Európai uniós tagországok egy csoportja arról értesítette az EU központi intézményeit, hogy konszenzus hiányában, úgynevezett megerősített együttműködési eljárással is létre akarják hozni az európai ügyészséget – tudatta a tagállamok kormányait tömörítő tanács sajtószolgálata.
A tájékoztatás szerint a levelet tizenhat ország írta alá: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia.
A részt vevő országok képviselői folytatni fogják a tárgyalásokat a szervezetre vonatkozó szabályokról – közölték.
Mint írták, arra számítanak, hogy később más tagállamok is csatlakoznak a hivatalhoz, erre az ügyészség megalakítása előtt vagy után egyaránt van lehetőség.
Owen Bonnici, az EU soros elnökségét ellátó Málta igazságügyi minisztere reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban sikerül megállapodni a kérdésről. “Bár Málta nem vesz részt a megerősített együttműködésben, tartjuk magunkat a szavunkhoz, és őszinte közvetítőként lépünk fel” – mondta.
A szabályozást az érintett tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagállamok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagország közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag bármely tagállam csatlakozhat.
Trócsányi László igazságügyi miniszter nemrégiben arról számolt be, hogy Magyarország mellett Svédország, Hollandia és Lengyelország is jelezte, hogy a jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozásáról szóló tervezetet. Mint mondta, több ország még nem döntött arról, hogy részt venne-e a megerősített együttműködésben, Nagy-Britannia, Dánia és Írország pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.
A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.
