A magyar hatóságok nem jártak el körültekintően - Az EJEB döntése két roma elleni erőszak ügyében

2017.01.18. Jogi Fórum / MTI

Kártérítést ítél meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) két, a magyarországi roma kisebbséghez tartozó ember számára, amiért ellenük és közösségük ellen elkövetett szóbeli és fizikai erőszak ügyében a bíróság véleménye szerint a magyar hatóságok nem jártak el elég körültekintően.

A strasbourgi székhelyű bíróság keddi ítéletében Király Alfréd és Dömötör Norbert számára fejenként mintegy 11 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot.
    

Indoklásuk szerint egy korábbi, romaellenes és nyíltan rasszista felvonulás és az azon elhangzott beszédek közvetlen fenyegetést jelentettek a roma közösségre nézve. A felvonulás ideje alatt a rendőrség a romák kérése ellenére sem nyújtott konkrét védelmet számukra, a későbbiekben lefolytatott vizsgáltok menetében pedig komoly hiányosságok mutatkoztak.
    

2012 augusztusában felvonulást tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom Devecseren. A megmozduláson több százan vettek részt, akik közül egyesek flakonokat és köveket dobáltak egy, az udvarukról nézelődő roma család felé. Az udvaron tartózkodó Király Alfréd azzal fordult a rendezvényt biztosító rendőrökhöz, hogy egy ismerősét kővel fejen találták, a rendőrség ugyanakkor nem foglalkozott vele, és csak késve tett lépéseket a dobálók előállítására vagy azonosítására.
    

A felperesek panaszukban azzal érveltek, hogy a rendőrség passzivitást mutatott a rendezvény ideje alatt, és nem biztosított elegendő védelmet a romák számára.
    

A bíróság ítélete szerint a magyar hatóságok nem jártak el körültekintően, amikor a demonstráción elhangozott beszédeket és kijelentéseket gyűlöletkeltőnek nevezték ugyan, de azt mondták ki, hogy azok nem ösztönöztek erőszak elkövetésére.
    

Véleményük szerint "a rasszista kijelentések és az adott körülmények miatt mások jogainak megsértése és az erőszak elkövetésének egyértelmű és közvetlen veszélye állt fent a felvonulás alatt".
    

A strasbourgi bíróság a három évig tartó magyarországi eljárás hiányosságai között említette, hogy a vizsgálatok során az eljáró hatóságok a fizikai erőszak elkövetésére fókuszáltak, a rendőrség pedig a lehetséges elkövetőkből mindössze öt személyt hallgatott ki, és hármat nem is lehetett azonosítani.
    

A bíróság ezért úgy vélekedett, hogy a magyar hatóságok vizsgálata "korlátozott" volt, annak során "nem tudták megállapítani a valós tényállást", és "válaszuk nem minősül elégségesnek a valós és összetett helyzetre vonatkozóan".
    

Az ítélet szerint "a szórványosan erőszakos cselekedetek mellett lezajlott, nyíltan rasszista megmozduláson történtek gyakorlatilag jogkövetkezmények nélkül maradtak".
    

Mindez "azt a látszatot kelti, hogy jogszerű és elfogadott az ilyen megmozdulás", az azon való részvétel és a rasszista, gyűlöletkeltő viselkedés - tette hozzá a strasbourgi bíróság.
    

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden tagállami jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, mégsem szolgáltattak számára igazságot.