Magyar közjegyző Magyarországon? - Uniós jogot sért, ha saját állampolgároknak tartják fenn a hivatás gyakorlását

2017.02. 3. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az uniós jog értelmében a tagállamok – a letelepedés szabadsága elvének alkalmazása alóli kivételként – saját állampolgáraiknak tarthatják fenn azon tevékenységek gyakorlását, amelyek – akár csak időlegesen is – részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

A Bíróságnak a C-392/15 sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélete

Egy 2011. májusi ítéletében a Bíróság már elmarasztalta Belgiumot, Franciaországot, Luxembourgot, Ausztriát, Németországot és Görögországot a közjegyzői hivatás saját állampolgáraik számára történő fenntartása miatt, miután úgy ítélte meg, hogy e tagállamokban a közjegyzők nem vesznek részt a közhatalom gyakorlásában. Ugyanezen év decemberében Hollandia vonatkozásában is megállapította a Bíróság az uniós jog szabályainak a közjegyzők tekintetében megkövetelt állampolgársági feltétel alkalmazása általi megsértését. 2015 szeptemberében pedig Lettországot marasztalták el az uniós bírák ugyanezen ok miatt.

A mostani ügyben Magyarország ellen nyújtott be a Bizottság keresetet az Európai Bírósághoz a közjegyzői hivatás gyakorlásának állampolgársági feltételhez kötése miatt1.

A meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy mivel a Magyarországon működő közjegyzők főtevékenységként különböző szolgáltatások díjazás ellenében történő nyújtását végzik, így rájuk főszabály szerint alkalmazni kell a letelepedés szabadságának az elvét.

Ezt követően a Bíróság megvizsgálja, hogy a magyarországi közjegyzők oly módon vesznek-e részt a közhatalom gyakorlásában, amely a letelepedés szabadsága elvének alkalmazása alóli kivételként lehetővé teszi hazánknak az e hivatáshoz való hozzáférésnek állampolgársági alapon történő korlátozását. Ezzel kapcsolatban a Bíróság emlékeztet arra, hogy nem zárhatók ki az említett elv alkalmazási köréből különösen azok a tevékenységek, amelyek a közfeladat gyakorlásához képest csupán járulékos vagy előkészítő jellegűek és/vagy amelyek nem tartalmaznak tényleges döntési, korlátozó vagy kényszerítő jogköröket.

A Bíróság ezután megvizsgálja, hogy a magyar közjegyzők konkrét feladat- és hatáskörei magukban foglalják-e a közhatalom gyakorlását.

E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a magyar közjegyzőknek a fizetési meghagyások kibocsátásával kapcsolatos hatásköre, amely kizárólag a hitelező és az adós egybehangzó akaratán alapul, és az egyetértésük hiányában a követelés tárgyát illetően a bíróság rendelkezik hatáskörrel, nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételt. Ugyanez igaz a közjegyzőknek a fizetési meghagyások végrehajtásának elrendelése terén meglévő jogkörére is.

Hasonlóképpen, a hagyatéki ügyekben ellátott feladatokat illetően a Bíróság kiemeli, hogy a közjegyző csak akkor adhatja át teljes hatállyal a hagyatékot, ha az örökösök között nincs vita, másrészt, vita esetén ideiglenes hatállyal kell átadnia a hagyatékot, mivel a vitában a bíróság dönt, hagyatéki per keretében. Mivel a közjegyző ily módon az örökléssel kapcsolatban rá bízott feladatokat konszenzusos alapon, és – a felek közti vita hiányában – a bíróság hatáskörét nem érintve végzi, e feladatokat önmagukban nem lehet a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételnek minősíteni.

A magyar jogrendben a közjegyzőkre bízott hitelesítési tevékenységgel kapcsolatban a Bíróság hangsúlyozza, hogy e feladatkör az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó okiratok vagy az olyan megállapodások hitelesítését foglalja magában, amelyekben a felek szabadon egyeztek meg. A közjegyző közreműködése tehát a felek előzetes beleegyezését vagy akarategységét feltételezi. Mindez pedig – hasonlóan a közokiratok végrehajthatósága elrendelésével kapcsolatos közjegyzői jogkörökhöz – nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételt.

A közjegyzők olyan egyéb jogköreivel kapcsolatban, mint például a bejegyzett élettársi kapcsolatok megszüntetése, az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítása, az előzetes bizonyításban vagy az igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés, a Bíróság megállapítja, hogy e tevékenységek sem tekinthetők a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételnek.

Mivel a magyarországi közjegyzőknek a Bíróság által vizsgált egyik tevékenysége sem jár együtt a közhatalom gyakorlásával, ezért a magyar jog által szabályozott közjegyzői hivatáshoz való hozzáférés tekintetében nem alkalmazható állampolgársági feltétel.

Következésképpen az e hivatás gyakorlására vonatkozóan a magyar jogban előírt állampolgársági feltétel a letelepedés szabadságának elve által tiltott, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Minderre tekintettel a Bíróság megállapítja, hogy Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit.

1 Ugyanezen okból a Cseh Köztársaság ellen is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az Európai Bíróság előtt.

  • kapcsolódó anyagok
EU
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA