Súlyos hibákat követtek el az orosz hatóságok a véres drámával végződő 2004-es beszláni túszejtéskor, a biztonsági erők például túlzott erőszakot alkalmaztak az ostrom során, ami tovább növelte az áldozatok számát – mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

A testület ítélete szerint az orosz államnak a jogsértések miatt 2,955 millió euró kártérítést és 88 ezer euró perköltséget kell kifizetnie a több mintegy 400 felperesnek.
    

Egy csecsen terrorkommandó mintegy 1100 gyereket, szülőt és tanárt ejtett túszul 2004. szeptember 1-jén egy általános iskolában az észak-oszétiai Beszlánban. Két nappal később máig tisztázatlan körülmények között akcióba léptek a biztonsági erők, az ennek nyomán kialakult vérfürdőben 334 ember, köztük 180 gyerek halt meg.
    

A strasbourgi székhelyű törvényszék egyhangúlag megállapította, hogy Oroszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az élethez fűződő jogról szóló 2. cikkét azzal, hogy nem sikerült megelőznie a tragédiát.
    

Mint a bírósági közleményben írták, az orosz hatóságok tudtak róla, hogy a körzetben terrortámadás van készülőben egy oktatási intézmény ellen, mégsem tettek meg mindent azért, hogy megzavarják az előkészületeket vagy akadályozzák a feltételezett merénylők szabad mozgását, nem fokozták a biztonsági intézkedéseket az iskolákban, és nem is figyelmeztették a veszélyre a lakosságot.
    

A bíróság amiatt is elmarasztalta Oroszországot, hogy a biztonsági erők “túlzott erőszakot alkalmaztak” azáltal, hogy harckocsikat, gránátvetőket és lángszórókat vetettek be az ostrom során, és ez minden bizonnyal tovább növelte az áldozatok számát. A bírák többsége szerint az is jogsértő, hogy számos hibát elkövettek a művelet megtervezésekor és végrehajtásakor.
    

Az EJEB azért is elítélte Oroszországot, hogy a későbbi vizsgálatok során nem állapították meg, hogy a körülmények igazolták-e a rendvédelmi erők fellépését.
    

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.