Brüsszel ellenvetéseinek dacára a német szövetségi kormány továbbra is ragaszkodik az uniós társállamokból érkező munkavállalók nem Németországban élő gyermekei után járó családi pótlék úgynevezett indexálásához, vagyis ahhoz, hogy a támogatás összegét igazítsák a gyermek lakóhelyén jelentkező létfenntartási költségekhez – jelentette be szerdán Berlinben a kormány szóvivője.

Steffen Seibert tájékoztatóján kiemelte, hogy a berlini vezetés elkötelezett az Európai Unión belüli szabad mozgás mellett, de azt is vallja, hogy ezt az uniós alapszabadságot mindig a változó körülményeknek megfelelően kell szabályozni, különben “egyensúlytalanság” alakulhat ki. Éppen ez fenyeget, ha a családi pótlék összege nem arányos annak a tagországnak a létfenntartási költségeivel, amelyben a gyermek nevelkedik.
    

Ugyanakkor a német kormány azzal is tisztában van, hogy az indexálás bevezetéséhez egyelőre hiányzik az uniós jogi alap, ezért felszólítja a brüsszeli Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot, lehetőleg a tagállami szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló szabályok már zajló módosításának keretében – mondta Steffen Seibert.
    

Hozzátette, hogy a kormány minderről szerdai ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyet “nyomatékosan képvisel” majd az uniós testületekben. 
    

Berlini értesülések szerint a kereszténydemokrata (CDU) vezetésű pénzügyminisztérium korábban már törvényjavaslatot is készített a családi pótlék indexálásáról, de a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) ellenállása miatt végül az előterjesztés helyett csak a jövőbeli, lehetséges szabályozás alapelemeit rögzítő állásfoglalás került a kormány elé.
    

A szociáldemokraták arra hivatkozva utasítják el a pénzügyminisztérium javaslatát, hogy ellentétes az uniós joggal. Azonban a nagykoalíció valamennyi pártja – a CDU és az SPD mellett a bajor CSU is – egyetért abban, hogy be kell vezetni az indexálást.  
    

A szándékról tájékoztatta az Európai Bizottságot egy közös levélben a német pénzügyminisztérium és két SPD-s vezetésű minisztérium, a gazdasági és a munkaügyi tárca. A brüsszeli testület válaszában a fenntartásait hangoztatta és jelezte, hogy nem tervezik a szabályozás átalakítását.
    

A pénzügyminisztérium előterjesztése alapján az indexálás 15 uniós társállamot érintene, köztük Magyarországot. A változtatás a családi pótlék 50 százalékos csökkentésével járna Magyarország és Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Románia esetében, további 10 ország esetében pedig 75 százalékos csökkentést eredményezne a jelenlegi szabályok alapján Németországban járó családi pótlékhoz képest.
    

A pénzügyminisztérium legutóbbi, tavaly novemberi adatai szerint a német állam mintegy 185 ezer olyan, nem német állampolgárságú gyerek után fizet családi pótlékot, aki nem Németországban lakik. Ez éves szinten csaknem 540 millió eurós teher a költségvetésnek. Az indexálás nagyjából 160 millió eurós megtakarítást hozhat.
    

A családi pótlék indexálásának ötlete a Nagy-Britannia és az EU viszonyának újrarendezéséről kidolgozott 2016. februári EU-s megállapodásból származik. A megállapodás nem lépett életbe, mert a brit választók végül hazájuk uniós tagságának megszüntetése (Brexit) mellett döntöttek a tavaly júniusi népszavazáson.
        

A családi pótlék Németországban 18 éves korig jár, vagy legfeljebb 25 éves korig, ha a gyerek tovább tanul. A családi pótlék összege az idén az első és a második gyerek után havi 192 euró (59 500 forint), a harmadik gyerek után 198 euró, a negyedik és az összes többi gyerek után 223 euró.