Nemzetközi számvevőszéki összefogás a levegő minőségéért - Az Európai Számvevőszák és tizenöt ország csatlakozott a közös ellenőrzéshez

2017.01.31. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék is részt vesz abban a nemzetközi együttműködésben, ami a levegő minőségét befolyásoló intézkedések ellenőrzését tűzte ki célul. Az Európai Számvevőszék és tizenöt európai ország számvevőszéki szakemberei már dolgoznak a közös ellenőrzési szempontokon. Az ÁSZ évek óta kiemelt figyelmet fordít a fenntartható fejlődéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos ellenőrzésekre.

Európa számos országában okoz komoly problémát a szmog ezekben hetekben. Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarország több városában is az egészségügyi határértékeket meghaladó mértékben rossz a levegő minősége. Kedden Budapesten ismét szmogriadóhoz közeli helyzet alakult ki, de rossz a levegő minősége több megyeszékhelyen, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett és Salgótarjánban is.

Az Európai Számvevőszék és tizenöt ország csatlakozott a közös ellenőrzéshez

Az Állami Számvevőszék néhány hete hozta nyilvánosságra a 2017. első félévi ellenőrzési tervét, aminek központi eleme a fenntartható fejlődés céljainak támogatása. Az ÁSZ ellenőrzi a parlagfű elleni védekezés rendszerét, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás megfelelőségét, illetve értékeli majd a levegő minőségének megóvását célzó intézkedések eredményességét és hatékonyságát is.

Ez utóbbi ellenőrzés más nemzeti számvevőszékekkel való együttműködés során valósul meg, hiszen a légszennyezés számos országot érintő probléma, amely átterjed a határokon. A közös ellenőrzés egyrészt lehetőséget ad az ellenőrzési tapasztalatok cseréjére, valamint a határokon átnyúló légszennyezési problémák megoldásának irányait is segítheti.

A nemzetközi ellenőrzést – amelynek előkészítése 2016 áprilisában indult – a holland és a lengyel számvevőszék vezeti, és további tizenhárom európai ország (Albánia, Bulgária, Észtország, Grúzia, Izrael, Koszovó, Macedónia, Magyarország, Moldova, Románia, Spanyolország, Svájc és Szlovákia), valamint az Európai Számvevőszék vesz részt az együttműködésben.

A munkacsoport múlt heti ülésén az Európai Környezetvédelmi Ügynökség képviselője bemutatta a szervezet 2016-os jelentését, amely naprakész áttekintést tartalmaz az európai levegő minőségéről, a trendekről, a légszennyezés egészségre és ökoszisztémára gyakorolt hatásairól. Az országonkénti és a kooperatív ellenőrzés fókuszában a levegő minőségének javítása érdekében tett intézkedések és a levegő minőségének megóvásáért felelős intézmények tevékenységének értékelése áll.

Az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít a fenntartható fejlődéssel összefüggő ellenőrzésekre

2010 óta az Állami Számvevőszék számos ellenőrzése kapcsolódott közvetlenül vagy közvetve a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témaköréhez, és az ÁSZ több megállapítása, javaslata hasznosult már a gyakorlatban, hozzájárulva ezzel a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok teljesítéséhez. Az ÁSZ emellett a légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásának ellenőrzési tapasztalataival folyamatosan támogatja az Országgyűlés munkáját is.

Az Állami Számvevőszék a levegő minőségét értékelő első jelentését 2011 októberében hozta nyilvánosságra, mely többek között a légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedéseket értékelte. Az ellenőrzés megállapította, hogy a légszennyezés csökkentését és a klíma védelmét biztosító nemzetközi kötelezettségek, célkitűzések a hazai érdekekkel összehangoltan a hazai stratégiákba és programokba beépültek, ugyanakkor az ellenőrzött időszak végéig nem készült el a légszennyezés csökkentésére vonatkozó stratégia.

2015-ben az ÁSZ utóellenőrzés keretében megállapította, hogy a légszennyezés csökkentését célzó programokban a hatásokat értékelő indikátorokat kidolgozták, alkalmazásukat nyomon követték. Az érintettek intézkedtek a hatósági feladatellátás létszám- és eszközigényének felmérésével és fejlesztésével kapcsolatosan is. A levegővédelmi rendelet szakmai felülvizsgálata az utóellenőrzés időszakában folyamatban volt, míg a helyi környezetvédelmi szabályok készítésére vonatkozó jogszabályi előírások módosítására vonatkozó javaslatot az új önkormányzati törvény hatályba lépése kezelte.

Az ÁSZ továbbá 2016 szeptemberében publikált jelentésében a szén-dioxid kvótákkal való gazdálkodást is értékelte. Megállapította, hogy a gazdálkodásban érintett, ellenőrzött szervezetek szabályozottsága megfelelt a jogszabályoknak. A jóváhagyott kibocsátási egységekkel történő szabályszerű gazdálkodás elérte célját, mert csökkent a szén-dioxid kibocsátás, továbbá az értékesített kvóták bevételeinek felhasználása is klímapolitikai célokat szolgált. Ugyanakkor az ellenőrzött szervezetek a pályáztatási folyamatban igen, de a szén-dioxid kvótákkal való gazdálkodás teljes folyamatára vonatkozóan nem alakítottak ki gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeket.

Az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve kiemelt figyelmet fordít – az Alaptörvényben is megjelenő – a környezet jövő nemzedékek számára való megőrzésére, és ellenőrzéseivel, valamint tapasztalatai összegzésével hozzájárul a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést érintő célkitűzések teljesítéséhez.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK