Macedón kormányalakítás - Az EU főképviselője felülbírálatot kér a macedón elnöktől

2017.03. 3. Jogi Fórum / MTI

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szkopjéban arra kérte Gjorge Ivanov macedón elnököt, hogy bírálja felül egy nappal korábbi döntését, és mégis kérje fel kormányalakításra a szociáldemokrata pártot.

Mogherini egy nappal azután érkezett Szkopjéba, hogy Gjorge Ivanov államfő bejelentette: nem bízza meg kormányalakítással Zoran Zaevet, a balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökét, mert úgy véli, hogy az albán kisebbségi pártokkal kötött egyezsége veszélyezteti a nemzeti egységet. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is arra szólította fel Macedóniát, hogy mihamarabb álljon fel a kormány, az államfő pedig bízza meg kormányalakítással azt, akinek többsége van a parlamentben.
    

Az uniós politikus a macedón pártok vezetőivel és az államfővel tartott találkozóit követő sajtótájékoztatóján felolvasott néhány részt a macedón alkotmányból, amely szerint az államfőnek azt kell felkérnie kormányalakításra, aki biztosítani tudja a parlamenti többséget.  
    

Az uniós diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszel figyelmesen követi a nyugat-balkáni ország eseményeit, és a macedón belpolitikai helyzet lesz az Európai Tanács jövő heti ülésének egyik témája. 
    

A december 11-i előrehozott parlamenti választást követően a macedón köztársasági elnök Nikola Gruevszkit, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) vezetőjét kérte fel kormányalakításra, ám neki nem sikerült az alkotmányos határidőn belül megszereznie a kellő támogatást ahhoz, hogy felállítsa kabinetjét. Az államfő ezt követően kijelentette: azt a pártot bízza meg kormányalakítással, amely támogatói aláírásokkal tudja bizonyítani, hogy képes megszerezni a szükséges parlamenti többséget, azaz legalább 61 képviselő támogatását. Zoran Zaev hétfőn 67 támogatói aláírást adott át, miután maga mellé tudott állítani három albán kisebbségi pártot: a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) mellett a nemrégiben alakult Besa (Ígéret) és a szintén fiatalnak számító Albánok Szövetsége állt a szociáldemokrata politikus mellé. 
    

Az albán pártok a támogatásért cserébe hét követelést fogalmaztak meg. Ezek között szerepel, hogy az albán legyen a második hivatalos nyelv az ország egész területén, ne csak az albán többségű részeken, és az albán kisebbség tagjait ugyanolyan mértékben foglalkoztassák az állami intézményekben, mint a macedónokat. Emellett az ország himnuszának, zászlajának és címerének felülvizsgálatát követelték, hogy azok jobban hangsúlyozzák az ország többnemzetiségű mivoltát, valamint a nemzetiségek egyenjogúságát. Federica Mogherini csütörtökön nem tett utalást az úgynevezett albán platformra, amely az országban élő albán kisebbség jogainak növelését szolgálná.
    

A követelések és a szociáldemokraták, valamint az albán kisebbségi pártok együttműködésének hallatán hétfőn tömeges tiltakozások kezdődtek több macedón városban is. Csütörtökön is több tízezren vonultak utcára, Az egységes Macedóniáért elnevezésű civil kezdeményezés - amely mögött a feltételezések szerint a jobboldal áll - állandó tüntetéseket jelentett be mindaddig, amíg vissza nem vonják a megegyezést.
    

A tiltakozások azzal fenyegetnek, hogy a több mint két éve egyébként is belpolitikai válságban vergődő ország még mélyebbre süllyedhet a krízisben, és a 2001-eshez hasonló macedón-albán konfliktus alakulhat ki a többségi nemzet és a lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség között.
    

A VMRO-DPMNE szerint a fennálló helyzet egyetlen megoldása egy újabb előrehozott parlamenti választás lehet.

  • kapcsolódó anyagok
EU