Túllépte hatáskörét és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg az alkotmánybíróság.
A taláros testületnél Calin Popescu Tariceanu, a kormánykoalícióban részt vevő liberális ALDE elnöke, szenátusi házelnök emelt óvást, arra hivatkozva, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.
A vádhatóság több magánszemély feljelentésére hivatkozva indított büntetőjogi vizsgálatot a vitatott kormányrendelet előkészítése és elfogadtatása körülményeiről, hogy kiderítse, vajon a jogszabály kezdeményezőinek valóban az volt-e a céljuk, hogy megakadályozzák korrupcióval vádolt politikusok – elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök – felelősségre vonását.
A DNA több kormánytag és minisztériumi alkalmazott kihallgatása után úgy találta: kimeríti a bűnpártolás fogalmát a – közben hatálytalanított – rendelet elfogadtatásának módja, és hétfőn átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke, a testület hétfői döntését magyarázva elismerte ugyan, hogy az ügyészségnek minden lehetséges bűncselekményt fel kell derítenie, értékelése szerint viszont a DNA vizsgálata egy politikai döntés törvényességét és időszerűségét kezdte vizsgálni, holott ez nem tartozik hatáskörébe. “A DNA vizsgálata akadályozta a kormány működését és zavart okozott a három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás) közötti kapcsolatokban” – jelentette ki a testület elnöke.
A legfőbb ügyészség az alkotmánybírósági határozatra reagálva közölte, megvárja annak indoklását és annak ismeretében dönt a DNA-tól átvett vizsgálat esetleges folytatásáról. A DNA nem talált bizonyítékot korrupciós bűncselekményre, de arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott kormányrendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény – bűnpártolás, iratok megsemmisítése, csalás és szándékos félretájékoztatás – történt.
Az alkotmányossági óvást beterjesztő Calin Popescu Tariceanu úgy értékelte: az alkotmánybíróság döntésével bebizonyosodott, hogy a DNA alkotmányos hatáskörét túllépő, a politikai döntéseket befolyásoló “szuperhatalomként” működik Romániában. Miután ezzel hatalmi visszaélést követ el, a DNA maga is egy korrupt intézménnyé vált – vélekedett a házelnök.
