e.
    

A törvényszék ismertetése szerint jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot, az ilyen módon szerző jóhiszeműsége mellett vélelem szól. A felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy az alperesek rosszhiszeműek voltak, és a szerzés ingyenes volt. A bíróság álláspontja szerint az ellenérték fejében szerzés történhet vagyoni értékű jogról lemondással is. A felperesek tehát a törvényi vélelmet nem tudták megdönteni.
    

A bíróság a jogszabályok vizsgálata, valamint a felek által előterjesztett bizonyítékok mérlegelése alapján megállapította, hogy a felperesek által indított törlési per megindítására a hároméves objektív határidő vonatkozik.
    

A bíróság megállapította, hogy a felperesek a hároméves objektív határidőt a keresetlevél benyújtásával elmulasztották, a határidő legkésőbb 1999-ben lejárt. Így nem volt lehetőség az elsőrendű alperessel szembeni törlési kereset érdemi vizsgálatára, a bíróság azt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG